Brutális gyilkosság tényőn

2010.03.16. 20:11 asperjangyorgy

FairyFeller kommentje:

Egy újabb eset, amikor egy település nem tudja elképzelni, hogy a rendőrség megfelelően azonosította az elkövetőt.
"A kislányok hosszú szőke hajára emlékszik a legtöbb helyi abból a négyfős családból, akiket hétfőn találtak holtan tényői házukban...

A helyszínelőket állítólag borzasztó látvány fogadta az épületben, és kedd délelőtt még a helyiek is csak találgattak a tragédia hátteréről..."Radikális változást a közbiztonságban is" - hirdeti egy szakadt papírlap Tényő egyik utcájának hirdetőtábláján, a települést azonban egészen hétfőig békés, nyugodt helynek tartották a helyiek is...

Varga Gábor polgármester szerint nem jellemzőek a kisebb bűncselekmények, például a lopások sem...Ezek után nagy megdöbbenést váltott ki a helyiekben, amikor hétfőn este rendőrök lepték el a falut és lezárták az egyik utcáját...A késő esti órákban terjedt el a faluban a hír, hogy brutális gyilkosság történt, meghalt egy négyfős család...a feltételezés szerint családi tragédia történt...

"Egy szomszéd megkérdezett egy rendőrt, és azt mondta, a látvány katasztrófa" - közölte az [origo]-val egy közeli bolt eladója...A harmincas éveiben járó nőt és a férfit is magasnak, jó megjelenésűnek írták le, és azt mondták róluk, hogy mindig kedvesek voltak, köszöntek a szomszédoknak. Az általunk megkérdezettek benyomása az volt, hogy a család jó körülmények között élt. Két szomszéd úgy tudja, hogy télen elutaztak síelni, amelynek során állítólag a feleség balesetet szenvedett, és ezért lábát műteni is kellett.

A helyi boltokban ritkán fordultak meg, feltehetően inkább Győrben vásároltak be, de néha a gyerekeknek vettek pár apróságot a tényői üzletekben is. Jólöltözöttek voltak, és a szomszédok szerint külön autója volt a férfinek és a nőnek...Az [origo]-nak nyilatkozó ismerősük szerint ugyan visszahúzódó természetű, de nagyon normális, kiegyensúlyozott család volt. Hozzátette ugyanakkor azt is, a férfinak "furcsa természete" volt, nem szokványosan reagált dolgokra, "nem egy átlagos pali" volt. Ennek ellenére azt mondta, a gyilkosság olyan rejtély, amelyet nem tud felfogni.

A férfi a feleségével közös vállalkozás mellett egy győri székhelyű építészirodának is tagja volt. Az építésziroda egyik munkatársa az [origo]-nak annyit mondott, jó embernek ismerték meg a férfit, de a bővebb nyilatkozattól elzárkóztak. A család egyik régi ismerőse az [origo]-nak telefonon azt mondta, az ismerősök megdöbbentek. Szerinte a házaspár zárkózottan élt, azt, hogy családi dráma áll a gyilkosság hátterében éppúgy elképzelhetetlennek tartják, mint azt, hogy bárki mással olyan kapcsolatban lettek volna, amiből ilyen indulatok keletkezhettek...

"Gyönyörű hosszú szőke fürtjeik voltak" - mondta a kislányokról az egyik szomszéd, egy szintén közelben lakó idős asszony pedig azt mondta, a két gyerek időnként át szokott menni hozzá, "mindig össze szokták szedni a tojásokat". A nyugdíjas nő szerint vasárnap is ott voltak nála a gyerekek az egyik nagymamájukkal. Több helyi lakos szerint az apa és anya szülei sem a településen élnek, de a feleség felmenői között van a falu egyik korábbi jegyzője.A családnak így volt kötődése a településhez, ahova a polgármester szerint hivatalosan egy éve jelentkeztek be lakosként...

A rendőrség szerint az apa ölte meg gyerekeit és feleségét hétfőn...a férfi előbb egy baltával végzett a gyerekekkel, majd megölte a feleségét és ezután egy motoros fűrésszel öngyilkosságot követett el...Az édesanya 36 éves, az édesapa 37 éves, a gyerekek öt- és nyolcévesek voltak...

A rendőrség hétfőn este 7-kor kapott bejelentést a bűncselekményről. A férfi testvére próbálta elérni egész nap a férfit, de mivel nem tudott kapcsolatba lépni vele, átment hozzájuk. Az egyik ablakon át jutott be a házba. Ott vérbefagyva megtalálta a feleség és a két kislány holttestét, majd telefonált a rendőrségnek - közölte a rendőrség kedd délutáni sajtótájékoztatóján. A férfi holttestét a garázsban találták meg, mellette egy motoros fűrész hevert, a házban pedig baltákat és késeket találtak.

A rendőrség szerint a férfi egy baltával végezte ki a családját, majd felvágta az ereit, mellkastájékon megszúrta magát többször, de életben maradt. Ezután bement a garázsba, ott ülő helyzetben, motoros fűrésszel próbált végezni magával. Először a homlokát, majd végül a torkát vágta el, ez a sérülés okozta a halálát...

Az eddigi vizsgálatok kizárják, hogy lett volna külső elkövető...A bűncselekmény feltételezhetően hétfőn reggel 8 és 9 között történt. Reggel 8-kor ugyanis a férfi még beszélt egy ismerősével telefonon és azt mondta, hogy éppen reggelit készít a családjának. A későbbi telefonhívásokra azonban nem reagáltak...az igazságügyi szakértő azt mondta, hogy rohamszerű volt a támadás, nem utalt arra semmi, hogy előre kitervelte volna a férfi.

A rendőrség szerint az áldozatok és a sérülései is arra utalnak, hogy nem volt külső elkövető, erre utaló nyomot sem találtak...A férfi a rendőrség állása szerint hipochonder volt, halálos betegnek képzelte magát, és ezért mély depresszióba süllyedt. Az utóbbi másfél-két hónapban pszichiátriai kezelésre járt...Az orvos szerint nem tudott aludni, nyomott volt a hangulata. A rendőrök megerősítették azt az információt, hogy a férfi apja korábban öngyilkos lett...

A környéken mindenki példás családapának ismerte, a gyerekekről kifogástalanul gondoskodtak. A rendőrség szerint a férfi apróbb lelki problémáitól eltekintve nem voltak egyéb előjelei a bűncselekménynek, a családnak nem voltak anyagi problémáik, kifejezetten jólfizető állása volt a nőnek és a férfinek is. A férj és a feleség is belsőépítész volt, ismerőseik rendezett, normális családnak írták le őket és megdöbbentek a gyilkosság hírén...

