HTML

Asperján György

Asperján György író Blog oldala

Friss topikok

Linkblog

JÉZUS ÉS JÚDÁS AKTÁJA

2007.10.28. 13:02 asperjangyorgy

Legújabb könyvem már kapható a boltokban 3990 forintért. Az ATTISZ Kiadóban viszont 3000 forintért megvásárolható. Ha érdekli a könyv, kérem, hívja az 1-487-6040-es telefonszámot, és ott segítségére lesznek.

Hogy segítem-e az olvasót illetve könyvem útját azzal, ha közzéteszem a kiadó által jegyzett fülszöveget, nem tudom. Ezt döntsék el azok, akik az alábbi rövid ismertetőt elolvassák:

Asperján György Jézus és Júdás aktája című regényében örökre elrejtettnek vélt titkokat tud és fed fel - legalábbis ilyen érzése támadhat az olvasónak, miközben elmerül az evangélumokból ismert történet ismeretlennek tetsző kavargásában. A szerző úgy mozog a távoli időben és térben, a fenekedő eszmék között, Jézus létidejének Palesztinájában, mintha ott zarándokolna a jeruzsálemi szent hely felé vezető utak egyikén: úgy tűnik, minddent tud, mindenkit ismer. Nem művelődéstörténetet ír, hanem az élet drámákkal teli rettenetes szépségét, s azt annyi természetességgel, megértéssel, hittel, elhitető emberismerettel alakítja érzelmileg befogadhatóvá, hogy egy pillanatra sem vonjuk kétsége gondolatait, igazát - vízióját.

Az általa megírt Jézus ember, és törekvésében - az Atya fia, akiben a vállalt feladat végső pillanatában sem merül fel a kicsinyes kétség, és nem kiált fel: - Én istenem, én istenem! Miért hagytál el engemet? Mindig kell valaki az életünkben, akibe belekapaszkodhatunk, aki - hitünk szerint - kimenekít bennünket végességünkből, igaz utat mutatva sorsfordító pillanatainkban.

Asperján végigkíséri Jézust názáreti születésétől jerizsálemi haláláig. Soha nem sejteti, hogy tudja: eszme és mítosz lesz önmagát és istenét kereső földi hőséből.  Asperján Jézusában megnyílik az idő:  egyszerre látja valóságos létezésében a történelmet, a történelemben esendő önmagát. Júdás segítségével emberként meg akarja menetni sorstársait:  a Palesztinában és a diaszpórában élő zsidóságot. Az egyszer élő embert, akit szeretne eltéríteni önző indulataitól, gőgjétől, düheitől, elfogultságaitól, bosszúvágyától, és elvezetni az üdvöt nyújtó tisztességhez, ha máshol vagy másként nem lehetséges - Isten országában.

Ha van valam közös Izrael három fiában: Heródesben, Jézusban és Júdásban, az nem zsidóságuk megtagadása, hanem a zsidóság megmentésének háromféle, bár sikertelen elgondolása, mivel a történelmi helyzetet értelmezni is nehéz, szembefordulni vele pedig - képtelenség.

Jézust sok megpróbáltatás, keserves csalódás éri, miközben végigszenvedi sorsosai sorsát. De erkölcse soha nem csorbul, és az a hite sem, hogy az emberi élet teljességéhez joga van mindenkinek, aki képes szeretni, felebarátjában becsülni önmagát, és szolidáris lenni mindazokkal, akik cselekvően élnek vagy legalábbis megpróbálják azt. Asperján Jézusa útkereső ember, aki nemcsak magát látja értéknek, hanem mindenkit, aki embernek született.

Ez a Jézus tapasztalatból tudja, hogy sokszor nemet kell mondani, vagy olyat is megtenni, amit legszívesebben elkerülne, de a mindennapok, az adott emberi közösségben elfoglalt helye erre kényszerítik. Ez a Jézus a legnagyobb mocsokban is tiszta marad. Magatartása kánon önmaga és mindenki más számára.

Pedig ezt nem volt egyszerű kialakítani a korabeli Izraelben, miként ma sem az, akár Palesztináben, akár a világ más pontján, például Magyarországon. Jézus különböző élethelyzeteit megismerve rádöbbenünk: a jelen mindig bonyolult, mert iszonyúan nehéz a tisztességes választás és emberséges döntés. Ettől olyan ez a regény, mintha története napjainkban és talán nálunk játszódna. Pedig nincs benne aktualizálás, csupán a történelem játssza el ugyanazt:  a gazdag bűnösök felmentését, a szegény ártatlanok bűnhődését.  Napjaink küszködőjének sorsa, gondolkodása, lelkének moccanása igen hasonlít arra, amit Jézus és a halála óta megváltatlanul maradt ember, emberiség megélt.

