Ha majd a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai is csődöt mondanak (remélem, nem), kivételesen hajlandó vagyok átolvasni a jegyzőnyveket, és megmondani, hogy a tanúvallomást tettek között van-e húsz olyan meghallgatott, akit esetleg érdemes lenne ismét kihallgatni, s azt is, hogy, véleményem szerint, gyanúsítható-e közülük valaki. (Lehet, hogy már most is elvesztegetett idő a jegyzőkönyvek újra-olvasgatása, mert semmi garancia nincs rá, hogy a tetteseket is kihallgatta a rendőrség. Hogy miért fogalmazom meg ezt a véleményt? Egyelőre maradjon az én titkom).
Csak és kizárólag Horák Nóra és családja, valamint a kiskunlacháziak nyugalma érdekében teszem ezt a vállalást, mint nem szakember, de képzelőerővel és beleérzéssel rendelkező író.