A boncolási adatok igazolták a nyomozás feltételezéseit. A három áldozaton csak balta által okozott sérüléseket találtak. A férfi halálát a nyaki ütőerének a láncfűrésszel történt elvágása okozta...Sajtóinformációk szerint a férfi testvére a Központi Nyomozó Irodánál dolgozik. Kérdésünkre, hogy ezt a rokoni szálat a rendőrség vizsgálta-e, a sajtótájékoztatón azt felelték: ezt a szálat nem vizsgálták, mert a gyilkosság szempontjából irreleváns.

Tényőn a kedélyek a rendőrség részletes tájékoztatása után sem nyugodtak meg...többen még most is kételkednek abban, hogy az apa irtotta ki a családot. A faluban az apát békés természetű embernek ismerték, és elképzelhetetlennek tartják, hogy ilyen szörnyű gyilkosságot követett volna el. Volt, aki kétkedve fogadta azt is, hogyan tudja egy ember elvágni a torkát azután, hogy előbb felvágta az ereit, többször mellbe szúrta magát és a láncfűrésszel a homlokát is megvagdosta. Egy falubeli tudósítónknak azt mondta: ezután sem érzik magukat biztonságban, elképzelhető, hogy a rendőrség csak így akarta megnyugtatni a lakosságot." (...)
forrás: ORIGO

-> www.origo.hu/itthon/20100316-tenyoi-gyilkossag-helyszini-riport.html

-> www.origo.hu/itthon/20100316-a-ferj-gyilkolta-le-a-csaladot-tenyon.html

-> index.hu/bulvar/2010/03/16/az_apa_kaszabolta_le_a_csaladjat/

Brutális, embertelen, lesújtó és leírhatatlan tett...

Azonban, rendkívül zavaros. A Családról eleget tudhatunk, jómódúak, gazdagok voltak, majdhogynem "mindenre" volt pénzük. Arról, hogy esetleg súlyosan el lettek volna adósodva (mint oly sokan), nem szól a fáma. Talán a későbbieben tisztázható lesz ez a tényező.
Az apa pszichiátriaia kezelés alatt állt...

Emlékezzünk csak vissza a tavaly decemberi salgótarjáni brutális kettős gyilkosságra, amikor a nő által kikosarazott férfi összeomlott, pszichiátriára került egy hétre, majd kiengedték, begyógyszerezte magát és elindult a városközbotba egy bozótvágó késsel kaszabolni, volt barátnőjét és annak új, villamosmérnök párját, mindezt kamerák előtt, egy CBA üzlet előtt, illetve az épületen belül folytatva. Csupán érdekesség képpen jegyeztem meg. Hiszen ez a "nem súlyos" pszichiátriai kategóriával már akkor is találkozhattunk. A salgótarjáni muki egyébként egy áltlános iskola esélyegyenlőségi koordinátora volt.
A másik különös tényező: a testvér, aki rátalált a vérbefagyott családra, az ablakon át bemászva...tehát nem cáfolják a hivatlos szervek, hogy a Központi Nyomozó Iroda munkatársa volt...
Újabb elgondolkodásra késztető tény, ha már az ép ésszel felfoghatatlna és megmagyarázhatatlan esetre válaszokat keresnénk...

A rendőrség valószínűsít:

1. Ophélie "valószínűleg" leugrott a Lánchídról
A boncolási jegyzőkönyv ezt "igazolta"...? Legalább is nem találtak -még az életében szerzett- sérülést a holttesten.
Franciaországban újabb vizsgálatok következtek, tudjuk hol tart most az ügy...

2. Horák Nóra "valószínűleg" önként ment be az erdőbe a gyanusítottal (akinek mindennemű képességeiben szintén kételkednek az ismerősök).
Azóta tudjuk, hiába állította ezt Papp Péter a Kékfényben, a vádiratban már az szerepel (ami mi mindig is sejtettünk), (egy vagy több elkövető) odavitték Nóra holttestét, ahol 13 órával később édesapja megtalálta...

3. A békés, jómódú, sikeresnek mondható család, akinek nagy jövedelme, több autója, pénze van üdülésre, pszichiáterre (stb.) [ a Nyugaton tömegesen járnak pszichiáterekhez az emberek, nem annyira kuriózum, mint nálunk; anyagi értelemben ez a család is nyugatias, mindeesetre osztrák életszínvonalon élhetett], az apa rosszul alszik, kissé depressziós, zárkózott (mint általában nagyon sokan), a reggel még a telefonban említi, hogy reggelit készít szép családjának, néhány pillanattal később pedig brutálisan végez mindenkivel, majd magával is (eléggé "hihetetlen" módon)...

A testvér foglalkozása -aki megtalálta őket- szintén említésre méltó...

A rendőrség valószínűsít, fél napig helyszínel, szerinte az apa követte el, a vizsgálatok ezt alátámasztják...

Úgy mint -PÉLDÁUL- M. Szabina, H. Nóra és Ophélie esetén...?

Mert akkor...csatlakozom a helyi kételkedők táborához... :'(

A.Gy. megjegyzése: szokatlan élethelyzet, hogy valaki teljesen normálisan viselkedve reggelit készít, majd hirtelen gyilkolni kezd... A rendőrség szerint először baltával megölte a két kislányt... Azokat, akiket imádott, akik - mindenki állítása szerint - gyönyörűek és jól neveltek voltak... Egyikük öt éves volt, a másikuk nyolc, és már csak voltak... Eztán került sor az anyára, aki addig mit csinált? Vajon még aludt? Vajon a gyerekeket is álmukban ölte meg? Nem valószínű, hogy a gyerekek reggel nyolckor még alszanak...

És aztán ahogy végez magával, az aztán egészen különlegesen brutális tett volt... mivel többszörösen próbálkozott, az ilyesmibe lelkileg és fizikailag bele szokás fáradni-rokkanni...

De ő végül is rátette a nyakát a láncfűrészre... Mivel a tévében lehetett látni, a benzinmotoros láncfűrész, aztán, hogy a lánc elvágta az apa nyakát, tovább működhetett... A sérült már nem állíthatta le, miután a nyaki ütőerét átvágta. Egy benzinmotors láncfűrásznek zárt térben nagyon nagy zaja van, olyan nagy, hogy áthallatszik a szomszédba.