Jézus az európai gondolkodás ikonja lett. Ahány ember van - hívő és nem hívő -, annyiféle Jézuskép létezik, mert mindenki műveltsége és megpróbáltatásai szerint hívja segítségül önmaga megváltásához, akiről hiszi, mert gyermekként azt tanulta róla, hogy megváltónak jött a világra, és szenvedéstörténete az embernek az örök világosság ígéretét jelenti.

Ezen a könyvön át az olvasó messzire lát, és mindig közelre. saját magára, halandóságára. Szembesül azzal, hogy Jézus zsidónak született és zsidóként halt meg. Krisztussá, sajátos céljait követve, az először keresztényüldöző, majd antijudeista Pál apostol magasztosította, egyházat is fabrikálva égi üdvözülésére; eklézsiát, amely lassan kétezer éve képviseli Pál Krisztusát, a buzgó térítő Messiását, az érdekeinek szolgálójává tett Felkenetet. De Pál hatalomra került dicsőséges egyháza elfeledte, mindennapi gyakorlatával megtagadta - Jézust.

Asperján nem a katolikus vallást kérdőjelezi meg, hanem valamennyit, mint irracionális gondolkodást, de nem fordul szembe Jézussal, akit úgy formált regénye hősévé, hogy egyszerre ember és misztériumának képviselője, hihet benne, aki hisz saját emberi méltóságában és küldetésében.

A szerző térképeket, fogalom- és mértékegység magyarázatot, családfákat, utószót csatolt regényéhez, hogy segítse olvasóját a tájékozódásban, mondandója jobb megértésében. ATTISZ Kiadó.

Eddig tart a fülszöveg.

Negyven évig készültem ennek a regénynek a megírására. És mindvégig tudtam, az egész európai kultúrával kell szembe mennem, olyan kérdésekre válaszolnom, amelyek az olvasóban azonnal ellenérzést válthatnak ki, hiszen azt tanulta, úgy tudja, hogy Jézus Betlehemben született és Nagy Heródes a hír hallatán ki akart irtatni minden kétéven aluli fiúgyermeket, féltve trónját a majd felnövő gyermektől, aki az ószövetségi jóslatok szerint Izrael trónjára ül. Gyermekkorunkban azt is megtanultuk, hogy Jézus karácsonykor született, ami valójában nem igaz, hiszen a nap-éj foruló már régóta szakrális ünnep volt és jelentős szerepet játszott a keleti népek mitológiájában. Egyes feltételezések szerint Jézus időszámításunk előtt négyben, Heródes halálának évében született, egy szép május eleji napon, a nagy király halála után néhány nappal.

És szembe kellett nézem a szinoptikus evangéliumokkal (Máté, Márk és Lukács), azok valamennyi ellentmondásával, és persze János evangéliumával, amely merőben eltér gondolkodásában, stilusában és történetében a három másik, korábbi evangéliumtól.

Mindvégig abban a tudatban dolgoztam, téptem szét a gondolataimat, az érzéseimet, és próbáltam Jézus szüntelen segítségével, néha szinte fizikai valóját érezve újra összerakni magamat, és magamban azt a világot, amelyben élt, meghozta végső döntését, miközben döntöttek róla bírái, hogy végül csak vesztes lehetek.

Kétségek között dolgozn, és tudni, hogy végül úgyis kudarcot vall az ember, olyan erőfeszítést igényelt, hogy szellemileg, fizikailag belerokkantam. Naponként úgy ültem le a számítógép elé, hogy végre sikerül a titkot, az üzenetet megértenem, és felcsillantanom az olvasó számára. Nagyon nagy hit és önbíztatás kellett ahhoz, hogy tudjam folytatni az elkezdett munkát. Végül már voltak olyan pillanatok, amikor talán nem is én írtam a regényt, hanem valaki más, egy bennem lakozó szellem, akivel viaskodnom kellett és egyben hinnem benne, olykor vitatkoznom vele, aztán elfogadni érveit, bizonyságát.

Eddig olyan regényt, amely végigkövetné Jézus életének szinte valamennyi napját, nem írt senki. Még egyszer én sem vágnék bele ebbe a munkába, mondhatnám: "küldetésbe", mert a reménytelenre vállalkozni - ehhez immár a kész és megjelent regénnyel a kezemben: - kevésnek érzem magam.

És mielőtt Jézus megszületett volna, Josephus Flavius írását figyelembe véve, végigvergődtem a halálos beteg Nagy Heródes élete utolsó két évét, hogy világossá váljék az olvasó számára, mivé tette az eredetien gondolkodó és a Tóra gúzsát magáról levető edomita uralkodó, kliens király Izraelt, milyen gazdasági, politikai, vallási és társadalmi viszonyokba született bele a "megváltó". Részletesen foglalkoztam azzal is, amiről Jézus életének valamennyi értelmezője és rekontruálására törekvője nagyvonalúan megfeledkezett: milyen hatással lehetett a 10-11 éves kamasz Jézusra a 6-ban Augustus jóváhagyásával Júdeában elkezdődött cenzus, amely véres felkelésbe tokollott, megerősödött a zelóták pártja, és végül tízezerek fizettek az életükkel, mert komolyan gondolták, hogy Izrael földjét, Kánaánt Isten csak hűbérbe adta választott népének, arra idegen láb csak istent meggylázva léphet.

