Kiskunlacházai gyilkosság: gyanúsított nincs - Meghosszabbítanák a nyomozást
2009. január 14. 11:46 | Forrás: MTI
A nyomozás határidejének újabb 60 napos meghosszabbítására nyújtott be előterjesztést a kiskunlacházai gyilkosság tettesének felderítésére az illetékes ügyészséghez a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság - közölte szerdán a főkapitányság sajtóreferense, aki alaptalannak nevezte az az állítást, hogy a rendőrség titkolózna.
A Stop Hírből való a fenti néhány sor, amelyet úgy is értelmezhetünk, hogy a Pest-megyei Rendőr-főkapitányság végbizonyítványt állított ki önmagáról.
Már tegnap olyan hírt kaptunk Kiskunlacházáról, hogy állítólag a rendőrség felszólította a helyieket: jelentkezzenek mindazon személyek, akik bármit tudnak a 2008. november 23-án elkövetett nemi erőszakról és gyilkosságról. És tette ezt a főkapitányság 2009. január 13-án, hét héttel a gyilkosság után. Tette ezt azt követően, hogy a megye rendőr-főkapitánya december végén azt nyilatkozta, hogy szorul a hurok a tettes nyaka körül. A szóvívő még mindig úgy látja, hogy egyre több tanú meghallgatásával egyre közelebb jutnak a tetteshez. Remélem, hogy a szóvivő nyomozási ügyekben tájékozatlan ember és ezért bocsánatos dolog, ha ő ilyet kiejt a száján. Ha ezer tanút hallgatnak meg, az sem biztosítja automatikusan, hogy meglesz a gyilkos. Olykor elég tíz vagy húsz tanú kihallgatása ahhoz, hogy a gyilkost letartóztassák. (Csak rátermetten kell kiválasztani a tanúkat!)
Mindenki, remélhetően még a rendőrség is tudta, hogy mindaz, ami Hórák Nórával történt, rendkívüli esemény, különlegesen veszélyes bűncselekmény, tehát a meglelt nyomok ellenére is minden nyomozási eszközt be kell vetni annak érdekében, hogy a tettes rács mögé kerüljön. Nem tudjuk, hogy a megyei kapitányság mit tett, erről ugyanis semmi nem került nyilvánosságra. Illetve egészen pontosan: erről az ügyről az égvilágon semmi nem került nyilvánosságra. A rendőrséget nem érdekelte, hogy mit tapasztalt a lakosság a gyilkosság előtt, a gyilkosság éjszakáján majd azt követően. Tény, hogy meghallgatott tanúkat, miként elképesztő büszkeséggel emlegetik, több mint kétszázat, de nem fordultak a lakossághoz, nem kérték a kiskuncalháziakat, hogy segítsék a munkájukat. Sejtem, hogy miért nem, de most nem mennék bele a részletekbe.
A rendőrség hatalmas zubbonnyal jelentette ki, hogy elegendő nyomot rögzített és az egész életvédelmi csoport ráállt az ügyre.
És?
Megtudhatnánk legalább annyit, hogy miként ölték meg Horák Nórát? Megtudhatnánk, hogy a rendőrségnek van-e valamilyen taktikai és stratégiai elképzelése?
Az eredmény arról árulkodik, hogy nincs.
Ismét leírom: annak a valószínűsége, hogy ezt a gyilkosságot az abszolut véletlen szülte, véleményem szerint 0.1 százalék. Sokkal nagyobb annak a valószínűsége, hogy előre eltervezett cselekmény történt. És annak is nagyon nagy a valószínűsége, hogy nem egyetlen személy követte el a tettet - erről már jónéhányszor írtam -, hanem több fő, egy eléggé szervezett társaság. Ha ez a verzió megáll, akkor a rendőrségnek az első pillanattól az oszd meg őket és rács mögé a gyilkossal! elvet kellett volna alkalmaznia. Vagyis: egyrészt pénzt ajánlani. Az első héten ötmilliót, és minden azt követő héten újabb egymilliót. (Talán megér ennyit az emberek lelki és politikai nyugalma). Másrészt világossá kellett volna tenni, hogy aki csak szemlélő volt, de magában a gyilkosságban nem vett részt (azt minden valószínűség szerint egyetlen ember követte el), mentesül a következmények alól, ha feladja gyilkos társát. Ha a csapatban nagyon nagy az összetartás, az megint messzemenő következtetésekre vezethette volna a nyomozó hatóságot és annak megfelelően alakíthatta volna nyomozási stratégiáját. (Erről sem akarok részletesen szólni!)
Most a szóvívő azt állítja, hogy később, valamikor meglesz a tettes. Nehéz elhinni ezt, hiszen fogalmunk sincs arról, hogy a hét hét alatt mi történt (hogy mi nem, azt tudjuk: nincs meg a tettes!) De a Pest-megyei Rendőr-főkapitányság most sem vette a fáradságot, hogy a szakemberei valamiféle tájékoztatást adjanak, csupán a szóvivő által üzent. Ha még egyszer azt üzenik... - de még egyszer Kossuth sem üzent, mert nem volt mit.
Egy ilyen gyilkosságot egy valamire való nyomozó csoport napokon belül felderíti.
Nem biztos, hogy továbbra is azoknak kellene nyomozniuk, akik ilyen hatalmas fiaskót követtek el.
Horák Nóra gyilkosának meg kell lennie, különben elferdül a világ gyémánt tengelye - miként azt József Attila más vonatkozásban megfogalmazta, vagyis az emberekben a legfontosabb: az a hit és meggyöződés, hogy a rendőrség jól végzi a munkáját, kiáll mellettük és minden törvényes eszközt felhasználva, nem sajnálva időt és energiát, megvédi őket éltükben és holtukban.
Ez is tét, nem csak az, hogy Horák Nóra gyilkosa rács mögé kerüljön és Kiskunlacháza közössége, valamint az ország érző és érdeklődő nagyobb közössége megnyugodjon. A Pest-megyei Rendőr-főkapitányságnak ez a mostani bejelentése, vagyis az, hogy eredménytelenség miatt a nyomozási idő meghosszabítását kéri, újabb gyanakvást, iszonyatos pletyka-, és rémhíráradatot, vádaskodást, rasszizmus-hullámot indít el. És félelmet, és kétségeket, és reménytelenséget.
Újabb két hónap.
Újabb kétszáz tanú.
És ha akkor sem lesz tettes?!
