AZ ALÁBBI SOROKAT 2008. NOVEMBER 27-ÉN, HORÁK NÓRA HALÁLA UTÁN NÉGY NAPPAL ÍRTAM A BLOGOMBA:
Amíg nincs meg a tettes, addig mindenki gyanús. És bizony sok munkába telik majd a felderítés. De a helység nyugalma, a család biztonsága, időt igénylő lelki megbékélése, egy tragikusan véget ért fiatal élet megérdemli, hogy mindent megtegyenek a tettes kiderítése érdekében. Azok, akik foglalkoznak az üggyel, bizonyára egy sor kérdésemet azonnal megválaszolhatnák. Én azt gondolom, az a véleményem, hogy a tettes komoly előzetes információkkal bírt. Hajnali háromkor Kiskunlacházán nem csámborog csak úgy véletlenül és kifejezetten gyilkos szándékkal azon a rövid utcaszakaszon valaki. Ha a tettesnek voltak információi, akkor ismerte a lányt és a lány is őt. Annak nagyon kicsi a valószínűsége, hogy hajnali háromkor a lány akár ismerőssel is elmenjen magától a bokrok mögé. Vagyis a lány és a tettes találkozásakor kellett valaminek történnie (ha a tett valóban ott történt, azon az utcaszakaszon, a szülői háztól alig egy-kétszáz méterre, ahol a lány holttestét megtalálták).
Meggyőződésem, hogy a tettes fiatal. Ilyen tettet csak fiatal követ el, olyan fiatal, akiben nincs tisztelet az élet iránt, aki képtelen felfogni, hogy egy élet kioltása milyen iszonyatos és megbocsáthatatlan cselekmény.
A magam részéről igen-igen csodálkozom azon, hogy még senkit nem gyanúsítottak meg hivatalosan. Az egész helyzet, a körülmények tipikusan olyanok, hogy ismeretlen személy nehezen illeszthető bele. Ha pedig ismerős volt, akkor a lány barátai és barátnői vallomása alapján elég gyorsan szűkülhet a kör.
Nagyon bízom benne, hogy meglesz a tettes. A kamaszlányt már nem lehet feltámasztani, de az élők valamiképpen megnyugszanak: nem lehet ilyen szörnyű cselekményt következmények nélkül elkövetni.
Nem hallgatott rám a rendőrség!
És ennek most valamennyien, sajnálatosan új körülmények között, isszuk a levét.