Egyszóval sok-sok mindent végig kellett gondolnom. Ma már tudom, hogy ehhez egyetlen élet kevés, és bárki vág bele a feladat megoldásába, vesztes lesz, mert milliók és százmilliók hitével, érzéseivel, és hibásan működő gondolkodásával, életstratégiájával is szembe kell néznie annak, aki az európai kultúra egyik meghatározó gyökerét próbálja kiásni és a maga csodálatosságában, ugyanakkor egyszerűségében, és mégis hihetetlen bonyolultságában megmutatni.

Azt persze az első pillanattól tudtam és ma is tudom: Jézus és a keresztény egyház nem szinonim fogalom.

34 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://asperjangyorgy.blog.hu/api/trackback/id/tr100210766

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bandi 2007.12.06. 08:27:50

Ha jól tudom: A Szentlelket csak elég későn 589-ben a Toledói zsinat dogmatizálta.
Emiatt sem tudta volna Máriát megtermékenyíteni. :)

Gratulálok Önnek.

Telmerk 2007.12.06. 08:38:37

Amerikát, meg ha jól tudom, csak 1492.-ben, tehát elég későn fedezték fel az Európaiak.
Előtte nem is létezett. :)

Sziszko 2007.12.06. 09:19:44

Asperján György torz, lelke is bizonyíték arra,hogy minden rossznak a gyökere a pénz szeretete.

Bubo · http://www.ug.hu 2007.12.06. 23:22:55

Szofisztikáltan csak annyit mondanék: a könyved szeméttelepen fogja végezni. Akárcsak te. Az Emberi Szellem szeméttelepén.

Kriszti 2007.12.07. 11:39:37

Egy hajléktalan, bolond gyilkosnak lehet könyvet írni, amit ki is adnak. Meg lehet szentségteleníteni a keresztény egyházat. De ha bármilyen kontextusban is használom a 'zsidó' szót, antiszemita vagyok. Magyarország 2007. Gratulálok!

E.D. M.C. g 2007.12.07. 15:08:17

kedves telmerk, ugy gondolod hogy a szentlelket kr.u. 589 evvel fedeztek fel? Ha mar hamarabb tudtak h van akkor miert nem "dogmatizaltak"?? Gyenge erv es probalkozas volt...
Bubotol pedig nem vartunk ilyen mely onkritikat de koszonjuk,
Kriszti-nek csak annyit mondanek: Magyarorszag 2007? Nem Te valasztottad?? Akkor meg ne sirj

bagó 2007.12.07. 15:49:38

"Kedves" Hiszti, Bubó,Sziszkó!

Én nem olvastam még ugyan a Jézus-könyvet, gondolom önök sem.
Egy regényről beszélnek és nem a Biblia átírásáról van feltehetőleg szó.
Arra kérem önöket, bár erre semmi jogom nincs, hiszen én is vendég vagyok itt, hogy véleményüket személyeskedés nélkül legyenek szívesek leírni.
"egy hajléktalan, bolond gyilkosnak lehet könyvet írni..." mondata, kedves Hiszti, undorító. Az pedig, hogy a magyar bíróság ilyen helyzetbe hozta Asperján Györgyöt elgondolkodtató, a gyilkosozást nem is értem.
Kedves Hiszti!
Gondolom ön is a keresztény egyház védőszentje, így már értem, hogy miért kell gyilkosnak nevezni az írót.
Az Emberi Szellem szeméttelepét, hála Istennek, nem önök irányítják, azt bízzák a főnökükre...
Torz lélekről beszélnek, önök?
Tessék előbb tükörbe nézni, és vágják pofán azt az embert aki erőltette a könyv elolvasását.

Kriszti 2007.12.10. 09:42:09

Nem kell ahhoz védőszentnek lennem, hogy felháborítson egy ilyen ártalmas, felesleges fikció. Nem hiszti, ha leírom a véleményem egy nyilvános fórumon. Névleg még szólásszabadság van, nem?
És természetesen nem olvastam. Természestesen nem is fogom elolvasni.

Magyarországot nem választottam, ide születtem. Amire büszke vagyok. Ja, most biztos valami huligáncsőcselék részeként vagyok aposztrofálva. Nem baj. Nekem legalább vannak eszméim és hitem.

bagó 2007.12.10. 10:01:20

Kriszti!

Kedves Kriszti!

