HTML

Asperján György

Asperján György író Blog oldala

Friss topikok

Linkblog

FOGYÓESZKÖZ LETTÜNK

2008.01.18. 13:20 asperjangyorgy

A Győr melletti Téten egy 41 éves férfiban átszakadt a gát: fojtogatni kezdte az idősotthon vezetőnőjét, majd hasbalőtt egy rendőrt, aki elő akarta állítani. Aztán az illegálisan tartott fegyverével ész nélkül lövöldözni kezdett. A túsztárgyaló nem boldogult vele. Mit ajánlhatott volna neki a büntetett előélete után? Tíz év börtönt, az élet további nyomorúságát, a rabtársak ismert módszereit, a reménytelenséget? Aztán megjelentek a kommandósok. Bizony, lassan már akkor is megjelennek az ember házánál a kommandósok, ha bélgörcse támad és kínjában vonyítani kezd. Nagyon nagy szükség van ebben az országban a kommandósokra. Nélkülük mivé is válna ez a kellemes, polgári demokratikus rend, ahol Csányi Sándor egy év alatt megháromszorozta a vagyonát, de az apeh egy szót sem szólt arról, hogy eközben mennyi adót fizetett. Ne is firtassuk, mert rögtön elindulhat értünk egy kommandós egység.

A legjobb, ha befogjuk a szánkat és sunyítunk, mert igaz, attól nem lesz szebb számunkra a polgári demokratikus rendszer, de legalább eldönthetjük, hogy miként végezzünk önmagunkkal.

Azt mondják, ez a 41 éves ember erőszakos volt, meg minden. Mostanság ünnepeltük polgári demokratikus rendszerünk nagykorúságát. Születésénél egy példásan gerintelen ember: Szűrös Mátyás bábáskodott. Nem bánta volna, ha nem marad ideiglenes köztársasági elnök. De a kis csacsi nem vetett vele számot, hogy itt a gerinctelen politikai szereplők paktuma révén születik a köztársasági elnök. Aztán tényleg meg is született, mindenki megelégedésére, mert beérte azzal, hogy köztársasági elnök, közben pedig sütögeti kicsike és laposka írói pecsenyéjét. Nem véletlen, hogy a nagykorúságig vezető úton sok-sok szerencsétlenség történt ebben az országban. Rengeteg ember sorsa kibicsaklott, lelkek, remények, vágyak morzsolódtak el, enyésztek a semmibe.

Aki itt tisztességes, az szépen, csendben kihül a saját ágyában. Nem csinál zűrt, úgy libben át a másvilágra, hogy közben kíméli a költségvetést: neki már nem kell se segély, se nyugdíj, se Horváth Ágika átszervezett egészségügye. Ő az ideális magyar állampolgár. Ő az eszményi magyar alany a szociknak is, a nemlétező SZDSZ nevű pártnak is, és természetesen a Fidesznek is, meg a csupa szent emberből álló Semjén-pártnak, és természetesen a földgolyó legnépszerűbb, mindenki által imádott, ajnározott kalapos asszonyának, Dávid Ibcsinek is. Az ilyen állampolgár önfeláldozóan segíti a kis haza többségének érvényesülését: nem veszi el előlük a levegőt. Többnyire önkormányzati pénzen elhamvasztják, aztán kikerül a nyilvántartásokból, és egy szép, kerek, problémamentes polgári demokratikus értékekre épülő rendszer marad utána. Olyan világ, amelyben Sólyom László hatalmas jogi tudásával gátlástalanul elnökölhet, és önjelölt kormányzóként megpróbálja átlépni a bazsarózsákat.

Akárki is van itt éppen kormányon, lassan egyre reménytelenebbé válik minden. Egyre bőszültebbek vagy elcsendesedettebbek lesznek az emberek. De a bank szektor bezzeg hangos: bárki azonnal kaphat hitelt, minden utánjárás nélkül is évi 23 százalékos kamatra. Aztán vagy tudja fizetni, vagy nem. Az utóbbiról a bank nem tehet, éppen ezért tekintet nélkül lép. Az illető pedig vagy feldühödik, vagy elcsendesedik, esetleg örökre. Ismét hangsúlyozom: a kormányzatnak az utóbbi megoldás a legjobb. A rendszerváltás óta majdnem hárommillióan haltak meg. Szép teljesítmény. Fog ez menni. Van itt jövő, meg perspektíva. Ha élni nem is, érdemes itt meghalni: a föld befogad, mint a persely - írta József Attila. És befogadta őt is a temetőárok, máshol egy öngyilkos, bomlott elméjűnek minősített embernek nem jutott hely. Csak nem temethették a tisztességes halandók közé őt, a halhatatlant!

