HTML

Asperján György

Asperján György író Blog oldala

Friss topikok

  • csaba1959: Két könyvéről tudok ami megjelent: Vészkijárat bejárat, és Vetkőzzünk meztelenre.1976-ban. (2021.10.23. 14:47) Wittner Mariska erényességéről
  • Sheriff_007: @mirnyák: Ez semmilyen igazságszolgáltatás... Másrészt hogy évülhet el 20 év alatt egy ilyen brutá... (2020.12.27. 14:01) RIPORT A NÉPSZABADSÁGBÓL
  • Sheriff_007: Érintettség nélkül és úgy, hogy a gyilkosság idején még rég nem éltem is tombol bennem a düh, hogy... (2020.10.15. 14:19) Labancz Anna 42 éve halott
  • istvankalman: Egy dologban biztos vagyok: A nyomozóhatóság - különös tekintettel az elkövetés időszakára !!! -, ... (2020.10.01. 01:22) Labancz Anna gyilkosa ma 65 éves
  • Szabó Tiborné Hajnalka: @asperjangyorgy: Ez nagyon igazságtalan! Hogy lehet, hogy nem a gyilkos kapja a büntetést, hanem ... (2019.11.30. 14:40) Reménykedés

Linkblog

A szabadság mámora

2008.05.22. 12:55 asperjangyorgy

Ismét felmérés készült arról, hogy az emberek hogyan érezték magukat a Kádár-korszakban, az úgynevezett szocialista, valójában zsarnoki rendszer idején, amikor - egyes világosan látó mai politikusaink szerint - naponta akasztottak, mindenkit megfigyeltek és az utcán gumibotozták a szabadságra ácsingozó deutschfürtamásokat. Arról nem beszélnek, amit a megkérdezettek egy része, illetve túlnyomó hányada nosztalgia nélkül az akkori időszak értékének tart: némi kivárással, a munkásember is lakáshoz juthatott, igaz, panelhez, de védte a széltől és a bizonytalanságtól. Biztos lehetett benne bárki, hogy másnap, amikor bemegy a munkahelyére, nem nyomják kezébe a felmondó levelet, mondván, menjen isten hírével amerre lát. Abban is bízhatott az alkalmazott, hogy aki foglalkoztatja, a tényleges bére alapján fizeti utána társadalombiztosítást. Jó és stabil oktatási rendszer működött. A gyerekek megtanultak olvasni, és a tehetségesek előbb vagy utóbb kivétel nélkül bejutottak az egyetemre. De aki szakmunkásképzőt végzett (mert akkoriban még volt szakmunkás képzés és némi becsülete a szakmunkásnak), az is biztos lehetett benne, hogy megél. Éjjel kettőkor is sétálni lehett a Ligetben vagy a nagykörúton, senki nem akarta az embert leütni, kirabolni, meggyilkolni. Egyáltalán: az élet valahogy kiszámíthatónak és stabilnak látszott.

De akik ezt értéknek tekintik, a rendszerváltás után megalakult pártok vezetői szerint stupid és ostoba emberek. Mert ők tudják - a saját karrierjükön is lemérve -, hogy a szabadság mindennél fontosabb. Most nem kell éveket várni egy autóra, mint a múlt rendszerben. Bárkinek szabadságában áll, hogy bemenjen az első autószalonba és vásároljon magának 35 millióért egy személygépkocsit. Ha van pénze. Ha nincs, akkor szabadságában áll, hogy fegyvert szerezzen - a szabadságnak köszönhetően sok illegális, de könnyen elérhető beszerzési hely van -, és szabadságában áll, hogy kiraboljon egy pénzszállító kocsit, lelőve a biztonsági őrt, ha nincs benne a buliban. Sőt, újabban már akkor is, ha benne van, mert segít megszerezni a pénzt, de aztán nem kell vele a zsákmányon osztozni. Ma bárkinek szabadságában áll, hogy felgyújtsa a Magyar Televíziót, eltorlaszolja az Erzsébet hidat, Molotov koktélt dobjon a rendőrökre. Ezért semmi baja nem támad, legfeljebb az intézkedő rendőrnek. Ahhoz is bárkinek joga van, hogy beindítson egy múzeumi darabként kiállított tankot és a belvárosban, emberek életét veszélyezetetve, szágoldozzék vele.

De szabadságában áll bárkinek, hogy hajléktalan legyen. Láthatóan igen sokan élnek is ezzel a szabadsággal. Budapesten vagy húszezren. És a számuk egyre nagyobb lesz, hiszen a munkaadóknak szabadságukban van, hogy - többnyire kényszerűségből, a fennmaradásuk érdekében - minimálbéren foglalkoztassák az alkalmazottakat, akiknek szabadságukban áll, hogy majd havi harmincezer forint nyugdíjból megéljenek, vagy ha ez nem megy, felforduljanak éhen. De aki más utat akar választani, annak szabadságában áll, hogy reggeltől estig szipuzzon vagy egyéb, jó drágán beszerezhető kábítószerrel tegye tönkre a saját és családja életét.

De szabadságában áll bárkinek, hogy nemzeti ünnepen tojással, paradicsommal dobálódzék, ostoba, trágár szavakat üdvöltözzön. Vagy ha úgy látja jónak, egyenruhás testülethez csatlakozzék, és rendőrségi engedéllyel masirozzék az utcán - ijesztve cigányt és nem cigányt. Bárki lehülyézheti bármelyik politikust, hazug hazaárulónak nevezheti a miniszterelnököt - persze csak akkor, ha az illető a szocialista pártot képviseli. Bárkinek jogában áll adót csalni, sok milliárdos áfát jogtalanul visszaigényelni vagy éppen be nem fizetni. Végre állampolgári joga és szabadsága mindenkinek, hogy népszavazzon és olyan kérdésben is véleményt nyilvánítson, amihez egyáltalán nem ért, de az eredményes produkció révén tehermentesítheti a zsebét néhány száz forinttal. De a kormányzatnak is szabadságában áll, hogy a legképtelenebb rendelkezéseket hozza, és a lakosság torkán lenyomja a nemzetközi árak alakulása miatt jogos, de a magyar keresetekből kifizethetetlen gázártól a távfűtésen át a benzinig.