Látja, ez egy normális beírás volt. Semmi hajléktalan bolondozás, megy ez, látja?
Ebben a formában már természetesen nem hiszti, amit előszőr, nem is, ahogy előszőr nyilvánult meg, az hiszti volt.Nem értem a huligáncsőcselék, hogy jön ide, ez nem politika.
Persze, háborítsa fel egy regény, mondja el véleményét, az is gondolkodtat, de azzal, hogy hajléktalan bolond,stb., azzal vajmi keveset tud kezdeni az ember.
Engem is sok minden felháborít, sok mindent feleslegesnek tartok, mégsem kelek ki magamból minősíthetetlen módon. Ön is megfogalmazta: szólásszabadság van, akkor miért kell nekiugrani az írónak? Önnek miért fáj? Pénzébe nem kerül, ha valaki a kezébe nyomta és erőszakoskodik, hogy olvassa el, vágja pofán.
Remélem, hogy a csőcselékezés nem provokatív megjegyzés volt, ez áll a legmesszebb ettől a fórumtól.
Üdvözli: bagó

asperján 2007.12.10. 11:10:05

Kedves Kriszti!
Egyetértek az előttem szólóval: ez azért mégis keresztényibb hangvétel. Maga, mint hívő ember, bizonyára olvasta az evangéliumokat, és talán a keletkezésük történetéről (amit az egyház is elismer) tud valamit. Ha így van, akkor azzal is tisztában kell lennie, hogy bizony az evangéliumok is fikciók. Ha valóságos történéseken alapulnának, akkor nem lenne köztük olykor szöges ellentmondás. De sajnos van. Mert az evangélisták nem annyira Jézus életét akarták megírni, hanem Krisztus misztériumát, s ezt is úgy, hogy segítsék vele a kereszténység fejlődését, ennek pedig alapfeltétele volt, hogy valamiképpen megfeleljenek Róma "elvárásainak". Ezért van bennük az a fikció, hogy Pilátus meg akarja menteni Jézust, a zsidó főpapok pedig eltaposni. Egyik szándéknak sincs gyökere. Miért haragudtak volna a Tórát betartó Jézusra annyira a zsidó főpapok? Semmi olyan "eretnekséget" nem követett el, ami miatt kereszthalálát kívánhatták volna. És miért akart volna megmenteni Pilátus egy vidéki kis vándorprédikátort, akit nem követtek tömegek, aki óvatosan bánt a szóval, mert tudta, minden élesebb megfogalmazás bogarat ültethet Róma fülébe, aminek azután a zsidók, gazdagok és szegények egyaránt isszák meg a levét. (lásd zsidó háború)Én egyébként egyáltalán nem fikcionálok, legfeljebb eltérek az evangéliumoktól, mint ahogy azok is eltérnek egymástól, és az egyház gyakorlata is eltér az evangéliumok felfestette jézusi képtől, magatartástól és eszmétől. Nagyon rossz gyakorlat, ha valaki olyasmire mondja, hogy eltaszítom magamtól, amit nem is ismer. Ha az emberiség így viselkedett volna eddig története során, még mindig a fákon ugrálnánk, ha ugyan ki nem irtották volna őseinket az érdeklődőnek bizonyuló fajok. Érdeklődés, a megismerés szándéka nélkül még azt sem tudom, hogy elég erős-e a hitem. Ismeret nélkül csak azt tudom, hogy hiszek valamiben, amiről (vagy akiről) nekem azt mondták, hogy hinnem kell benne. Kérem, ha gondolja, használja a saját fejét, a saját hitét, ne csak egyháza előljáróiét. Egyébként pedig arra kérem, keresztényi szeretettel ne szólja le a hajléktalanokat. Nem feltétlenül a saját hibájukból azok, és szörnyű megpróbáltatást élnek át naponta a feléjük kúszó halál megérkezéséig. Hajléktalannak lelki nem keresztényi állapot. A hajléktalanság kitagadottság. És ha még bolondnak is mondanak egy hajléktalant, bizony az egyik kereszt mellé egy másikat is a vállukra raknak. Látja, Jézus szenvedése nem ért véget. Újra és újra élővé teszi az emberi társadalom. Mózes azt mondta: isten teremtett gazdagot és szegényt. Borzalmas ezt elfogadni és ebbe beletörődni. Jézus kénytelen volt elfogadni ezt a tételt, mert nem akart a minden tagadó és mániákusan hívő túlbutgó zelóták pártjára állni, s ezzel szembefordulni népe létének megtarthatóságával. És mégis bekövetkezett a zelóták rémuralma, ami - tudjuk - hova vezetett, mivé változtatta át a "kiválasztott nép" életét és sorsát.
Kedves Kriszti, nem kell, hogy a könyvem megvegye, de talán próbáljon úgy élni, hogy mindent ismerjem meg, mielőtt véleményt mond róla vagy végérvényesen eltaszítja magáról. Mert ugye ad abszurdum ennyi erővel a hitét, a keresztényi meggyőződését is eltaszíthatná. De ne tegye. Legtöbbször azok az emberek, akik hisznek legalább valamiben, jobb minőségű emberek. Bár a a hozzászólások ennek ellent mondani látszanak, hiszen a hivők olyan hangon támadtak arra, amit én fontosnak tartok, hogy az minden volt, csak emberi hang nem. Üdvözli és boldog karácsonyt kíván A. Gy.

