Van jó, jobb és legjobb megoldás.

Jó megoldás, ha nem vetjük magunkat a villamos kerekei alá.

Jobb megoldás, ha senki nem lök bennünket a villamos kerekei alá.

Legjobb megoldás, ha nem ugrik le a villamos a sínről, hogy elgázoljon bennünket.

Az államelnök úr nyilatkozata szerint demokratikus megoldás a kontruktív bizalmatlansági indítvány.

Még demokratikusabb a soron kívüli választás.

De az államelnök úr téved, mert a demokrácia nem ragozható. Vagy van, vagy nincs. Ha van, ha működik, és valami az alkotmánnyal és a törvénnyel összeegyeztethető, mint például a konstruktív bizalmatlansági indítvány vagy a rendkivüli választás, akkor mindkettő demokratikus megoldás. Egyik a másikkal szemben olyan formán nem játszható ki, hogy ha ezt teszik a pártok, akkor demokratikusan járnak el, ha azt teszik, akkor még demokratikusabban. Mert ilyen választás nincs a demokráciában. Ott csak az alkotmány betartása, a törvények tisztelete fontos.

Ha az államelnök úr jogász professzorként ezt nem tudja, akkor elég nagy baj van a jogi tudásával vagy a politikai irányultságával.

Persze lehet, hogy tévedek, hiszen ma részt vett az OIT ülésén, ahol védte a bíróságok (és közvetve az ügyészségek) érinthetetlenségét, bírálhatatlanságát. És demokratikusan vagy demokratikusabban maguk az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjai is visszautasították ezt, miközben a nyugdíjba vonuló főbíró helyettes azt mondta, hogy bizony-bizony gondok és bajok vannak a bíróságokkal és a bírókkal. Mert egy olyan országban, ahol alapvető bajok vannak szinte mindennel, miért éppen a bíróságok (és az ügyészségek) jelentenének kivételt.

Mert mondjuk az is megoldás lett volna (most vagy korábban), ha a bíróságok önkritikusan felülvizsgálják a szervezetet, amelyet a köztársasági elnök úr jelöltje alapjaiban felülvizsgálni szeretett volna, mint olyat, amellyel alapvető problémák vannak. Ha alapvetőek a problémák, akkor esetleg akadnak köztük olyanok is, amilyeneket a miniszterelnök úr említett (ezt nem tudjuk, de esetleg feltételezzük), akkor pedig kár rögtön, a helyzet vizsgálata nélkül tiltakozni. De a legfelsőbb bíróság mégis tiltakozik, élve demokratikus jogaival, mert még azoknál is jobban szereti a demokratikusabb (a mostani gyakorlatukat igazoló, illetve helyben hagyó) jogokat.

És akkor itt a kör bezárul.

Láthatóan a demokratikus, sőt demokratikusabb ki mit tud miniszterelnök válogatással is. Úgy látszik, a köztársasági elnök úr közbeszólása nélkül is bekövetkezik, ami elkerülhetetlennek látszik, akkor pedig elgondolkodhatna legalább a köztársasági elnök úr, hogy ebben az egész nehéz helyzetben, amikor minden az egyszerű emberek zsebére és életére megy, demokratikusan vagy még demokratikusabban viselkedett-e bizonyos vélemény álláspontként való megfogalmazásával.