ITT A HELYÜNK! menni kell!

kiskunlachaza.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=324&Itemid=1

Tisztelt Asperján úr Kedves kommentezők!
Nem tudom hogy járt/ak-e már Kiskunlacházán körülnézni(mert ugye azt ígérték hogy mennek)de ha voltak legyenek szívesek tapasztalataikat észrevételeiket megosztani velem és kedves társainkkal!Én nagyon kíváncsi lennék és szerintem többen is akik olvassák-e bloggot!Egyébként nagyon jó és tiszteletre méltó az emlékmű megépítése csak a rendőrségnek köszönhetően a gyilkosok kézrekerítése nélkül nekem és szerintem mindnyájunknak egy kicsit így keserű szájízzel történik!Szívem szerint ugyanazon a helyen végezném ki őket könyörtelenűl mint ahol a lányt hagyták és velük együtt ezt az egész vezetést is akinek köze van az ügyhöz és nem tesznek semmit pedig tehetnének mert véleményem szerint legalábbis nagyon úgy fest egy dudát fújnak a gyilkosokkal!Egy 14éves lány borzalmas halálát nem felderíteni egyet jelent a gyilkosság elismerésével és ők szemét módon fejet hajtanak a gyilkosoknak!Hát milyen ember az ilyen?Ha egyáltalán ember!Pedig 1000 nyom és normális elképzelés alapján a gyilkost már el is kellett volna nekik felejteni!Ne feledjük 2008 nov.23-án egy lánynak azért kellett meghalnia mert szép és okos volt mert jó ember volt egy romlott világban és a mi tisztelt rendőrségünk nem tesz semmit!Vagyis igen felszedik a hatalmas fizetést és aljas módon élnek az ügyből és felszedik érte a pénzt!Még a gyomrom is felfordul!

Kedves wlady!

Nem jött össze a megbeszélt időpontban az utazás, így eltoltuk azt egy másik időpontra. A pontos időpontot még nem tudjuk, de ha érdekli Önt is és csatlakozna, akkor ha egyezségre jutottunk, privátban értesítjük az időpontról a blogon keresztül!Illetve, ha csatlakozni szeretne, nyilván az Önnek megfelelő időpont is számítani fog döntésünkben.
Az Ön által elmondottakon túl az esetet még szörnyűbbé teszi, hogy egy GYERMEK esett áldozatul..
Talán a rendőrség valóban arra játszik, hogy végtelenített meghosszabbítások után végezetül egy irattári polcra helyezzék az egész ügyet...

Kedves Evo!

Nagyon remélem, hogy nem úgy van, ahogyan gondolod, bár kétségkívül gyanúsan kommunikál a rendőrség. Lassan olyan szorossá válik a hurok, hogy egyetlen bűnöző sem fér bele, ezért aztán szabadon garázdálkodhatnak tovább.
Ha csak egyet is megcsípnének közülük, tíz percen belül ott lenne az ügyvédje, hogy képviselje az érdekeit.
Az áldozatuk családja kire számíthat? Mi legfeljebb lélekben vagyunk velük, de ennél többet kell tenni!
Kellő nyomozói erővel ez nem egy lehetetlen ügy.
Ha nem elég a pénz, az energia, akkor többet kell rászánni! Az is gusztustalan dolog, ahogy a rendőrség a közvéleménnyel bánik. Mintha a nép ellensége lenne. Előfordul, hogy nem úgy mennek a dolgok, ahogyan a nyomozók szeretnék. Nem is ezzel van a baj! Egész Kiskunlacháza, és minden jószándékú ember segítene. De arra sem méltatják a lakosokat, hogy a legelemibb tájékoztatást adják a 4 hónapja látszólag eredménytelen nyomozásról.
Kérdés, hogy ez a fajta teljes hírzárlat nem jogellenes-e? Mert ha igen, akkor a közösség pénzéből ügyvédet is lehetne fogadni, aki a község, és a család megbízásából hivatalosan fellépve elkéri a nem titkos információkat, és tárgyal a rendőrséggel a további tájékoztatásról.

Kedves Keselyőbérc!
Ez a fajta hírzárlat sajnos nem jogellenes, nem is nagyon lehet mit tenni ellene, hiszen a rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva hallgat!Véleményem szerint ezen még jogi úton sem lehetne változtatni!Ha el is vállalná egy ügyvéd, hogy megpróbálja érvényre juttatni a nép kérését,szerintem akkor sem számíthatnánk sok eredményre!A nyomozás sikerességének érdekében az adott szerv szinte bármit megtehet!Csak a nyomozás érdekein és esetleg a jóindulatukon múlik, hogy mikor és milyen információt adnak ki!