Beren002 2009.12.28. 16:03:10

Nekem megvan ez a könyv jó könyv de persze nem veszem komolyan a benne leírtakat. Jól van megírva izgalmas, de csak szórakoztató regény.

asperjangyorgy 2009.12.28. 17:51:58

Kedves Beren002 - egy regényből sak annyit és azt kell komolyan venni, ami az ember lelkének és értelmének fontos. Juzusról sokan és sokfélét írtak. A négy evangélista négyfélét, illetve a szinptikusok, vagyis: Máté, Márk, Lukács hasonlót, de lényegi eltérésekkel, a gnosztikus János - bizonyosan később, talán kétszáz körül írta evangéliumát - írása a legszebb, a leginkább irodalmi, de abból már minden tény hiányzik, abban Jézust csak néhányszor nevezi csak Jézusnak a szerző, vagy a Jézus Krisztus vagy a Krisztus megnevezést használja. És bár az evangéliumokat kétszáz körül kanonizálták, a négyen kívül sok-sok százat elpusztítottak, elégettek, mégis nagyon sokféle legenda, apokrif akta(irat) keletkezett Jézus születéséről, a "szent családról", az apokalipszisről, a mannyországról és persze magárólIstenről és annak egyfiáról, Jézusról, aki leküldött a Földre, megváltani az emberiséget, mintha a mindeható isten, ha a megváltás gondolatával foglalkozott, ezt mást úton nem tudta volna megtenni. És az iszlám, amely később keletkezett, sok minden mellett azért sem tudja elfogadni a kereszténységet, mert Allah csak egy van, míg a kereszténység a zsidó-bibliából kibújva végül isten megtoldotta Jézusssal és a szentlélekkel, egyenlő hatalommal és jogokkal, de isten azért isten maradt, vagyis a teljesség, a mindenható, akkor pedig a másik két része csak rész maradhat... Tudja kedves Beren, ezek is szórakoztató dolgok, és engem is a végiggondolásuk kalandos útakra vitt. Örülök, hogy könyvem, mint regény, tetszett Önnek, és örülnék, ha olvasgatná az Evangiliumot, a Bibliát, és persze sok-sok mindent, ami a kultúra, az európai gondolkodás része, mondjuk Platon Államát, ami a fajelmélettől a megteremthetetlen kommunizmusig minden későbbi ideológiát is magában foglal... Olvasson sokat. És köszönöm elismerő sorát. Üdvözli és boldog újévet kíván Asperján György

Beren002 2009.12.30. 19:08:38

Kedves Író úr!

Nem szeretek nagyképű lenni de amiket leírt én tudom, tudtam . Valláskutatónak készülök.Most karácsonyra kaptam meg a könyvet és már csaknem kiovastam és tetszett. De nem tudom mennyire hitelesek a Galileai mindennapok mert igencsak nyomasztóra és sötétre, kilátástalnra sikerűlt. Ezzel persze nincsen gond. Sajnáltam Jézust nagyon pl amikor Mirjam "kidobta" . Olvasom a Bibliát is és sok más szentnek tartott könyvet, írást. Az apokrif és gnosztikus evangéliumok is nagyon érdekelnek vadászok a szövegükre de a teljes szövegét csak a Júdás evangéliumnak tudtam beszerezni, nem tud ajánlani valami olyan könyvet amiben le van írva az összes apokrif evangélium teljes szövege? De mindent egybevetve tetszett a köny, a karakterek hitelessek voltak , főleg Nagy Heródes és az öregebb Józsé.

Beren

Beren002 2009.12.30. 19:15:28

Még valami. Én is szeretek irogatni történeteket és novellákat, író szeretnék lenni. 16 éves gimnazista vagyok.