A másik: laktam én is ikerházban valaha, és pontosan emlékszem: a járkálás, a víz megnyitása mindig jelezte, hogy a szomszédban mit csinálnak. Mivel a szomszédban azt is láthatták, hogy a szülők és a gyerekek nem távoztak el, furcsa, hogy nem tűnt fel nekik a szó szerint halálos csönd. Figyelmetlenség. Mert a magam részéről kizártnak tartom, hogy esetleg ilyesmit éppen a testvér követett volna el, különösen a gyerekek miatt... Két édes kislányt megölni, ehhez valami iszonyú tébolyult elme kell...

Mi történt tényleges és valójában?

És miért?

Azt gondolom, hogy a tanulságok és a valóságos megnyugtatás érdekében annyival, hogy az apa ölte meg a családját majd végzett magával, nem lehet beérni. Pontos és részletes képet kellene alkotnia a rendőrségnek, hogy jobban óvjunk magunkat - AKÁR ÖNMAGUNKTÓL.

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

32 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://asperjangyorgy.blog.hu/api/trackback/id/tr151845223

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

FairyFeller 2010.03.17. 23:52:27

A FELESÉG ÁLDOZAT, Koncz Virág -> iwiw.hu/pages/user/userdata.jsp?userID=9929001

:'(

Válasz erre

Józsa 2010.03.18. 08:00:26

A városban egy 30 éves férfi felment a toronyház 18. emeletére, és kiugrott. Most fejezték be a családi házuk felújítását, kölcsönt vettek fel.Munkája akadozott, de várta a tavaszt.Megpuszilta a feleségét és 4 éves gyermekét. Fejfájásra panaszkodott, a felesége orvoshoz küldte.Délben hazament, hogy megnézze, jól van-e a férje. Ott találta a személyes íratait, mobilját. Egész éjjel várta haza a férjét, a rendőrség-iratok híján-nem tudta az áldozatot azonosítani. Másnap aztán a keresés következtében bezárult a kör. Itt nincs összeesküvés-elmélet. A férfi önként döntött úgy, anélkül, hogy a szeretteit beavatta volna szörnyű tette titkába,magyarázatába, hogy szó szerint, kilép az életből.
Anélkül, hogy politizálásra adnám fejem, úgy gondoljuk, hogy azok a sokkoló hírek, amik ömlenek ránk: sikkasztott, kirabolt, hazudott,átvert...érintetlenül hagyják az emberek lelkét?A múltkor a Tények-ben próbáltunk egyetlen pozitív kicsengésű hírt felfedezni. Nem volt. Még az időjárásjelentés is arról szólt, hogy márc.közepén -10 fok várható. Az érzékeny idegzetű ember emészti magát, esetleg kibeszélni sincs kivel gondjait. Megijed a jövőtől, a tehetetlenségétől, s ki úgy, hogy egyedül vág a Nagy Semminek, ki úgy, hogy a családját is magával viszi, ki úgy, hogy őket előre küldi.
Itt van ez a gyönyörű pár. "Reggel mentek-este jöttek."-szólnak a hírek. Ez csak úgy lehet, hogy mindennapjaik csak a reggeli rohanás, és az esti rutin körül zajlottak. A mama sikeres alkotó ember.A férfi esetleg a mama tehetsége árnyékában. Ez elegendő a feszültséghez. Annyira kőgazdagok nem lehettek, ha 6 évig épült a ház, beköltöztek úgy, hogy ezer munka volt még rajta. Tehát erőn felül kellett esetleg hajtani magukat. Aztán jött a hosszú hétvége-s nem tudtak mit kezdeni öszezárva egymással, mikor megszakadt a rutin. Veszekedtek? Nem voltak nyitott emberek. Zárkózottak voltak. A piros almára is azt mondjuk: gyönyörű. Aztán ha felvágjuk, esetleg csalódnunk kell. Volt egy mondás: az anya minél magasabban tör a karrier csúcsára, gyermekei annál mélyebben süllyednek a mocsárba.Egy szakkönyvben olvastam. Elvetjük a régi családi idillt: hazamegy a gyerek, nagymama melegíti az ebédet, anya mos, főz, apa hazajön a munkából... Helyette: reggel mentek, este jöttek. Szívünk, lelkünk a munkánké.Mert hajtani kell.
És egy egészséges ember talán bírja, de egy beteg, önmagát hajszoló, lelkiismeretét mardosó ember beteg tettére nem lehet értelmes magyarázatot találni.
Én kertes környezetben lakom, ahol ugye régen mindenki mindent tudott a másikról. Két eset: a Józsi? Hát már el is temették.-Akkor azért nem láttam mostanában. -Attila? Miért, mi lenne vele? Agyvérzést kapott. Ó, nem is hallottam. /Egy kerítés választja el a szomszédtól/ Mi változunk, vagy a világ körülöttünk?

Válasz erre

rugach 2010.03.18. 09:46:08

@Józsa: Nagyszerű az írásod!
Gratulálok!

Válasz erre

asperjangyorgy 2010.03.18. 09:55:25

Kedves FairyFeller! Nagyon hálás vagyok a blog látogatóinak nevében is, hogy elküldte Koncz Virágról a linket. Koncz Virágról, a két gyermekről és az apáról.
Ritka jól sikerült emberek. Az anya képoéből különös emberi báj és szépség sugárzik. A két gyerek szinte már angyal. Az arcuk finomsága, a szőke angyalhajuk, és a nem is szép, de kifejezetten gyönyörű arcuk. És az, ahogy ott - talán az óvodában - egymás kezét fogják. És a rendkivül jóképű apa, aki magas volt, jóvágású, kifejezetten férfi szépség... sikeres, a felesége talán még sikeresebb... és isten megáldotta őket: két ilyen gyerek! Két ilyen édes, szép és bizonnyal jólnevelt és okos gyerek... ezeknek baltával szétcsapni a kponyáját. Isten!!! Hol voltál akkor? Édes istenem, hogyan gondoltad, hogy ezt szabad, hogy ezt megengeded, hogy ez megtörténhet!? Hogyan?! Miért? Miért kellett egy sikeres emberpárnak, és két édes, drága, nagyreményű, csodákra született gyermekének meghalnia... mi és ki irányította a kezet, amely elkövette a cselekményt? Ki? Hiszen a gyilkosság előtt Virág még telefonált valéakinek és dicsérte a férjét, hogy milyen rendes, hogy éppen készíti a reggelit a családnak... Vagy éppen ebben van a rejtély kulcsa? Ebben a reggeli készítésben, amelyet szimbólikusan is értelmezhetünk, mint az alárendeltség állapotát? De akkor is! A gyerekek! És minden, de minden, amit teremtettek maguk körül... minden... istenem, nem tudok beletörődni, hogy ez igaz, hogy ez megtörtént... Hogy egy sírban nyugszik majd az élet rendelése szerint gyilkos és áldozat! De miért is nyugodnának más sírban. Nézem, csak nézem a fényképet, a multat, a semmit, a voltat... és folynak a könnyeim, mert ismét megteremthetetlen értékek pusztultak el... ez az egész nemcsak szörnyű, hanem felfoghatatlan is.
És amit Józsa írt!
Miért, kedves Józsa? Mindenkire fogjuk rá, hogy örült, hogy eszement? Nem. Itt alami egészen másról van szó. És ezzel szembe kell nézni. Pusztulunk és pusztíttanak bennünekt a körülmények... Ha ilyen emberek is kezet emelnek magukra, a családjukra, a szívüknek legkedvesebbekre... Nem, nem tudok belegondolni, nézem a két gyereket, és sírok... és nem tudom megbocsátani, ami történt - nem az apának, hanem itt annak az egésznek, ami kialakult és rettenetes mindennapi életünk lett.

