Kínai delegáció tárgyal a parlamentben. Közben az emberi jogokért tüntetnek azok, akik úgy vélik, ez a probléma hazánkban már tökéletesen megoldódott, és nekik más dolguk sincs, mint az 1.3 millárdos népességű Kínát a 3.5 milliós lakosságú Tibetben lezajlott jogtiprásra figyelmeztetni. Megírtam már: ha a kínai vezetés engedi, hogy a tibetiek jogai tibeti elképzelések szerint érvényesüljenek, akkor nagyon sokan ráébrednek a hatalmas országban, hogy nekik is érdemes a jogaikat követelni, és két-három év múlva nem lesz mit dolgozni, nem lesz mit enni, hatlomra gyilkolják egymást az emberek, mert ez is a jogaik közé fog tartozik. Ha Kínában beindulna egy ilyen folyamat, tízmilliók esnének a fegyverek áldozatául (volt már ilyen arrafelé is!!!), és százmilliók halnának éhen vagy süllyednének vissza abba a nyomorba, amelyből éppen kezdenek kikecmeregni.
Kína más léptékű ország, mint amit mi, a sajátos polgári demokráciánk viszonyai között képesek vagyunk felfogni és megérteni. Nálunk "érvényesülnek" az emberi jogok, ezért van az, hogy az EU államok között minden tekintetben az utolsók lettünk, és egyre lejjebb csúszunk. A jótanuló Szlovákiában módjával érvényesülnek az emberi jogok, tehát jogvédőinknek volna miért tüntetniük. De azért Szlovákia minden tekintetben előttünk jár, legalábbis a gazdasági fejlődés ütemét tekintve. A dolgok összefüggéseibe és lényegébe most kár volna mélyebben belemenni, akkor ugyanis kiderülne, korántsem olyan rózsás ott sem a helyzet, mint amilyennek látszik. Mert egy dolog az EU igényeinek megfelelni, és megint más dolog a jogok tényleges érvényesülése.
A kínai delegációt fogadta Magyarország harmadik legmagasabb kozjogi méltósága, Szili Katalin is. A megbeszélés után az egyik tévériporter megkérdezte a t. Ház elnökét, hogy mi a véleménye a Tibet mellett tüntetőkről. A nagyasszony a maga szokott kétkulacsosságával azt mondta: a "vendég tisztessége megkívánja", hogy erről éppen ne nyilatkozzék. Mondhatott volna mást is. Sok mindent, ha kicsit okosabb vagy rátermetebb. És végül kifejezhette volna magát helyesen is. Nyílvánvalóan nem a vendég tisztességéről van ilyen esetben szó (ahhoz különben is semmi közünk), hanem a TISZTELETÉRŐL. Persze azt gondolom, hogy a vendég tisztelete nem feltétlenül akadálya annak, hogy a nagyasszony valamit mondjon, ami állásfoglalás az ügyben és értelmes mondat. De a nagyasszony úgy kívánt válaszolni, hogy azért egyértelmű legyen, van vagy volna neki erről véleménye, de a "vendég tisztessége" megakadályozza annak kifejtésében.
Ha valaki Magyarország harmadik legmagasabb közjogi méltóságának funkcióját tölti be, akkor legalább annyi értelmi és műveltségbéli adottsággal rendelkezzék, hogy különbséget tudjon tenni a tisztesség és a tisztelet között.
Ha így, ilyen ostobán nyilatkozik az ország második legnépszerűbbnek mért vagy mondott politikusa, akkor mit várjunk a többiektől?
Én úgy látom, hogy a lakosság, a 95 százalékban lényegileg jogfosztottságban és kiszolgáltatottságban élő magyar lakosság már régen nem vár semmit a politikusaitól. Némelyek hol itt, hol ott csaholnak egy kicsit, aztán minden marad a régiben. Mert mindegy, hogy éppen melyik politikai beállítottságú elit van hatalmon, ettől nem nő sem a jogbiztonság, sem az emberi jogok tényleges érvényesülése. Legfeljebb a soros haveroké.
Már Török Bálint idején sem a nemzet érdeke számított, hanem a nagyúré, és a többieké: a koncon marakodóké. Így van ez azóta is. Így van ez most is. És egyáltalán nem biztos, hogy a polgári demokrácia az emberi fejlődés és jogérvényesítés csúcsa. Tévedett Fukuyama, amikor azt mondta, hogy a polgári demokráciával véget ért az emberi történelem. Lehet, hogy csak ezután kezdődik.
