Elnézést kérek a blog látogatóitól, hogy ez alkalommal élre emelek egy kommentet, FairyFeller írását, amelyben rólam szól. Ha mindannak, amit elmond, csak a tizede igaz, talán annyi is elég, hogy felkeltse a blog látogatóinak figyelmét és érdeklődését.
FairyFeller levele:
@asperjangyorgy:
Kedves György,
"a születési hely nem predesztinál", ha megengedi azt mondanám, erre többek közt Ön a legjobb példák közé tartozik. Azt mondhatom, hogy a blogját látogatva, a műveit olvasva elég jól megismerhettem Önt.
Ami legutóbb itt a blogján, illetve a Kiáltás a mindenségben c. új verseskötetének olvasása során kiderült számomra, az olyan megdöbbentő volt, hogy eleddig még reagálni sem éreztem magam eléggé összeszedettnek. Ön jó néhány verset ír édesanyjáról, hozzá fűződő viszonyáról, érzelmeiről. Arról, hogy édesanyja kamasz lányként váratlan módon várandós Önnel. A többi körülmény ismeretében nehéz Juliannát édesanyjának nevezni. Nehéz még leírni is mindezt, még nekem is, akinek százszor ideálisabb gyermekkora volt, mint Önnek. Fiatalon, éretlenül, szégyent érzett és Önre, a jövevényre haragudott, büntette, mikor még egyek voltak, öngyilkossági kísérlettet követett el. De egy magasabb erő úgy akarta, hogy Ön megszülessen. Ám ezzel korántsem ért véget a kiütéses erejű csapások sora. Ilyen érzelmi teher mellett, vagy akár csak ezek felének hatására a legtöbb gyarló ember sohasem volna képes igazán talpra állni. Ön mégis sokra vitte! Ezt nem lehet elvitatni, erre bizonyítékok vannak. A művei sokkal többre volnának érdemesek, sokkal több figyelemre volnának méltóak. Csak hogy igaza van, még ha nem is Ön és nem is így fogalmazott, de a kultúra és a moralitás ma sokkal, de sokkal komolyabb válságban van, mint a gazdaság.
Ön erős, kiváló, művelt, képzett és ha bár nem is eléggé méltányolt, de elismert ember.
Őszintén gondolom. Azt is, hogy bár én irodalmilag (nem csak Önhöz képest) egy analfabétának számítok (és rengeteget be kell pótolnom ezen a téren és tervezem is) a Kiáltás a mindenségben című versekötete (nem beszélve a Labancz Anna gyilkosságról, vagy a Jézus és Júdás aktájáról - amelyeket mind mérhetetlenül értékes alkotásoknak tartok) olyan szellemi élményt jelent számomra (és ez kissé extrém összehasonlítás lesz), mint amilyet legutoljára 2009 decemberében jelentett számomra a Queen & Paul Rodgers albuma: a "Cosmos Rocks".
Magyarázatra szorul, a Queen gitárosa, Brian May nem mellesleg csillagász doktor (annak idején társszerzője volt a "Bumm: a világegyetem átfogó története c." könyvnek). Az album koncepciója nagyban épít erre az "átfogó", az egyetemes univerzum szinte elképzelhetetlen összefüggéseire, végtelen és magasztos céljaira. Természetesen ez csupán egy érzés, egy elsősorban zenei alkotáshoz. Az Ön versei ezt számomra mintegy kiegészítik, amikor egyetemes, átfogó és magával ragadó gondolatait, érzelmeit, szempontjait kifejezésre juttatja. Itt arra gondolok, hogy számos versében a világmindenség, a kozmosz mintegy alapvető tényező, amiben mi emberek, mint a porszemnél is kisebbekként és "súlytalanabbakként" létezünk.
Ezzel nem akartam összefoglalni a kötetét, hiszen egy részről én nem vagyok erre alkalmas alany, ugyanakkor még nem olvastam végig, mert a vonaton utazás és verseinek olvasása közben sok esetben hosszasabban is elgondolkozom.
Az egyik verse a kötetből, a: "Húsz év múlva" című, amely néhány hónappal ezelőtt az egyik blogbejegyzéseként is szerepelt.
Kedves György, szabad azt feltételeznem, hogy eme versének megírására az én kommentjeim is hatással voltak...?
Még mielőtt kifelejteném, az Ön életében valóban különösen meghatározóak a nők. Én úgy látom, hogy Ön különösen érzékeny a nőkkel kapcsolatban.
Bizonyára ebben nagy szerepe van édesanyjához (mégis így írom) fűződő érzelmeinek, gondolatainak. Ön a nőkhöz mindennek ellenére ragaszkodik, megértő (a verseiben is), különösen együttérző és a nők sérelmeit sokszor a magáévá teszi.
Így látom Labancz Annával, Horák Nórával, a "Megaláztatás" c. bejegyzésében szereplő kislány áldozattal | asperjangyorgy.blog.hu/2009/11/26/megalaztatas_1 | akivel különösen is együtt érző volt, hiszen az agresszorok áldozata nemcsak egy érzékeny gyermeklány, hanem ráadásul még árva is volt és ő emberi méltóságát Önnel ellentétben, talán egy életre "eltiporta" az, amit vele tettek a gonosz eszközéül választottak).
És még sorolhatnám, a lista korántsem volna teljes.