Válasz erre

Józsa 2010.03.18. 10:21:07

@asperjangyorgy: Kedves György! Én sem az elménk klasszikus betegségére értem,amit írtam. Az klinikai eset, kis százalékban volt és lesz is. Hanem a lelkünk betegségére gondoltam. Hogy elvész az önbizalom, az önértékelés, a remény, a másokban való bizalom, a jövőben való hit, az empátia. Ezek nem önmagukban való adottságaink, hanem fejlesztendők, karban tartandók, ápolandók. Aki ma gyermeket, unokát nevel-az mind rettegésben él. Mit hoz nekik a jövő?Életünkben min. 3szor voltunk padlón: szó szerint a lexikonokat kellett pénzzé tennem, hogy kabátot vegyek a gyermekemnek. De a remény sose hagyott el bennünket: ha egészségünk lesz, akkor lesz felfele is.És lett is. Most nem merném ezt mondani.Igen, még azoknak sem, akik tanultak, kiválóak, kreatívak.Akkor azokkal mi lesz, akik élnek bele a világba?Talán sose tudjuk meg, mi hajszolta bele az apát ebbe a rémséges tettébe.Nekem gyanús az, hogy az anya felhív valakit, milyen jó a férjem, milyen reggelit készített. Én ezt abban az esetben tenném, ha hezitálnék, ha valami problémám volna vele kapcsolatban. Mert egyébként miért hívok fel valakit, hogy ugye milyen jó?
Elgondolkodtató, hogy a szülőkről nem hallani.A bulvár pedig nem kímél senkit ilyen esetben.
Minden csak találgatás.De az biztos, hogy aki ilyen gyermekekkel ezt meg tudja tenni, az eljutott az indulatai olyan szintjére, amikor már nem tekinthető egész személyiségnek, csak hasadt elméjűnek. Talán a szakemberek fel tudják tárni, és dolgozni-önmagunk tanulságára. Mert ilyenkor mindenkinek érthetelen, nem gondoltuk volna,látszólag semmi-aztán a jó szem, érzékeny lélek megtalálja az okokat.
Elnézést, ha az előző megjegyzésem félreérthető volt.

Válasz erre

asperjangyorgy 2010.03.18. 11:24:23

Kedves Józsa!
Valamit félreértett. Én a korábbi és a mostani írásában foglaltakkal is tökéletesen egyet értek. Ön mindig mélyen érző és mélyen átgondolt hozzászólásokkal gazdagítja a blogot. A magam részéről nagyon hálás vagyok ezért, s bízom benne, hogy mások is. Mindig örömmel olvasom bölcsességgel és józansággal teli írásait. És tudom, érzem, hogy nemcsak ezért a gyönyörű családért vérzik és fáj a szíve, hanem minden családért, amely próbál kapaszkodót találni, de nem leli sem a világban, sem önmagában. Üdvözli AGY

Válasz erre

Józsa 2010.03.18. 11:55:55

@asperjangyorgy: Igen, kedves György! Azóta is forog az agyam-főzés, mosogatás közben. Oda jutottunk, hogy nem illik, nem szabad panaszkodnunk, mert senkinek néznek bennünket. Nem mondhatjuk, hogy gondjaink vannak:happy-t kell mutatni a külvilágnak. Kockahasat, 178/54 alkatot kell produkálnunk, ha beledöglünk is, mert egy kis pocakos, joviális, jó kedélyű,klasszikust idéző ember nem megy át az érték szűrőjén,hovatovább szégyellnie kell magát ebben a tökéletes világban. Csak az az értékes ember, aki New Yorkba tudja átrepíteni feleségét egy gyertyafényes vacsorára.Az nem érdemel szót,elismerést, aki a kiskertben palántáz, saját örömére.Sőt, nevetséges, lúzer, élhetetlen. A neves, koros énekesnő bohócot csinál magából, olyan a botoxtól, mint aki most jött a szájsebészetről, elfelejti az emberi artikulációt. Haladnia kell a k/ó/rral. Az esti műsorokban nem arra kérik fel a hazánk "nagyjait", hogy meséljenek film/zenei/irodalmi élményeikről, ébresszenek érdeklődést hazánk szép tájai iránt, hanem csinálták-e már gáztűzhelyen,álljanak élő szobrot pucéron.Egy lelki erővel felvértezett ember nem tér le a meggyőződéssel választott útjáról ilyen szenny hatására sem, őt karban tartja az, hogy alig várja az esti perceket, amikor elmerülhet egy kiváló elme gondolataiban. De aki egyre nagyobb erőfeszítéssel próbál megfelelni a"boldog, sikeres" ember imázsának,annak kicsúszik a talaj a lába alól.
Ez jutott eszembe, hogy vajon ez a gyönyörű család hordozott gondokat, de nem volt szabad panaszkodni? Sikeresnek kellett látszani minden áron?Talán soha nem tudjuk meg.