asperjangyorgy 2010.01.02. 10:53:06

Kedves Berenn002,
az interneten nagyon sok címet talál az apokrif irodalomról. Itthon évekkel ezelőtt vállalkozás indult a legkülönbözőbb (latin, görög stb.) nyelveken fellelhető apokrif irodalmi írások, népi legendák stb. kiadására (rendkívüli munka volt az értelmező jegyzetek elkészítése miatt), de csak négy kötetig jutott a próbálkozás, mivel nem mutatkozott iránta kellő érdeklődés. Ezeket címét is megtalálja az interneten. (Magyarul valami nagy és gyüjteményes kötet nincs, mint említettem, elsősorban nem a fordítás okozza a legnagyobb gondot, hanem az eligazító értelmezés).
Júdás evangéliumot aligha olvashatta teljes egészében,mivel a 200 körül írt apokrif irat csak részleteiben került elő, s a részletek is, mint általában a gnosztikus alkotások, elég nehezen, illetve sokféléképpen értelmezhetők.
Nem tudom, érdemes-e egy olyan egyház történetével foglalkozni, amely már keletkezésekor elvtelen volt, hivatalossá válását pedig azonnal összekötötte a gyűlölködéssel, az immoralitással, a hazugsággal és hazudozással. Azóta pedig az évszázadok során ezt továbbfejlesztette.
Írónak lenni, ha az ember nem Fejős Éva, Vas Virág vagy D. Tóth Kriszta stb. - akkor nem öröm és nem kifizetődő. Még elég fiatal, hogy valami normális foglalkozást válasszon. Sok sikert kívánok.

Beren002 2010.01.02. 14:28:29

Úgy az egészet amit kiadtak könyv formátumában. Ha jól tudom 15 százaléka veszett el.

asperjangyorgy 2010.01.02. 15:31:59

Nem tudjuk, mennyi veszett el, mert az egyház egyrészt jeleskedett a könyvégetésben, másrészt minden u.n. evangélium, és így vagy ezáltal apokrif iratok égetésében, hatalomra kerülését közevetlenül követően, és azóta is. Bár mostanság inkább elrejti a Vatikán pincéjéban, ahol sok-sok titok van elzárva a kultúra, az emberiség elől.

BEREN 2010.11.21. 18:48:18

Már írtam erről a könyvről. Eddig kétszer olvastam el és elég átfogó képem lett róla.

A magánkritikám szerint nagyon jól sikerültek a Heródeses részek, jó a jellemrajza és érdekes a cselekménye, teljessen új megvilágítást ad.
Nagyon jó a politikai küzdelmek szövevényes, világa, teli rejtéjekkel, érdekekkel, és harccal.
Kíváncsi lennék kitől szerezte ezeket az információkat? Josephus Flaviustól?

És a zelóta mozgalomról szóló információkat?

Jézusról szóló fejezetek azonban nagyon ellentmondásosak a számomra. Itt is jó a jellemrajz minden mellékszereplő élethű és olyan mintha Galileában lennénk tényleg. A főszereplők is mozgalmas, folyton változó, fejlődő
alakok akik egyáltalán nem sablonosak. Nekm itt a kedvencem József fia Simon a zelóta.

De van az ábrázolt Jézussal problémám. Író úr maga ateista, és ez nagyon rányomja a bélyegét a könyvre amivel ha nem Jézusról szólna semmi baj nem lenne.

Maga úgy állítja be és ez az ami nem tetszik nekemJézust mint aki egy gigantikus összeesküvés szervezője, aki egy nagy szemfényvesztő. Mintha pártfogója Júdás nélkül semmire se ment volna. Azzal egyetértek, hogy Júdás nem olyan mint amilyennek a katolikus egyház beállítja.
Jézus csodái ügyessen szercvezett trükök és nem valóságos csodák. Bár igaz hogy nem a csodák miatt nagy ember Jézus ( vagy nagy Isten, szellemi lény) hanem a tanítása miatt.

Jézus ilyen emberi, materális ábrázolása nagyon új a számomra talán ennek is része van abban hogy nem tetszenek a működéséről szóló részek. Szerintem Jézushoz ha ember ha isten egy kicsit nagyobb tapintattal kellet volna közelednie.

Mindent egybevetve tetszik mint regény de az üzenetével nem értek egyet.

BEREN 2010.11.21. 19:41:36

@BEREN: kissé megváltozott a véleményem mint az egy évvel ezelötti kommentemhez képest.

rugach 2010.11.22. 14:27:33

@BEREN: Miben változott meg a véleményed?
Érdekelne.:)

rugach 2010.11.22. 14:42:26

@BEREN: Szent Ignác azt mondta,hogy két zászlóshajó létezik.Az egyik Istené,a másik pedig a sátáné.A sátánnak is nagy a hatalma és sajnos sok ember szolgálja őt.A talmudista zsidók például még mindig gyalázzák Jézust és nem csak ők,hanem mások is.
Eleve furcsának találom azt,ha valaki befeketíteni próbálja Jézust aki azt mondja,hogy a legfőbb parancs a szeretet. De vannak úgy látszik olyan emberek,akiket zavar a fény és az árnyékban,a sötétben érzik jól magukat.Isten,minden embernek szabad akaratot adott.Éppen ezért lehet a szeretet az Isten és fia Jézus mellett dönteni,és ugyanígy lehet a gyűlölet,a sátán,a gonosz mellett dönteni.
A földi élet befejeztekor úgyis mindenki megmérettetik és odakerül ahová életének földi szakaszában tette magát.