Sajnálom a hasbalőtt rendőrt, sajnálom ezt a bomlott lelkű és agyú embert, aki 41 évesen végül önmaga ellen fordította a fegyvert, mint annyian mások az eltelt években.

Sajnálom önmagunkat.

Rajtunk már csak egy népszavazás segíthet, annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy akarunk-e élni vagy inkább szívesebben megdöglünk, hogy helyet adjunk kormányunknak, parlamentünknek, pártjainknak, kommandósainknak, az egész szabad, demokratikus rendszernek, ahol végre az ember, ez a fogyóeszköz a legkevésbé fontos.

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://asperjangyorgy.blog.hu/api/trackback/id/tr93302099

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

buci 2008.01.18. 13:36:15

Az ilyen siránkozó dumával teli van az összes tököm!

ROBIKING 2008.01.18. 16:14:24

Kedves Buci!

Persze hogy tele a tököd! Kinek nem? De mitől is van tele? A siránkozástól...vagy a kiváltó okoktól? Nem mindegy. És itt könnyű a válasz.
A siránkozás csak egy reakció, bizonyos, tőlünk bizony független behatásokra. És mivel ezek a behatások mindenkit érintenek és elég drasztikusan, így sajnos a siránkozások hőhulláma is gyakrabban izzasztja le a polgárokat.
De ismétlem, MINDENKIRE hatnak ezek az intézkedések, rád is kedves buci, és feltehetőleg negatív irányba. Mint mindenkinél, még a kedves képviselőknél, sőt az elnök uraknál is. Csak ők tudják ezt a sok megvonást, negatív intézkedést, elnyomást kompenzálni. Így hát ők magas ívben szarnak ránk, és rád is, buci, mert hát ők jól élnek és jól is fognak, mert nagyon magasról már nem lehet bukni. Lásd Princz állampolgárunkat, de lehetne sorolni százával őket. Nem engedik, hogy bukjanak, mert hát a "biznisz", ugye az biznisz!
Szóval, mivel az elégedetlenség nőtt, így a siránkozás is. Ezt hívják matamatikai nyelven evidensnek.
Nos hát, kedves buci...te mi a kócos faszt teszel mindezekért? Hallgatsz és tudni sem akarsz semmiről, mert itt már az is egy jó helyzet, ha nem jut el a fülünkig az a sok gané, amit a kormány önt a fejünkre. Na de attól, hogy nem halljuk, még a szagát érezzük!!!! Te is!!! És mindenki, bassza meg!
Nekem a magadfajtától van tele a tököm, aki inkább megtegadja, befogja a fülét és szidja azokat, akik kinyitják! Tudod hányan voltatok ott Mohács előtt? 1848-ban hányan menekültetek Debrecenbe és onnan is csak baszogattátok a harcoló Magyart? 56-ban behúzódtatok a pincékbe és halkan suttogva örültetek, hogy mások megteszik amit kellene, utána meg hangosan soroltátok a névsort, hogy ki volt az a becstelen aki fegyvert fogott...értetek is! Most is otthon gubbasztasz és minden megmozdulásra csürhét kiabálsz! De a rendszer nem tetszik! Se ez, se az! Akkor mi van? Mit akarsz? Gondolom csendet, hogy ne is hallj erről semmit. De akkor ne is olvass ilyet! Igazad van! Igazi Magyar temperamentum.
De ettől még szép lassan süllyedünk a fekáliába. Nincs mit tenni.
Nincs mit tenni?