Válasz erre

asperjangyorgy 2010.03.18. 12:32:19

"Ez jutott eszembe, hogy vajon ez a gyönyörű család hordozott gondokat, de nem volt szabad panaszkodni? Sikeresnek kellett látszani minden áron?Talán soha nem tudjuk meg".
NEM VOLT SZABAD PANASZKODNI!
Igen, ettől a gondolattól kiver a veríték.
Lehet.
Ez is lehet.
De semmi, az égvilágon semmi nem lehet magyarázat arra, hogy egy apa baltával széthasítsa a gyermekei kponyáját.
Erre nincs, erre nem lehet magyarázat se most, se később, se soha, mert a félig belőle származott gyermekek nem az övéi, azok önmaguk.
Jaj, istenem, milyen könnyű leírni szavakat, és milyen nehéz belátni a kiszolgáltatottak iszonyatos és valamennyiünket megalázó kétségbeesését és igazságát.
Az a pillanat, amikor az anya meglátta, hogy a két kislánya széthasított koponyával elterüölve fekszik, ömlik belőlük a vér, és... és aztán a férj, az imádott férfi, akivel a közös gyönyörben megteremtették ezeket a gyermekeket, lesújt rá... Ki talál erre magyarázatot, ki tudja ezt, kedves Józsa felfejteni és érthetővé, megérthetővé, felfoghatóvá tenni? Ki? Milyen átok kelt életre, milyen végzetes szörnyűség? Attól a pillanattól kezdve, hogy ez megtörtént és a tudomásunkra jutott, nehezebb élni, mint addig. Pedig addig is nehéz volt... Virág és virágok... fekete virágok, fekete, véres virágok... jaj, de fáj, de nagyon fáj...

Válasz erre

Józsa 2010.03.18. 14:21:05

@rugach: Kedves rugach-nem azt mondom, hogy köszönöm, inkább azt, hogy figyeljünk önmagunkra,családunkra. És még időben fedezhessük fel, hogy mi az érték, mi a hasznos cél, amiért valóban érdemes küzdeni. Üdvözlettel: Józsa

Válasz erre

Evo 2010.03.18. 15:17:25

Kedves György,Blogtársak
igaza van, kár magyarázatokat keresni. Nincs magyarázat egy beteg elme működésére és az általa késztetett cselekedetekre. A tudat sunyi jószág, néha semmi meghatározó rossz nem kell ahhoz hogy egy mélyünkben lappangó és a tudatunkat rágó szörnyű kór felszínre törjön és szörnyű tettekre sarkalljon bennünket.
Hogy nem figyelünk egymásra? Egy pszichés betegség sajnos nem feltétlenül ennek a függvénye. Tovább megyek: időnként semminek sem a függvénye. Egyszerűen születésünktől kezdve bennünk lakozhat, akár egy genetikai torzulás formájában. Higgye el, nem lehet kivédeni. Semmilyen odafigyeléssel.
Figyelt Ön már "oda" egy szociopatára avagy "csak" akár egy borderline személyiségzavarral küszködő emberre? Olykor ezek és ezekhez a betegségekhez hasonló egyéb elmezavarral járó , elménkent eltorzító kórok csendben üldögélnek szövevényes agytekervényeinkben.Sok ilyen jellegű betegséget a pszichiáterek sem tudnak bizonyos időszakokban észrevételezni.Sunyul, lappang az elménkben és próbál a napi normál életvitel megszokott cselekvései mögé megbújni. Talán csak annyit lát a külvilág hogy az illető "furcsa", de ugyanúgy beszélget, zsemlét kér a boltban, dolgozik.. Aztán amikor eljön az idő elhatalmasodik - akár a pillanat tört része alatt. Nem kell ehhez az, hogy ne figyeljenek ránk, hogy problémáink legyenek stb. -semmi.
Ehhez csak pusztán ez a "betegség" kell. S hogy bizonyos emberekben ez kódolva van-e születésüktől fogva a génjeikben, vagy az élet , a stressz hatására "szerezzük be", esetleg valamilyen egyéb fizikai működési zavar okozza - a mai napig nem tudja még az orvostudomány sem.
Egy elmebajjal, súlyos pszichés problémával küzdő emberre nem lehet "odafigyelni". Egy kiszámíthatatlan betegségre, aminek talán még a létezése is rejtezik csak - nem lehet odafigyelni. Hiszen se a beteg, se a környezete nem tudja mire kellene odafigyelni. És legfőképp , mikor?
És ilyenek megtörténhetnek, bárkivel vagy bárki családjában. Nem kell összeesküvés elméleteket gyártani, hogy "gyanús", " sántít", "hihetetlen". Maga egy ilyen jellegű betegség az, ami hihetetlen. Na és az, hogy egy általa elborult elme mire képes.
Nem kell mindig mást képzelni a dolgok mögé, mint ami...El kell menni egy pszichiátriai intézetbe, meg kell ismerni hasonló pszichés problémával küszködő embereket.
És akkor majd mindenki elhiszi, hogy van ilyen. Összeesküvés elméletek nélkül..

Válasz erre

FairyFeller 2010.03.18. 15:32:15

@Józsa: Kedves Józsa!

Örülök, hogy újra látom a jelenlétét Asperján úr blogján. Lelkiismeretfurdalásom volt, amiért kevesebben írtak erre a mindig színvonalas fórumra, hiszen ez az én felfokozott aktivitásommal párhuzamosan változott meg, én aki politikát és naturalizmust adagoltam a tisztelt Bloggolókat és az Olvasókat érdeklő témákba.

Most újra látom, hogy Ön nálamnál jobb példát mutat a fenti tekintetben. Remélem ez a jövőben is így lesz és ha az kell hozzá, hogy részemről "visszahúzódóbb legyek", akkor ügyelni fogok erre.

Én is gyakran megnézem ezt a fórumot, és gyakorta szólok hozzá. A jövőben is így tervezem, de igyekszem figyelmesebbnek lenni.

Csak ennyit akartam leírni: örülök, hogy újra látom! :)

Válasz erre

asperjangyorgy 2010.03.18. 15:39:18

Kedves Evo! Megvallom őszintén, hogy kissé meglepett, de talán jobb kifejezés: megrázott a bejegyzése. Úgy beszél erről a titokzatos problémáról, kórrol, mintha - más formában és más tekintetben - ismerőse volna. Mintha találkozott volna már vele, mintha néha a mozdulataiban vagy a lelkének suhanásában felvillant volna már, zsemle kérés vagy evés formájában. Igen elgondolkodtató, amit ír, mert lehet, hogy a dolgok ilyen bántóan egyszerűek. Lehet, hogy az az iszonyat, ami megtörtént, ilyen egyszerűen értelmezhető. És mégis! Én nem akarom elfogadni ezt a nagyon egyszerű és mégis bonyolult magyarázatot, mert félek tőle, mert olyan áldozattal járt, amire én semmilyen magyarázatot nem tudok, nem akarok elfogadni. Tudom, hogy ön sem, de mintha saját magában tapogatózna, és ez fájdalmasan kísérteties. Mert ez egy olyan magyarázat, amelyben szinte benne van lehetséges áldozatként az, aki kigondolja ezeket az elmondottakat és leírja. Isten óvja önt, és szeresse egyben, mert a legrettenetesebb, ha az ember úgy gondolja, lehetséges vagy természetes, hogy önmaga fogyla-áldozata-kiszolgáltatottja.

