Ha eddig valakinek a legkisebb kétsége volt, hogy a magyar politikai elit vitái, torzsalkodásai nem a nemzet érdekeiről szólnak, az most egyértelmű bizonyságot kapott. A Fidesz népszavazási kezdeményezése, az MSZP és az SZDSZ ezzel kapcsolatos hányaveti magatartása világossá tette, hogy a politikai elit a saját érdekeinek érvényesítése érdekében - akármelyik oldalról van is szó - gondolkodás nélkül feláldozza a nemzet érdekeit.
Akik azt hitték, hogy a népszavazáson az ország győzött, rövidesen a saját zsebÜkön és önérzetükön fogják érezni, hogy az ország veszített. Az új és veszélyes játszma elején tartunk. Innen már csak mélyebbre lehet süllyedni. Hogy milyen mélyre, és ezért az ország kilenc millió lakosának mekkora árat kell fizetnie nyolc vagy tíz év alatt, ma még senki nem tudja. A kamatláb emelése, a forint gyengülése, a bizonytalan politikai viszonyok, az ország politikai elitjének zavarossága és megbízhatatlansága mély szakadék felé sodorja Magyarországot.
Most nem az a kérdés, hogy ebben mennyit ártott szüntelen kampányával az ellenzék, és az sem, hogy milyen hibákat követett el az MSZP, hanem az, hogy önmaga szemében mennyit ér az SZDSZ. A kiritkus helyzetben a magatartásuk nyílvánvalóan bizonyítja, hogy saját maguk politikai túlélésére játszanak. Továbbra is ragaszkodnak egy olyan reformhoz, amely újabb népszavazáshoz vezethet, és egyben hosszútávú tekintélyromláshoz. Előre kódolható, hogy kik lesznek a győztesek, és az is, hogy a lakosság nem tudatosítja magában: ő máris vesztes.
Immár olyan folyamatok indultak el a gazdaságban, olyan törvények irányítják az országot, hogy a majd hatalomra kerülő populista ellenzék sem lesz képes bármit is a helyére rakni. A nemzet érdekének közös keresése nélkül a politikai pártok a nemzet érdekeinek és jövőjének árulói.
Most kellene okosoknak lennünk.
De, sajnos, elvesztettük korábbi józanságunkat és tisztánlátásunkat, sőt, mértékletességünket is: immár asszisztálunk saját megrontóink cselekedeihez. Fel kellene ismernünk, hogy mindkét oldal eszköznek használ bennünket. A saját jövőnket elkaszáló eszköznek. Már nemcsak a politikai elit torzsalkodik, hanem mi magunk is. Olyanok lettünk, mint az a szőlősgazda, aki, látva, hogy a jég elveri a termést, baltát ragadott és segített a pusztító vésznek minél teljesebbé tenni a romlást.
Gondolkodjunk el végre - önmagunkról!