György 2008.01.18. 18:15:49

Robiking, mi mindketten tudjuk, hogy a problémákat csak elmondani, felsorolni lehet, nincs recept a megoldásukra (mint ahogy Jézus sem adott a zsidóság korabeli problémáira, mert tudta, hogy azzal sorsosait a szakadékba taszítja. Ha van a Jézus és Júdás aktája c. könyvemben újszerű gondolat, ez a felelősség mindenképpen az. Még soha senki nem fogalmazta meg. Jézus nem volt zelóta, mert tudjuk a zelóták komolyan vett buzgalma mibe sodorta a zsidóságot. És milyen érdekes: ennek következménye lett igazi szétszóratottságuk, és sajátos fejlődésük: mindig mindenhova beépülni a megmaradás, az élet érdekében, mert akinek sehol nincs hazája, annak mindenütt jól kell éreznie magát. Marx mondta: az emberek nem tudják, de teszik. Vagyis soha nem vetnek, nem vethetnek számot a végeredménnyel. Ez akkor is igaz, ha a egyesek az u.n. kommunizmus csődjeként Marxot is a csődhöz sorolják). Nem megoldás, hogy a Magyar Gárda ma felvonul a Vas utcába, ugyanakkor egyfajta válasz, mégpedig nagyon rossz üzenetű válasz. Ha most véleményt nyilváníthat, meg fogja tenni máskor és más ügyekben is. De azt is tudjuk, hogy egy hivatásos sportolónak tilos a civil bunyó, Papp László ilyet soha nem tett, mert tudta, nem azonos egy "civillel". És azért sem lehet a megoldásra receptet adni, mert "magunkkal kötve, mint a kéve, sunyítunk vagy parancsot követünk" - kissé átírva az eredeti József Attila-i gondolatot, szellemi ősünk gondolatát. Erről jut eszembe: a Fogadj szívedbe József Attila életregénye című regényem olvasta már? Ha valamit, hát azt a szívem vérével írtam. Kevésen múlt, hogy szellemileg és lelkileg nem mentem tönkre abba az eszméletlen vállalkozásba. Nem is kaptam érte elismerést. De természetesen nem is várok a hivatalosságoktól, csak azoktól, akik elfogadnak és magukkal egyenlőnek éreznek.

ROBIKING 2008.01.19. 14:20:19

Sajnos a József Attila életregény egyenlőre kimaradt, de mindenképpen pótolni fogom, még szép. :-) Nagyon kiváncsi vagyok arra is.

Sajnos nem tudhatjuk előre mikor mit kéne tenni. Ezt már csak a jövő történelme igazolja vissza. Somogyváry Gyula írta egyik művében, hogy a forradalmak elsietett népi sürgetések, amik soha nem érik el a céljukat. A forradalom megbukik. És mégis, mikor már nem volt mit szóban tenni, mikor már elviselhetetlen volt a körülmény, fellázadt a Magyar és olyankor fantasztikus dolgokat művelt, na persze a biztos bukásig.
Jézus is feláldozta magát, önszántából és nem a mi bűneink megváltása végett. Inkább a miatt. Nagyon sokszor nem jó az, ha valaki túl sokat tud és érez. Mert emberi faj között élve, állandó a becstelenség, hazugság, uralomvágy és ezt tudományosan feldolgozni sehogy sem lehet. A vége az őrület, vagy a halál. Mikor elgondolkodik az ember, hogy Te jó ég, mit keresek én itt? Ez nem az én helyem. Nem értenek meg, nem találom a békémet, mert annyi a hazugság és az árulás, hogy attól már bármi jobb. Milliónyi okos, művelt ember lett öngyilkos, vagy mártír ezek miatt.
Jézus döntése a valláson keresztüli észérvek eredménye lehetett. De mi van, ha csak tele lett a hócipője? Feláldozta magát, mert nem bírta elviselni a primitív, buta emberek tömkelegét? Ő aztán valóban nem találhatta akkoriban a helyét. Hisz a tulzott szegénység egyenes arányban van a tudatlansággal. Akinek volt pénze, a rabbik és a templom "szolgái", azok meg a vallás mögé bújva duskáltak a vagyonban. Őket a pénz ferdítette el. Akkor Őt ki érthette meg? Még a követői sem.
Na ja, boldogok a lelki szegények...