Válasz erre

Józsa 2010.03.18. 16:14:51

@Evo: Remélem, a szomszédom családtagjai nem olvassák a blogot, és nem veszik rossz néven, ha kibeszélem a családtagjuk történetét. A bácsi egy nyocvanon túli, fess öregember volt, agrármérnök,még testi ereje teljében. Kezdett furcsán viselkedni: eldugta a papucsot a hűtőbe,"kölcsön adta" a slagot egy "25 év körüli fiatalembernek", holott a cső a pincében volt. Kezdetben nevettünk az öregúr "szórakozottságain". Aztán ment a "lovakat megitatni"-gyermekkorában tartottak lovakat. Határőrök hozták haza,mert jobbra fordult a kerékpárral, mikor balra kellett volna. Amikor bezárták előle a kaput, át akart rajta mászni, s baltával fenyegette, aki megakadályozza. Mikor a saját sarát csoportosította az asztalon-osztok-magyarázattal-elvitték a zárt osztályra. Rövidesen meghalt. Az elme betegsége rosszabb talán, mint a testé. A testi kontrollálható, az elménk borult állapotát csak a körülöttünk lévők ismerik fel. Igaz, ez az öregkori elbutulás, ami végzetes cselekedethez is vezet. Biztos, hogy orvosilag más eset, mint egy ereje teljében lévő fiatal családapa megmagyarázhatatlan tette.Nála a lélek sérülhetett. Ki tudja.Mert vannak bosszuálló anyák, akik kivetik gyermeküket az emeletről, de bennük a bosszú munkál: megmutatom.
De mi munkálhat egy látszólag szépen , harmóniában élő szerncsétlen emberben?

Válasz erre

Józsa 2010.03.18. 16:20:58

@FairyFeller: Kedves FF.!Minden nap itt vagyok, olvasok - de most meg kellett szólalnom,mert én is döbbenten, felkavartan állok a tragikus esemény előtt. S ha kibeszéljük gondolatainkat, talán picivel könnyebb lesz a lelkünk.Gondolom, Asperján úr is azért hozta létre a blogot, hogy legyen egy hely, ahol kétségeinket, félelmeinket megoszthatjuk-mert akkor talán könnyebb a terheket cipelni. Üdvözlettel:Józsa

Válasz erre

Józsa 2010.03.18. 16:28:53

@FairyFeller: Kedves FF. Minden nap itt vagyok-s olvasok. De most meg kellett szólalnom, mert megdöbbenve és felkavarva állok a megmagyarázhatatlan előtt. Gondolom, Asperján úr azért is hozta létre a blogot, hogy megosszuk gondolatainkat, fájdalmainkat-s ezáltal talán a lekünk is békét talál.Továbbra sem leszek hűtlen. Üdv.:Józa

Válasz erre

Józsa 2010.03.18. 16:31:15

@Józsa: Elnézést, valahova eltűnt az előző bejegyzésem, s aztán csak megkerült.

Válasz erre

Evo 2010.03.18. 17:17:35

Kedves Józsa,
Ahogy Ön is elmondta: a psziché betegsége.
Sajnos, nem mindennek van meg az "oka"-a szó hagyományos értelmében. A gyökere meglehet, de hogy az lelki sérülésből ered-e, vagy egy születéskor már ott lévő és megbújó betegség - ezt senki nem tudhatja.
Láncdohányos emberek élik meg a 90-100 éves kort, míg pici, cigarettafüstöt soha nem szívott pár éves gyermekek halnak meg tüdőrákban, agydaganatban stb...
Ennek sincs megmagyarázható oka a mai orvostudomány szerint.Biztos van, csak ezen a téren még gyermekcipőben jár az orvostudomány és még hosszú évtizedek kellenek ahhoz, hogy komoly áttörést érhessenek el ezen a területen.
Borzasztóan sajnálom a fiatalembert, mert egy szörnyű és jelenleg kivédhetetlen sötétség borította be elméjét...és borzasztóan sajnálom a családot, hogy áldozatul estek a kivédhetetlennek. Csak abban lehet bízni, hogy hirtelen haltak meg, szenvedés nélkül, bár az édesanya az információk szerint nem azonnal halt meg...
Hogy miket képes produkálni az élet...és az ember,az fel sem fogható. :(
Emlékeimben élénken él egykori jóbarátom emléke, aki teljesen normális,hétköznapi életet élt. Még csak furcsa sem volt, egy vidám, 16 éves fiatalember.
Rendezett körülmények között éltek minden téren, a fiú közkedvelt társasági ember volt, sok baráttal barátnővel.
Egyik reggel úgy ébredt fel, hogy meg volt róla győződve , ő egy narancs...
Először mindenki viccnek vélte, de pár nap múlva nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem vicc.
A srác elmondhatatlanul bizalmatlan lett a környezetével szemben, kényszerképzet társult a személyiségzavarához: hogy meg akarja mindenki pucolni. Őt, a narancsot.
Ilyet az ember azelőtt max. filmkomédiában láthatott, a kétségbeesés és a tehetetlenség szinte tapintható volt, nemcsak a közvetlen környezetében de az orvosok körében is.
A dolog addig fajult hogy a saját édesanyjának támadt késsel haragjában, amikor az egy simogatás kiséretében ki akarta fejezni szeretetét. A srác meg volt győződve arról, hogy az anyja megakarja pucolni.
Az édesanya kisebb karcolásokkal megúszta, a srác már jóval túl van a 30- on és egy intézet lakója...
De természetesen ennél sokkal kevésbé nyilvánvalóbb esetekkel is találkozhat az ember. Én történetesen együtt éltem egy "furcsa" emberrel. A furcsasága a végén már az őrületig fokozódott - nálam. Ilyen az emberi szervezet védekező mechanizmusa: ha abnormális ingerenciák sorozatának van folyamatosan kitéve, védekezésképpen ő is abnormálisan fog viselkedni. Innen a mondás is, hogy egy bolond százat csinál.
A fiatalember egyébként teljesen szokványos volt a hétköznapok terén, csak a gondolatai, a reakciói...
Állítólag gyermekkora óta ilyen "furcsa" volt. Ezzel a furcsasággal kis híján tönkretette és elvette ! az életemet, évekbe telt mire túl tudtam tenni magam rajta.
A kórisme:a pszichopatizmus legdurvább formája: szociopatizmus.
Akárcsak a bárányok hallgatnak című filmben.
Ők azok az emberek, akik képesek minden érzelem nélkül feldarabolni a saját édesanyjukat is akár.
Így születnek: nincsenek érzelmeik. A társadalom felismeri őket? Csak a közvetlen közelében állók. Értelmes gondolataik vannak, intelligensek. Ebből kifolyólag képesek viszonylag normális életet élni, a társadalmi elvárások, a családjuk körében és az emberi kapcsolatokban látottak "ellesésével". És leutánzásával.
Mondják például hogy "szeretlek". De nem azért, mert az érzéseik diktálják, hanem azért mert látták, hallották, hogy ezt néha mondani KELL. Családot alapítanak, mert látták, hogy egy ember élete családdal lehet teljes.
Ettől függetlenül nem értik a szabályokat, a törvényeket, nem akarják és nem is tudják elfogadni azokat. Ha van mellettük egy ember, aki folyamatosan visszarángatja őket a "földre", az embernek acélból kell lennie az idegeinek. Folyamatos megaláztatásnak, szóbeli és pszichikai terrornak vannak kitéve.Később pedig fizikálisnak is.
Ezek az emberek meg nem értettek és ők sem értenek senkit.
Szenvednek ettől? Igen.
De ők úgy látják, hogy a világ a gonosz és az emberek, és azért nem értik meg őket mert ők mindenki felett állnak...Különlegesnek érzik magukat, és a maguk módján azok is.
Csak éppen a szó negatív értelmében.