Kedves Keselyőbérc! Azt írja, hogy "látszólag eredménytelen nyomozás". Bocsásson meg, ha kivételesen kijavítom és azt mondom: nem látszólag eredménytelen, hanem totálisan az. A nyomozás teljes kudarca. A rendőrség teljes kudarca. A rendőrség jogszerűen, de nem tisztességesen, nem erkölcsösen jár el, amikor visszatartja az információkat. De túl ezen: a rendőrség bunkó módon, ostobán, rövidlátóan, sőt, bűnpártolóan jár el, amikor ennyi idő után nem oszt meg bizonyos információkat a lakossággal, a segíteni akaró vagy tudó emberekkel. Ha a rendőrség kezdettől fogva nem ezt a totálisan lehetetlen álláspontot képviselte volna, akkor a látszólagos eredménytelenség látható eredményességként jelentkezhetett volna. Mert a helyi lakosság tudná, hogy mire is kellene figyelnie, mi az, amit nem tart fontosnak, ami apróságnak látszik, közben pedig lényegi fontosságú és jelentőségű. (persze, a kihallgatott négyszáz tanú! És ha valaki olyan, aki nem is tudja, hogy milyen fontos ismeret birtokában van, nem került a tanúk sorába??? És négyszáz tanú vallomásából nem lehet valamit összerakni?! Milyen rendőrség az, amely négyszáz tanú vallomásával semmit, az égvilágon semmit nem tud kezdeni!?)
Fájdalmas erről írnom, mégis röviden megteszem: tudom, hogy a Horák-családot milyen jóvátehetetlen csapás érte. Tudom és megértem, hogy lebénította őket a fájdalom. Tudom, hogy tisztában vannak vele, a kislányukat semmi nem adja vissza, még az sem, ha megtalálják a gyilkost. Ez így igaz. Azon, hogy Horák Nóra fájdalmasan nincs közöttünk, miként például Marian Cozma, ezen semmi, de semmi nem képes változtatni. Ez már örökkön örökké így marad. És mégis, és mindennek ellenére: ha a család az asztalra csapna, ha a család követelné a rendőrségtől, hogy mondjon neki valamit, akkor most nem itt tartanánk. Ha mindazok, akik tudnak valamit, nem tartanák be olyan rendkívül következetesen a rendőrség utasítását, hogy fogják be a szájukat (néhányan szóltak, néhány helyi lakosnak a nagyon fontos információja azért kiszivárgott és ennek alapján van bizonyos képünk arról, hogy mi történt, hogyan történt, hol történt és kik lehetnek az elkövetők), akkor ott Kiskunlacházán más volna az egész közösség magatartása.
Hát igen, szép dolog, hogy emlékkövet avatnak a helyiek, de ez egyben annak a szomorú jele is, hogy mindent úgy fogadnak el, ahogyan van. Nem lázadnak ellene. Abban bíznak, hogy ez a tragédia csak és kizárólag a Horák család tragédiája, ők mindenképpen megússzák és elkerülik. Pedig ebben nagyon tévednek. A büntetlen gyilkosok majd találnak újabb áldozat-jelöltet. És hasonló módszerrel és trükkel, mint amivel Horák Nórával végeztek, majd azzal is végeznek és csak röhögnek a rendőrségen. Illetve egész pontosan: a mérhetetlenül tehetetlen, ügyfogyott, kényelmes Pest-megyei Rendőr-főkapitányság nyomozóin, akik egy ilyen rendkívül egyszerű ügyben fejre álltak, csúffá tették önmagukat, szégyent hoztak az egész testületre. (Ezt négy hónap után immár nyugodtan megfogalmazhatjuk és kimondhatjuk). És nyugodtan megtehetik, hogy így viselkednek a tisztelt nyomozó urak, mert az országos rendőrfőkapitány elégedett a munkájukkal, elégedett - az eredménytelenségükkel, amely nem látszólagos, hanem nagyon is tényleges.

Kedves György!

Egyetértek az Ön véleményével. Azért fogalmaztam meg a látszólag eredménytelen nyomozást, mert mindvégig el tudtam képzelni, hogy már tudják, hogy kik a tettesek! A hallgatásba ez is belefér!
Taktikai harc is folyhat. Elképzelhető, hogy a családdal ugyan megosztottak némi információt, de őket is hallgatásra kérhették. Én elfogadom, hogy a nyomozás érdekében hallgatni kell. Ellenben
a közösséget is megfelelően informálni kellene olyan módon, ami nem veszélyezteti a nyomozási folyamatot, de segít a várható veszélyre felkészülni. Értem ezalatt, nem mindegy, hogy magányos rém, vagy a sokak által sejtett bűnbanda
áll a rémtett mögött. Akik elkövették, azok számára ismert, hogy mi történt, a többiek azonban továbbra is veszélyben vannak. A gyilkosok ott élhetnek a környéken. Bármikor lecsaphatnak újra! Ennek tudatában annyi nem tellett a rendőrségtől, hogy figyelmeztessenek.
Felhívják a település lakóinak figyelmét, hogy legyenek óvatosak pl. bandába tömörült fiatalokkal. Amennyiben szakértőik alátámasztják a magányos elkövető verziót, akkor pedig csak annyit kellene közölniük, hogy vigyázzanak, a rém egyedül csap le! Mivel ezt már rég tudniuk kell, megérdemelné a lakosság, hogy legalább ennyi segítséget kapjanak az adójukból fenntartott rendőrségtől! Továbbra is hangsúlyoznám, hogy nem a részleteket szeretnénk megtudni, de egy ilyen bűntényt eltitkolni sem szabad! Néhány bizalomerősítő mondatra van szükség, és akkor nem szóbeszéd alapján retteg egy egész település hónapokon keresztül. A néhány elvárt mondat pedig ne legyen valótlanság! Még két magánszemély közötti kapcsolatban sem jó alap a hazugság.
Egy átlagos állampolgár is elvárhatja, hogy emberszámba vegyék!

