A Budapesti Közlekedési Vállalat vezetésének gyakorlatát figyelemebe véve és értékelve kell értelmeznünk az állami cég vezetőjének kijelentését, vagyis mindenki, aki havi kétmillió alatt a vállalatnál hajlandó munkát vállalni, azt eleve fel sem szabad venni, mert az hülye. Márpedig Kocsis István nem akar hülyékkel dolgozni.
Gondolom, az a hölgy, aki százmilliós végkielégítést kapott és napi 160 ezer forint jutalmat, az nem volt hülye, hanem nagyon okos, Az okosságát az is indokolni látszik, hogy nyugdíjazása után is a cégnél maradt havi egymilliós fizetéssel, ami kissé már a hülyék kategóriájába sorolta - legalábbis Kovács István fogalmazása szerint.
Kovács István ezt a bicskanyitogató kijelentését egy állami közlekedési cég vezetőjeként tette, és megtoldotta azzal, hogy rá szükség van (vagyis ő semmiképpen nem tartozik a hülyék kategóriájába), és abban is biztos, hogy a nyolvan dilliárdos tartozás mellé az állam, a magyar adófizetők az év végén újabb 30 milliárddal támogatják meg a céget, mert az embereknek közlekedniük kell.
Szerintem a probléma ott kezdődik, hogy egy ilyen kijelentés után ez az ember még mindig a cég legfőbb irányítója. A világon mindenütt egy ilyen kijelentés után azonnal valagba rúgták volna. Magyarországon nem ezt teszik. Engedik, hogy továbbra is ott virítson, és olyan bölcs kijelentéseket tehessen, mint nem is olyan régen (megírtam a blogban): a tehénszar sosem esik az élére. (Ő mondta, így mondta, biztosan tudja, és bizonyára intelligens, vagyis nem hülye ember kijelentésének tartja az ilyen megfogalmazást).
Hát igen, biztos vagyok benne, hogy a cég megkapja a harminc milliárdot, egész pontosan: Kocsis István, hogy havonta milliókért csupa olyan okos emberekkel vehesse körül magát, mint a jelenlegi vezető gárda.