Válasz erre

FairyFeller 2010.03.18. 23:28:09

@asperjangyorgy: Kedves György!

Tudtam, hogy értékelni fogja Ön és az Olvasók, tudtam hogy fontosak ezek az új információk is nekünk, akik a szokványosnál több figyelmet szentelünk napjaink vészjelző jelenségeinek.

"Van, hogy egy kép többet mond ezer szónál" - a mondás ez esetben is igaz...

Kellettek nekünk ezek a képek, amelyek az iwiw-en láthatóak, a szép Virágról, a csodaszép Ajnáról és Blankáról, illetőleg a charmos, ugyanakkor a feltételezések szerint "megveszett", "bekattant" brutális férjről...

A fentebbi gondolatok mérlegelése után: részemről visszavonom az "összeesküvés elméletre" vonatkozó utalásaimat...

Valószínűleg tényleg úgy történt, ahogy azt a nyomozók elmondták.

Elképzelni, felfogni aligha tudjuk, legfeljebb agyunk arra tesz képessé minket, hogy megértsük, befogadjuk, mint elméletet. Azt a hipotézist, hogy egy ember képes ilyesmire. Az egyik percben még a családjáért áldozatra kész, gondoskodó szerepből állati fenevaddá változni, minden emberi lélektől, tudattól mentesen...

És ez valóban iszonyatos, félelmetes!

Természetesen nem hagyhatjuk annyiban sem mi, se ma nyomozók. Nem zárhatjuk le ennyivel, hogy kvázi: lehet ilyen / van ilyen.

Az újabb tanulság: figyelnünk kell egymásra, aggódunk kell egymásért, törődnünk kell egymással.

Mert a szakemberek azt mondják: kellettek hogy legyenek előjelei ennek a belső átalakulásnak.

A férfi szakemberhez is járt, 1,5-2 hónapon át, a gyilkosságokat megelőzendően...
Kinek kellett volna ezt észlelni, ha nem a pszichológusoknak...?

Nem is tudom már.

Válasz erre

FairyFeller 2010.03.18. 23:51:16

"a fiú közkedvelt társasági ember volt, sok baráttal barátnővel.
Egyik reggel úgy ébredt fel, hogy meg volt róla győződve , ő egy narancs..."

Akarva-akaratlan eszembe jutott Franz Kafka, "Az átváltozás" c. groteszk tragikomédiája.

Az ember még jókat is röhög (már elnézést) az ilyen "hülyeségeken", de az az igazság, hogy az élet maga is ilyen és ennyire groteszk tud lenni...amit nem lehet félvállról lenni, nem lehet egy nevetéssel elintézni.

Akárcsak a visszataszító bogárként felébredő alanyon Kafka művében, vagy a tudatában narancsként ébredő fiatalemberen "haláliakat" lehetne nevetni, gúnyosan, rosszindulatúan...

Remélem, hogy a férjet nem nevették ki azok, akik tudták, hogy furcsa és hogy képzelt betegségei vannak.

10 évvel ezelőtt a családom utcájában lakott egy idősebb hölgy, akinek az volt a rögeszméje, hogy állandóan betörnek hozzá, kirabolják, egyfolytában újságolta mindenkinek, hogy betörtek hozzá, ellopták a lakatját, vagy éppen az alsóneműjét.

A szomszédját fenyegette, hogy látta bemászni az ablakon, stb...

Sokan nevettek rajta, egy kalapáccsal járt napközben. Egyébként nagyon kommunikatív volt, szívesen beszélgetett és nem volt közveszélyes, azonban a rögeszméjét halálosan komolyan vette. Hogy kinevetik, azt talán nem tudta, de ha meg tudta volna...nem is tudom, hogyan reagált volna.

A családja magához vette, én már rég nem hallottam róla. Kedves emlék marad, de azt hiszem...nem jól bánt vele a környezete. Biztos jól tették az emberek, hogy kinevették őt...?

Lehet, hogy a képzelődő férfit is kinevette a környezete...? Lehet, hogy állandóan tüneteket észlelt magán (hypochonder létére), állandóan panaszkodhatott az orvosánál, stb...

Lehet, hogy a családja is lekezelte, nem vette komolyan ezt a dolgot...?

Lehet... És ha így volt: nem tették jól!