Tisztelt Blog Látokagók!
Bár a látogatottság továbbra is nagy létszámú, de csökken a bejegyzések száma, érdemi információk pedig Kiskunlacházáról nem érkeznek, vagyis akik tudnak valamit, hallgatnak és még a barátaikat, ismerőseiket sem avatják be abba, amit tudnak, mindez arra figyelmeztet, hogy az érintettek immár a szívükben is eltemették Horák Nórát. Ebben a közöny felé hajló nagy némaságban kár volna nekem vagy azoknak, akik itt a blogban is szívügyüknek tekintették ezt a borzalmas ügyet, továbbra is megfeszülnünk és kockáztatnunk a biztonságunkat.
Eddig Nóra egyetlen barátja sem jelentkezett, hogy ott voltam ezen az estén és a következőket láttam, hallottam, tapasztaltam. És nem jelentkeztek Horák Nóra rokonai sem. Immár beletörődtek a megváltoztathatatlanba, és nemcsak Horák Nóra szégyenletes és nemtelen halálát fogadták el, hanem azt is, hogy a rendőrség nem tud, vagy talán nem is akar tenni semmit ebben az ügyben (mi ezt nem tudhatjuk, de mindkét változat
joggal merül fel bennünk a körülmények, az eredménytelenség láttán).
Sajnálom, hogy minden törekvésünk zátonyra futott. A magam részéről én is eltemetem a szívembe Horák Nórát és immár végleg befejem a cikkek írását és a hozzászólásokat. Mindazt, amit tettem és tettünk, drága időnket felhasználva, nem azért tettük, hogy egyeseknek szórakozást nyújtsunk, hanem azért, hogy megpróbáljunk a felderítés sikeréhez - hathatós és célirányos információk begyűjtésével - hozzájárulni. Tévedtem, tévedtünk, amikor azt hittem és hittük, hogy ez az ügy másoknak is annyira fontos, mint nekünk. Mint írtam, helyeslem az emlékkő állítását a gyilkosság helyszínén, de talán jobb lett volna, ha a rendőrség mellett elindul egy hatékony civilkezdeményezés is a tettesek kézrekeírtésére. Bár nagyon sokat tudunk, keveset ahhoz, hogy vegyük a bátorságot, és megnevezés nélküli célirányos megjegyzéseket tegyünk.
A rendőrség sem vette komolyan civil-próbálkozásunkat, amit az is mutat, hogy továbbra is azon a csapáson haladnak, amely eddig nem vezetett sohova és úgy tűnik, hogy a jövőben sem lesz eredményes és nem kerülnek bíróság elé a tettesek (belátható időn belül biztosan nem).
Immár el kell ismernünk a teljes és végleges kudarcunkat.
És nincs más lehetőségünk, mint fogcsikorgatva, teljes kétségbeesésben azt mondani: HORÁK NÓRA NYUGODJ BÉKÉBEN - miközben tudjuk, hogy akkor sem nyugodhatna békében, ha megvolnának a tettesek. Mert 14 évesen nem lehet, nem szabad meghalni, és nem lehet, nem szabad békében nyugodni - mások, aljas lelkű és szándékú emberek cselekeménye következtében.
Én mindent megtettem, amit a magam eszközei, lehetőségei szerint megtehettem.
Ha nem történik valami alapvető esemény vagy fordulat, akkor szomorúan és megrendülten immár én is búcsút veszek Horák Nórától.
De azok, akiket érint, ne békéljenek meg mégsem, próbáljanak legalább abban és annyiban segíteni, hogy a gyilkosok ne gyilkolhassanak tovább, hogy mindörökre kivonják őket a normális emberek világából.
Mindenkinek normális életet, és isten rendeltetése szerinti természetes halált kívánok.
Asperján György

Kedves Mindnyájunknak!

Még mindig nem találtuk meg a megfelelő időpontot, amikor is találkoznánk Kiskunlacházán
egy közös beszélgetésre, egy kis sétára. Remélem, hogy rövidesen eldől, hogy mikor is alkalmas legtöbbünknek. Mihelyt tudok valami biztosat, értesítelek benneteket itt a blogban, de küldhettek személyes üzenetet is!

Nagyon szívesen csatlakoznék én is, ha lesz ilyen összejövetel...

Kedves bloggolo!

Mindenképpen lesz, valamelyik hétvégén, mert akkor érnek rá legtöbben.