ROBIKING 2008.01.19. 14:26:57

György, nem szokta néha azt érezni, hogy ez a világ, nem az a világ amiben jól érezné magát?
Üldöztetésben és buta emberek okoskodásaiban volt része bőven! Vagy talán csak ebben volt része...:-)
De ki érti meg a gondolatait? Talán a jövő?
/Mondjuk én tudok legalább egy embert, aki megérti...:-)/
Hogy lehet ezt feldolgozni?

asperján 2008.01.19. 16:34:54

Nem szoktam azon gondolkodni, hogy hányan értenek meg, és kik szeretnek. Egész oletemben számos problémával kellett megküzdenem. Mint már a blogban is leírtam, három hónaposan lettem állami gondozott, iszonyúan primitív körülmények között éltem kisgyerekként, 1951-ben tüdőbajjal egy évig Füzérradványban kezeltek egy gyermek tbc-szanataóriumban, aztán szakmunkástanuló lettem, és esti gimnáziumban érettségiztem. Számomra az egyetemi felvétel nappali tagozatra életem legboldogabb pillanat volt. Azóta is szoktam róla álmodni. Én úgy végeztem el az egyetemet, hogy öt éven kersztül minden nap hajnali négykor keltem, és újságot hordtam ki. Mert fent kellett tartanom magam. Igaz, jeles, olykor kitünő voltam az egyetemen és kaptam ösztöndíjat, de abból nem lehetett megélni... Mindezt csak azért írom, hogy jelezzem: megszoktam. Ha egyszer elolvassa a Vádak és győnások című regényem, elég világos képet kap arról, hogy mennyi mindent meg kellett szoknom életem során. De soha nem alkudoztam. Iszom is a levét, de nem érdekes. Ha az, amit írtam, érdekli majd a jövőt, rendelkezésére áll. Futottam életem során mondjuk 1000 métert, miközben képes lettem volna 50.000 megtenni, ha van egy kis hátszelem. 56-ban a munkásszállás kétharmada disszidált. Mehettem volna én is, de azt hittem, csak akkor lehet belőlem valami - ez József Attila hatása volt -, ha megélem nemzetem sorsát. Ma már nem így döntenék, mert ha akkor elmegyek, a lehetséges 50.000-vől megfutottam volna 25.000-t, vagyis huszonötször annyit, amennyit itthon, a nemzetem, az "édes Haza" kebelén sikerült. Tudjuk, annak, aki csak itthon próbálkozik, nincs becsülete, ha mégis, hát ismerjük az összefüggéseket, a külföldről vezéreltséget... Nem részletezem, nem elemezgetem, nem senkit senkin, és nem jó senkinek sem.
Most ez van. A maradék a magyar reformált egészségügy kezében van... És bízhatunk-e abban az egészségügyben, amelyet H. Ágnes, magyarosított nevén: Ursula vezényelt és vezényel? Remélem, Kóka, orvos gyanánt, még néha sem súg neki. Sose rajongtam a képmutató SZDSZ-ért, de amit Kóka és Fodor csinált belőle, az szellemi kitakarítatlan istálló... Mindegy, ez is az ő dolguk. Éljen a mindenhez értő Horn Gábor, az SZDSZ egyetlen megmaradt, űáltalam semmire sem tartott vezérkosa. A többiekről most vagy rosszat, vagy semmit.

zanza 2008.02.22. 17:29:04

Micsoda primitív duma. Ki ez az öntelt robiking? Mit képzel ez magáról? És maga pedig mindig alányal. Ugyanolyan primitív dumával. Remélem, jól érzik magukaz egymással!

Cs. Ildikó 2008.02.23. 17:18:39


"Nem tudunk élni
Bennem betöltetlen szomorúság tátong
S gizgazzal benőve minden istenoltár.
Hajh, vágyak anyja, de mostoha voltál.

Eltévedtem járván erdő-rengetegen.
A félelem sikong zirrenő haraszttal
S vén adós erdő nem űz, nem marasztal.

A fák sudarára szállt az Est, az álnok
És torkom szorongatja valami titok:
Ajkat én miért csak sóhajra nyitok?

Magyar vagyok én is, (rivallnak a kányák)
Ilyen vagyok én és sose leszünk mások.
Jaj, jaj, nem tudunk élni, nyavalyások. "