Szóval végre a szabadság virágzó korszakában élünk, és ez sokkal többet jelent, mint a békében és munkában leélhető élet, mint a társadalmi rend és béke. Mert mindez akkor is elképzelhető, ha itt nem úgynevezett szocializmus van, hanem egy emberarcú kapitalista társadalom. De ez utóbbit senki, illetve azok semmiképpen nem akarják, akiknek a döntés a kezükben van, mert imádnak a zavarosban halászni, akár kormánypártiak, akár pillanatnyilag ellenzékben lévők.

Szóval igazuk van azoknak, bármilyen kevesen is vannak, akik szerint most, a társadalmi szolidaritás megszűnésével, az emberi értékek figyelmen kívül hagyásával működő világban sokkal jobb. Bizony sokkal jobb, végre rövidesen mindenki vízum nélkül utazhat az Egyesült Államokba, és bárkinek joga van hozzá, hogy a nyarat külföldi elegáns hotelekben töltse. Mert végre mindenki szabadon és megkötöttség nélkül eladhatja a munkaerejét, ha ugyan van rá szükség, és bárki az alkalmazottak foglalkoztatása során olyan feltételeket szabhat, de legalábbis érvényesíthet, ami meggyilkolja az emberekben az értéket, a szépet, a gyengédség vágyát és megteremtődésének lehetőségét.

Végre mindent szabad. Főként persze azt, amit az ügyeletes politikai és gazdasági vezetés megenged - magának és az alávetetteknek.

Végre szabadon és magabiztosan gyilkolhatjuk egymást, és alig jár érte büntetés. Azt mondanám: végre az ügyészségek és a bíróságok is szabadon és megfontolások nélkül lehetnek szolgalelkűek és a saját érdekeiket követők. De ezt azért nem mondom, mert régen is azok voltak. Az ötvenhatos forradalom idején azonnal megalakultak az ügyészi forradalmi bizottságok és a bírói forradalmi bizottságok. Aztán amint megjelentek a szovjet elvtársak valamint a dicsőséges Vörös Hadsereg, az addig melldöngető forradalmár ügyészek és forradalmár bírók melldöngetve ítélkeztek a forradalmárok felett, lelkifurdalás nélkül kértek halálos ítéletet és mondtak ki, szem előtt tartva a saját erkölcsi és anyagi megbecsültségüket.

Vagyis ügyésznek és bírónak lenni akkoriban is jó volt. Legfeljebb most még annál is jobb, mert bíró és ügyész nem tartozik semmiféle felelősséggel a társadalomnak, legfeljebb a fönökének, és önmaga lelkiismeretének, amit viszont gyorsan megold, mert ami nincs, az nem gyötörheti az embert.

Szóval végre itt van a teljes szabadság. Szabad milliárdokat törvényes és törvénytelen úton összeharácsolni. És szabad az utcán megfagyni, megdögleni.

Végre mindent szabad - amit éppen valami miatt a kormányzat vagy az ellenzék nem helytelenít.

Végre szabad következmények nélkül tönkre tenni az országot és a magyar lakosságot, illetve a lakosság túlnyomó többségét.

Végre mindenki kedve szerint boldog lehet.

Most már csak az a kérdés, hogy akkor miért van ilyen sok boldogtalan ember kicsi és a végromlás felé közelítő hazánkban?

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://asperjangyorgy.blog.hu/api/trackback/id/tr79482257

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

loncsos 2008.05.22. 19:27:14

Sötét komcsi duma ez, író úr. Visszavágyik maga is oda, mi. Ott jobban megbecsülték, igaz. Nem olvastam a szemét regényét, amit a Labanc Annuskárol irt, de képzelem abban is milyen mocsok szöveget nyom. És maga beszél a bírókrol. Persze mert rendesen móresre tanitották. Más irók regényket irnak, maga meg nyomozgat, aztán most jól ráfaragott. Megérdemelte, amit kapott. Én az ilyen dumáért még jobban megszorongatnám

csio 2008.05.23. 15:54:31

Kedves loncsos,

magas színvonalú hozzászólásodról egy régi népi bölcsesség jutott eszembe: " Nem az baj, hogy nagy az Isten állatkertje, hanem, hogy alacsony a kerítés." És bizony, ebben lehet valami, ha köztünk vagy....

Erzsébet 2008.05.28. 15:54:40

Tisztelt Író úr!
Köszönöm, hogy leírta helyettem is a gondolataimat.

Loncsosnak pedig üzenem, igen találóan választott nevet magának: illik a stílusához.

Pék Ágnes 2008.06.07. 07:04:03

Tisztelt Művész Úr!
Én is megköszönöm, hogy leírta helyettem a gondolataimat.
loncsosnak azt üzenem, hogy olvassa el a könyvet, és ne törjön pálcát senki felett,- örüljön, hogy ebben a rendszerben él.. A "komcsi" rendszerben azért nagy többségben csak becsületes munkával lehetett boldogulni, és bármilyen hihetetlennek tűnik, akkoriban a segédmunkásnak is járt elismerés és megbecsülés..
süti beállítások módosítása