Ma délelőttől kb. délután négyig sem én, sem más nem tudott a blogomba belépni. Ilyen, mitóta a blogot vezetem, nem fordult elő. Ennek lehet ezernyi technikai oka (is). De mivel az ördög és magyar lakosság helyett a multinacionalista valamint a nemzeti nagytőke kormányát nagy igyekezettel szolgáló rendőrség sem, ezért szeretném leszögezni, hogy nem én vagyok a cigányok elleni gyilkosság szervezője és végrehajtója. Ezt azért érdemes határozottan kimondani, mert ha a tettest nem sikerül elkapni, akkor nagyrabecsült rendőri vezetésünk hajlamos bűnbakot keresni-találni, és a hülyeséget titkosítani. Példának okáért azt hallottam a rádióban, hogy a cigányok elleni támadások során eddig kinyomozott semmit 18 egész évre titkosította a Nemzeti Nyomozó Iroda, mégpedig önmaga és a kóbor apácák megtévesztése végett.
Egy biztos, és ezt láttuk a Deák téren kétaszáznyi békésen üldögélő ember esetében: állíg felvegykezett, sisakos, pajzsos rendőrségünk nem habozott, amikor a magyar Himnuszt éneklő emberek elintézéséről volt szó. Ilyen buzgóságot azok, akiknek van történelmi áttekintésük, a fasisztának mondott Horthy-rendőrség részéről sem nagyon tapasztalhatott. Igaz, az a rendőrség akkoriban csak a nemzeti burzsoáziát szolgálta, a multinacionális tőkét nem. Szóval rendőrségünk elsősorban olyasmiben jeleskedik, amit közönségesen erőfitogtatásnak szokás nevezni. A tényleges rendőri, különösen a nyomozói munkában volna még mit pótolni. Ahhoz persze nem elgendő az, hogy lényegileg jó nyomozóink vannak. A probléma, hogy olyan rendőrségi vezetőink is egyben, akik az elkényelmesedést még a Kádár rendszerban tanulták. Mert ugye tudjuk, hogy már akkor is sokszor mellé nyúlt a dolgoknak a rendőrség. Elsősorban nem a nyomozók végezték rosszul a munkájukat, hanem a gondolkodni képtelen rendőri vezetés. Nos, ez a hagyomány jelesen ma is él. Úgy látszik, még legalább két nemzedéknek kell kihalnia, hogy a rendőrség ne csak a közúti igazoltatásban, a radarozásban és a bürokratikus ügyéntézésben, valamint a magyar lakosság csépelésében jeleskedjék, hanem esetleg, netántán a bűnügyek felderítéséban is. Jaj, majdnem elfeledtem: Horák Nóra esetében csak hét hónapocska kellett ahhoz, hogy a szomszéd utcában lakó P.J. egyedet nagyszerű pest-megyei nyonmozóink begyűjtsék, persze a megyei rendőrségi vezetők nagyobb dicsőségére.
Bízom benne, hogy ennek előrebocsátása után olyan technikai hibák, mint amik ma délelőtt adódtak a blogommal kapcsolatosan, nem ismétlődnek.
Pusziltatom a magyar rendőrséget.