BEREN 2010.11.22. 15:02:06

@rugach: a könyvvel kapcsolatban?

"A földi élet befejeztekor úgyis mindenki megmérettetik és odakerül ahová életének földi szakaszában tette magát."

a végéleges elrendelésnél vagyis végítélettnél sokkal logikusabb és reményt nyujtó az újretestesülés vagy lélekvándorlás tana.

FairyFeller 2010.11.22. 15:06:22

Egy hívő ember nem félhet egy olyan megosztó, tényfeltárásra törekvő, professzionális, ritka, objektív irodalmi alkotástól, mint amilyen a "Jézus és Júdás aktája", vagy mint éppen az inkább tudományos fikcióka támaszkodó "Da Vinchi kód rejtélye". Egy hívő ember kész beszélgetni, adott esetben vitatkozni, tisztázni különféle kérdéseket az Egyház történetét illetően. Ez a teológia egyik alappillére.
Annak idején Kopernikusz, Galilei, vagy éppen Kolombusz is majdnem máglyán végezték, amiért cáfolták az Egyház számára kedvező Föld-centrikus (amely szerint Isten teremtményének lakóhelye kitüntetett helyen van a világban) világnézetet, azokhoz hasonlóan, akik korábban a Föld lapos mivoltát cáfolták.
Lehetőleg a személyeskedés helyett a tárgyilagosság mellett kell állást foglalni. Na persze egy különösen bonyolult, egyetemes témakör, amelyhez profizmus szükséges és nem is lehetséges egy könnyen tárgyilagosnak maradni Jézus isteni csodatételeinek kapcsán.
Bár az Egyház olykor eltért a Szentlélek által felügyelt értékrendtől, én úgy gondolom, jobbá, sokkal jobbá tette a világot, még annak ellenére is, hogy jópár sötét, tragikus, egyenesen "sátáni beavatkozás", tettek is kísérték történelme folyamán (ezeket hosszasan lehetne sorolni a mai napig). Jézus tanítását tökéletesnek hiszem, többször is hangsúlyozta a források szerint, hogy a sátán kísérteni fog, még az Egyházat is megpróbálja majd tönkretenni. De az Egyház a hívő embereket és azok erkölcseit jelenti. Hogyha beszélgetünk valamiről, adott esetben egy merőben új megközelítéssel, Asperján művének elolvasásával, vizsgálatával attól nem gyengülhet meg az Egyház, mi magunk, az erölcseink.
A sátán szinonímája a zűrzavar, a rendezetlenség. Ha valamiről beszélgetünk, valamit megfogalmazunk a rendezés jegyében, azzal csak előrébb jutunk a lelki, szellemi harmónia elérésében.

BEREN 2010.11.22. 15:34:33

@FairyFeller: pontossan. a da vinci kód és Asperján úr írása jórészt fikció, de szórakoztató és elgondolkoztató fikció...

a vallásról hitről nehéz tárgyilagosaan beszélni mivel biztos tudásunk a földöntúliról nincsen. csak hitünk...

ha már Jézust és tanítását említed, szertném megosztani a véleményemet,miszerint nem elég egyedül egy vallás egy eszmerendszre üzenetét megismerni.

van egy zsidó mondás miszerint Isten sok tükörben nézi magát és mindegyikben mást lát.

Vagyis igazat mond a taoizmus, a hinduizmus, a budhizmus, a kereszténység, iszlám, stb. az ellentmondások a más kultúrális, életmódi történelmi hatásokból adódnak. plusz abból amit az emberek hozzáraktak. ha valaki teljessebb, jobb képet akar kapni a természetfelettiről akkor nem elég egy szent könyvet, egy vallást tanulmányoznia.

BEREN 2010.11.22. 15:36:52

@BEREN: azért sem elég egy vallást megismerni, még ha abban az ember magtalálta a boldogságát, eloszlatta kételyeit, mert beszűkültségé válhat.

a vallásháborúk jórészt ebből a beszűkültségből származnak. keresztények, zsidók, mohamedánok ugyanannak az Istennek a nevében ölik egymást.

rugach 2010.11.22. 15:54:47

@BEREN: Ez sajnos igaz.De elsősorban hit a lényeg és nem a vallás.A vallás nagyrészt a szertartásokban rejlik.Voltak az ókorban olyan vallások,ahol emberáldozatokat mutattak be.
Inkább a hittel kell foglalakozni és azzal a hittel,amit Jézus tanít az embereknek és aminek a lényege a szeretet!
Meg is mondja Jézus a tanítványainak,hogy:"Úgy szeressétek egymást,ahogy én szerettelek titeket"
Tehát a módját is megmondja,hogyan.
A szeretet nem érzelem,hanem döntés.Az,hogy valakinek jót akarok valakinek,aki mondjuk érzelmileg messze áll tőlem.

rugach 2010.11.22. 15:58:34

@BEREN: A lélekvándorlásnak nincs értelme,ha a lélek örök.
Egy élet van,de az nem hal meg sosem.Aki a rosszat,a sátánt választja az a pokolba jut,aki a szeretetet az pedig a mennyországba kerül.

