Kedves déjávu!
Értem én, hogy Ön nem fajgyűlölő. Ahogy azt is tudom, én sem vagyok az. Az amit Önnel együtt többen is mondunk, nem fasizmus hanem sajnos, rossz tapasztalat eredménye. Ma olvastam hogy romák, megverték azt a szociális munkást, akik miattuk ment hozzájuk és értük dolgozott...
Elkeserítő, elszomorító. Mit lehet tenni még többet ha már a feléjük nyújtott segítő kézbe is beleharapnak? Mi jöhet még?
Az emberek tehetetlenek.Az állam is. És a legtöbben, nem szeretik az erőszakot.De valahogy véget kellene vetni ennek a bestiális erőszakos cselekmények sorának és kell valami olyan, amitől a romák tartanak. Aminek hatására igenis, ha fintorogva is, de beültetik a gyerekeiket az iskolapadba (mert a szocializálódás és beilleszkedésnek ez az alapja - enélkül nem megy! ) és aminek hatására kétszer is meggondolja hogy leüsse- e azt a nénit az utca másik felén a 200 Ft- jáért (hogy durvábbakat most ne is mondjak)..
Több mint 700 éve élnek velünk , de nem velünk együtt. A világháború után, mint kisebbség fokozatosan "óvni" kezdték őket és a nyolcvanas évek elejére sikerült elérni, hogy legnagyobb százalékuk iskolába járjon, valamint állandó munkával rendelkezzen. Ez már a 80-as évek végére kezdett meginogni, egyre kevesebb gyerek ült már az iskolapadban. De az akkori hatalom is próbálta követni azt az elvet, hogy védjük őket, támogassuk, segítsük beilleszkedésüket. Szép gondolat volt, de nem figyeltek arra, hogy ezek közül az emberek közül egyre kevesebben járatják - megint- iskolába gyermekeiket, ebből eredendően egyre kevesebben dolgoztak iskolázatlanságuk miatt. Az állam csak annyit érzékelt, hogy egyre többen tengődnek munka nélkül, és nem ismerte fel annak súlyát hogy ez részint annak a következménye hogy ISKOLÁZATLANOK. Ez ellen kellett volna akkor határozottan fellépni, és magát a az iskolázatlanság problémáját kellett volna megszüntetni (az okot), nem pedig az okozatot, fokozottabb segélynyújtásokkal.
Mára meg már annyira ráéreztek a könnyen jött segélyre és mellette a kiegészítő bűnözésre, hogy teljesen feleslegesnek tartják iskoláztatni gyermekeiket és megfelelően szocializálni őket. Találtak egy magyarázatot maguknak hogy ők cigányok és ezért nem adnak nekik munkát sehol, és a védő állambácsi meg bőszen bólogatott hozzá.
A nyolcvanas évek elején is cigányok voltak, mégis közülük nagyon sokan dolgoztak. És ennek egyetlen oka volt, hogy volt iskolai végzettségük és még tudtak, akartak viselkedni.
Azzal a kivételezéssel lettek elrontva hogy adtunk nekik, de cserébe -a kivételezés miatt- nem vártunk semmit (azt hogy iskolázottak legyenek, tiszták, rendezettek és tisztába legyenek az alapvető erkölcsi normákkal).
Így Magyarország gyártott magának súlyos kötelezettségeket velük szemben, de követelni elfelejtettek.
Ők pedig ezt remekül kihasználják.
Akik pedig ezt ma már egyértelműen látják és ki is mondják, azok a "fasiszták".
Most baj van, nagy baj. De ez évtizedek "termése", nem ma kezdődött. És sokan még most is csak a merev szemellenzőjük mögé bújnak, és fasisztáznak. A fasisztázás nem megoldás.
Tenni kell. A cigány réteget BE KELL ILLESZTENI a társadalomba, mindnyájunk érdekében.
És bár ők egyenlőre csak jajongani és siránkozni tudnak, talán majd egy következő vagy következő utáni generációjuk már lesz annyira intelligens, művelt és felkészült hogy tudja értékelni.
Hiszen nekik senki sem mondta el , nem értette meg velük hogy ők egyre többen, mi pedig egyre kevesebben vagyunk. Eljön az a pont, amikor minket már nem tudnak kirabolni, és nem lesz ki adjon nekik segélyt se, mert a lakosság egyre kevesebb és kevesebb százaléka fog dolgozni..
Nekik kell majd tanulni, dolgozni és eltartaniuk önmagukat, mert nem cigány már csak elenyésző számban lesz.
Ezt kéne megértetni velük, hogy tisztába legyenek azzal mi fog rájuk várni egy, két, három évtized múlva ha most nem változtatnak.