HTML

Asperján György

Asperján György író Blog oldala

Friss topikok

Linkblog

JÉZUS ÉN VAGYOK

2008.02.16. 23:09 asperjangyorgy

Amikor a Jézus-regényt írtam, sokszor hajnalig sírtam és imádkoztam egy általam kitalált istenhez. Nagyon sokat imádkoztam, talán szavak nélkül, hogy megleljem magamban, amit mindenki számára keresek és fontosnak találok. Sok akarást és hitet elégettem annak a regénynek az oltárán. Sokat, pontosabban: mindent, ami bennem volt. Pirkadt, amikor kimerülten és majdnem mindig reménytelenül ágyba zuhantam. Álmomban fényt láttam. Nagy, tiszta, vakító fényt. Csak erre, csak ennyire emlékszem, de amikor másnap az asztalhoz ültem, valahogy mindig készen állt a fejemben a folytatás. Bármilyen ostobán hangzik, tudtam, hogy valaki diktálja nekem, amit írok. Tudtam, csak nem mertem benne hinni. Mégis vakon engedelmeskedtem a belső utasításnak. Írtam, és imádkoztam. Írtam és sírtam. Féltem, hogy gyenge leszek, hogy elhagy a hitem, amely sarkallt, hogy közelebb kerüljek - istenhez. Ahhoz az istenhez, akit én találtam ki, akiben önmagamért és Jézusomért hinnem kellett. És aztán ez az isten kezdett bennem testet ölteni. Mindent, ami én voltam, odaadtam ennek a kitalált istennek, mert nem volt már más választásom és más hitem. Soha még könyvet így nem írtam. Soha még ennyi segítséget nem kaptam - valahonnan. Valahonnan, ami talán én is voltam és talán valami, ami, üzenetté vált másnapra. És történetté. És akaraterővé. És ösztökéléssé. Sokszor éreztem, hogy szétszakad a fejem. Hogy nincs tovább. Hogy reménytelen - Jézussá válnom. De minden önkontrollt feladva, végül lélekben azzá váltam, elveszítve valóságos önmagamat. A regényt nem én írtam. Ezt nem akartam bevallani, de egyre inkább úgy érzem, hogy nincs más választásom, ha vissza szeretném kapni egykori halandó, földi önmagamat. Bevallom, ha egyesek ezért lenéznek vagy megvetnek, bevallom akkor is.

Már nem sírok. Már nem imádkozom. Mert már csak önmagamhoz imádkozhatnék - akármilyen szörnyű is ezt átélni és kimondani. Gyakran azt érzem, hogy vagy megbomlott az elmém, vagy valami olyan belső változáson mentem át, amely után nem fordulhatok vissza egykori önmagamhoz.

Ha Flaubert úgy érezhette, hogy ő Bovaryné, nekem kötelességemmé lett, hogy Jézus legyek, és így vihessem el valamennyi olvasómat Jézushoz, az európai hit és gondolkodásmód forrásához.

Mindenkitől, aki ezeket a sorokat elolvassa, bocsánatot kérek.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://asperjangyorgy.blog.hu/api/trackback/id/tr36342238

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ildikó 2008.02.21. 12:31:27

Tisztelt Asperján úr!

Elnézést, hogy levelemmel zavarom, tudom: a hely sem igazán megfeleő erre. Csak szeretném elmondani, hogy olvastam József Attiláról szóló könyvét. Ő a kedvenc költőm, és Ön által sikerült olyan képeket is látnom róla, mint eddig még soha.
Most a " Jézus és Júdás aktája" című munkáját olvasom. Az én életemben a vallás mindig különös dolog volt. Gyermekkorom óta foglalkoztatott a gondolat: milyen lehetett Jézus, mint ember, s nem mint bibliai " hős". Most Öntől kaptam egy lehetséges választ. Természetesen tudom, hogy az Ön könyve nem hiteles dokumentum, de úgy érzem: Jézus még sosem állt ilyen közel hozzám. Az által, hogy olvashatom az életének egy lehetséges verzióját, úgy érzem: mélyen megérint a sorsa és emberi mivolta. Sokkal inkább, mint eddig bármikor.
Köszönöm ezt Önnek. Cs. Ildikó

Márk 2008.03.06. 20:47:21

"Jézus nős, ötgyerekes apa volt, sőt embert is ölt. Máriát megerőszakolták."

Na ide figyelj te senkiházi faszkalap! Hogy jössz te a kereszténység meggyalázásához? nem elég hogy megtűrik az ilyen cionista fégeket,mint ti, még hatalmaskodni is akarsz és az ország 90%-ának hitét megdönteni? ki vagy te? és mit képzelsz magadról meg a fajtádról? 65 éve félmunkát végeztek veletek,de szívemből kívánom hogy egyszer befejezze valaki!

u.i.: gondosan, jogászismerős segítségével fogalmaztam meg e levelet, próbálj belekötni,vagy feljelenteni...

teody 2008.03.06. 21:32:00

Szerintem ez a könyv mindenkire nagy hatással volt, kinek pozitív, kinek negatív irányban, amely felkorbácsolja az érzelmeket. Kedves Márk! Én azért kétségbe vonom, hogy milyen a jogász ismerősöd, ugyanis én is annak tanulok, de ilyen stílusban egy valamire való jogász sem ír levelet és főleg nem ilyen helyesírási hibákkal. Megértem a gondolataidat, de véleményednek nem így kell hangot adni.
Véleményem szerint ugyanis ebben a témában senki nem állíthat véglegesen megdönthetetlent, egyikünk sem volt ott Jézus keresztre feszítésénél!

melinda 2008.03.06. 21:47:29

Tisztelt Asperján Úr! Elnézést, hogy levelemmel zavarom, de mély benyomást tett rám a Jézus és Júdás aktája című könyve. Mivel jogi egyetemen tanulok ezért a jogtörténeti gyakorlatunk témája a Jézus per volt, innen indult el érdeklődésem a téma iránt. Nagyon megörültem, amikor a boltban megpillantottam könyvét. Majd karácsonyra meg is kaptam. Érdekesnek találtam, hogy nem a megszokott módon közelített, s bár katolikusnak és hívőnek is vallom magam, de egyáltalán nem ítélem el sőt bizonyos szempontból hasznosnak is találom, hogy nem a szokásos szemszögből közelítette meg a témát. Őszintén szólva nekem egyedül a vége nem tetszett, ugyanis számomra eléggé lehetetlennek tűnik, hogy maga Jézus kérte volna a keresztrefeszítését. Mindezek ellenére szeretnék gratulálni a könyvéhez! Ezen kívül az a kérdésem, hogy a Csapataink harcban állnak című regényéz hol tudom megszerezni? Mivel a már említett könyvben szereztem az információt miszerint ön jelenleg tiltott írónak számít,
engem azonban mégis érdekel hogyan vélekedik 56-ról.
Válaszát előre is köszönöm szépen!
Májer Melinda