BEREN 2010.11.22. 16:00:02

@rugach: igen a szeretet nagyon fontos tanítás. szerinted milyen fajta szeretetről beszél Jézus?

Szerintem a megértésről egymás tiszteletéről, és a toleranciáról szól. Mert én szerintem nehezzen lehet szertni egy vadidegen embert mégha az a felebarátom is. Lergalábbis a szeretet szó klasszikus értelmével.

BEREN 2010.11.22. 16:03:02

@rugach: Egy élet van,de az nem hal meg sosem.Aki a rosszat,a sátánt választja az a pokolba jut,aki a szeretetet az pedig a mennyországba kerül.
Válasz

ez így nagyon egyszerűen hangzik. nem kötekedés képpen kérdezem hanem puszta eszemcsréből és kíváncsiságból, hogy te honnan tudod mindezt ilyen biztosra?

bennem sok a kétely a vallásokkal, hittekkel kapcsolatban. egy időben elvetettem az újratestesülést de rájöttem hogy ha ez igaz az embernek nagyon hosszú idő áll rendelkezésére hogy jobbá, magassabb rendüvé fejlődjön...persze az új és új élet reménye a halálfélelemből is származhat.

BEREN 2010.11.22. 16:07:38

@rugach: szerintem nem igazságos, hogy egy élet bűneiért, tévedéseiért örökké tartó bűntetés vagy ha az ember a jobb utat választotta örök jutalom vár.

BEREN 2010.11.22. 16:13:55

A szeretet nem érzelem,hanem döntés.Az,hogy valakinek jót akarok valakinek,aki mondjuk érzelmileg messze áll tőlem.

úgyértem ha megkérhetlek rá ezt fejtsd ki részltesebben. vannak olyan emberek akiknek egyáltalán nem tudok jót kívánni.

rugach 2010.11.22. 20:56:24

Sok mindent keversz azt hiszem.
Jézus beszél például az ellenségszeretetről.Ez azoknak,akik nem hívők elképzelhetetlen dolog.Épp ezért mondom azt,amit egyébként sok keresztény hittel foglalkozó ember,hogy a szeretet döntés és nem érzelem,mert ugyebár különben az ellenségszeretet hülyeség volna.
Jézus nem tesz említést a lélekványdorlásról,viszont az örökéletről igen.Szerintem nem is lenne értelme annak,ha mégegyszer valamilyen formában a földön kéne élni.
Minek!:D
Egyébként az örökéletről is sokat beszél Jézus.
"18Ezután a szadduceusok mentek hozzá, akik azt állítják, hogy nincs feltámadás, s ezt a kérdést tették fel neki: 19"Mester! Mózes megírta nekünk, hogy ha valakinek a testvére meghal, és asszonyt hagy hátra, gyermeket azonban nem, akkor a testvér vegye el az özvegyet, és támasszon utódot testvérének. 20Volt hét fiútestvér. Az első megnősült, aztán meghalt utód nélkül. 21Feleségét elvette a második is, de az is meghalt anélkül, hogy gyermeke lett volna. Hasonlóképpen a harmadik is, 22sőt mind a hét, de egy sem hagyott hátra gyermeket. Végül az asszony is meghalt. 23A feltámadáskor, ha ugyan feltámadnak, melyiküké lesz az asszony? Hiszen mind a hétnek a felesége volt?" 24Jézus így felelt: "Nem azért tévedtek, mert nem ismeritek az Írásokat, sem az Isten hatalmát? 25Hiszen, amikor feltámadnak, nem nősülnek és férjhez sem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok az égben. 26Nem olvastátok Mózes könyvében a csipkebokorról szóló részben, mit mondott Isten a halottak feltámadásáról? Én, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene vagyok! 27Tehát nem a halottak Istene, hanem az élőké. Így nagy tévedésben vagytok."

BEREN 2010.11.23. 09:37:03

@rugach: ismerem ezt a bibliai szakaszt, egész jól simerem úgy álltalánosságban a Bibliát.

Szerintem lenne értelme a Földön élni újra és újra, merrt egy élet bűnéért nem igazságos az örök büntetés...Amit ugyebár Isten kioszt minden kétkedőre, útkeresőre, és nem keresztényre...

Igaz, hogy Jézus nem tesz említést a lélekvádorlásról, de a Biblia soha nem tagadta ezt. beszél Illés és a próféták újratestesüléséről, ezt kérdezték Keresztelő Jánostól is. Illés vagy e? A Próféta?