Válasz erre

asperjangyorgy 2010.03.19. 10:42:00

Kedves Evo. Amit írt, megrendített. Igen, sejtettem, hogy maga valami ilyen rettenetes zavartságot közelről megtapasztalt. És ahogyan ezt FairyFeller értelmezi, az nagyon okos tovább gondolása a maga tapasztalatának. Mindkettőjüknek köszönöm a hozzászólásukat, úgy érzem, ezekkel a kommentekkel igazán méltóvá és érdeklődésre érdemessé tették ezt a blogot, amelyben bizony sok-sok keserűség, töprengés, fájdalom található és olvasható. Gyűlölködés szinte soha, ostobaság is ritkán. Köszönöm, hogy önmagukat - joggal - ilyen sokra érdemesítik, egészen az emberség szintjére emelve. Nagy ajándék, nagy lehetőség, és szép példa - mindannyiunknak.

Válasz erre

asperjangyorgy 2010.03.19. 11:04:05

Gyógyultnak érezte magát a tényői gyilkos
Index
2010. március 19., péntek 09:28 | Frissítve: 1 órája
Három alkalommal járt pszichológusnál Sz.Kolos, a tényői családi gyilkosság elkövetője, majd abbahagyta a viziteket. Azt mondta, minden rendben, újra a réginek érzi magát. A szorongásos tünetek és hipochondria gyötörte férfi utoljára feleségével együtt ment el az orvoshoz, aki nem látta olyan rossznak az állapotát, hogy kórházba küldje.

"Nem volt okom mentőt hívni, hogy azonnal vigyék kórházba és tartsák benn. Az állapota nem ezt mutatta" - mondta a neve elhallgatását kérő pszichológus a Kisalföldnek [1]. Sz. Kolos csak tanácsadásra ment a szakemberhez, aki arra kérte, ha panaszai súlyosbodnának, legközelebb egyből pszichiáterhez forduljon, mert gyógyszeres kezelésre lesz szükség.

Az első alkalommal a férfi amúgyis szinte röstelkedve ment a pszichológushoz szorongásos tüneteivel, amelyeket egyik családtagjának súlyos betegsége keltett benne. Panaszairól azonban múlt időben beszélt, és csak az ilyenkor alkalmazott pszichológiai módszerekre volt kíváncsi. Éreztette, fontos neki, hogy egészséges legyen, s nem szeretne egy ilyen problémával élni. Feleségével és gyermekeivel sportos életet éltek, sokszor kirándultak, bicikliztek, úszni jártak.

A pszichológus szerint Kolos öngyilkosságban elhunyt édesapja is szóba került. ˝Minden alkalommal, minden páciensnél a családi tényezőket is tisztázni szoktuk.˝ A férfi azonban ezt a területet inkább hárította, és inkább a szorongásairól beszélt.

A pszichológussal még további két alkalommal találkozott. A harmadik találkozó egy hónappal a tragédia előtt volt, amire feleségével együtt érkezett. "Kéz a kézben érkeztek, és szinte túl szép – nincs jobb szó –, idilli képet festettek le az életükről." A férfi felszabadult volt, és az orvosnak azt mondta, hogy már majdnem teljesen a régi, minden rendben van. A feleség sem szorgalmazta a folytatást.

Látták rajta, hogy gond van

A meggyilkolt édesanya, K. Virág nővére szerint január óta látták Koloson, hogy a szokottnál is visszahúzódóbb, nem beszél a bajokról. Közte és Virág között szó is esett arról, hogy esetleg pszichológushoz kellene mennie. Ám nem tudtak róla, hogy a fiatalember halála előtt meg is tette ezt.

"Többször is megkérdeztem a húgomat, hogy vannak, minden rendben van-e. Ő is mondta, Kolosnak depressziós tünetei vannak, lehet, hogy el kellene mennie pszichológushoz. Azt azonban nem tudtuk, hogy el is mentek" – mondta a nővér, majd hozzátette: "A sógorom olyan ember volt, hogy ha valami gondja volt, befelé fordult, problémáját nem osztotta meg senkivel, inkább hallgatott."

A nővér szerint testvéréék nagyon jó családi életet éltek, szépen nevelték kislányaikat. A férj nem volt vallásos, a húga igen. A lányokat is hittanra járatta.

"A húgom nagyon sokat dolgozott, szinte mindent ő intézett a családban. Ő vitte iskolába, óvodába a lányokat, majd ment a munkahelyére, ahol nagyon szerették őt. A múlt hét csütörtöki térdműtétje után is igyekezett haza már pénteken, hogy az ünnepeken otthon legyen a családjával, gondoskodhasson róluk. Sógorom legfőképpen otthon dolgozott, vállalkozó volt, de nem igazán lehetett problémája túlhajtottságból."

K. Virág családját érthetően megrázták a hétfőn történtek. Édesanyjukat jelenleg is daganatos betegséggel kezelik. Egyes feltételezések szerint ez váltotta ki a családapa hipochondriáját is, bár a nővér nem érti, hogyan vetíthette magára anyósa betegségét a sógora?

"A kezelések hatására fokozatosan javul édesanyánk állapota, egyre jobban érzi magát. Ha tényleg volt ilyen képzete Kolosnak, nem értem, ez miért nem fordította őt pozitív irányba.

Ha valaki öngyilkos akar lenni – még ha az semmire sem megoldás –, s megteszi, talán el lehet fogadni. De azt nem lehet megbocsátani, hogy a családját is magával vitte" – mondta megtörten a nővér.

Válasz erre

Evo 2010.03.19. 11:16:48

@FairyFeller:
Hát kedves Fairy, tudja milyen helyzetben van az egészségügy.
Azok a pszichiáterek, akikhez el- elmegy egy egy problémával küszködő ember , egy órát szánnak egy beszélgetésre. Mire elég egy óra? Arra semmiképpen, hogy fel tudják térképezni és diagnosztizálni tudják a páciens betegségét. Ehhez hosszú megfigyelés kell, különféle szituációkban kell látni a beteget, a reakcióit stb...
A majom pedig ott ugrik a vízbe, hogy ha esetleg látja is az orvos hogy itt valami nagyon komoly dologról van szó, de úgy tűnik hogy a beteg képes viszonylag józanul megítélni saját helyzetét: akkor nem tehet semmit.
A beteg beleegyezése nélkül még akkor sem szállíttathatja el a beteget, ha úgy gondolja hogy a diagnózis indokolttá teszi, vagy tehetné.
Beteget csak akkor szállítanak el -akár a beleegyezése nélkül is-, ha ön és közveszélyes, ennek pedig egyetlen egy jele van: ha önmaga vagy mások ellen fordult, tehát már MEGTETTE.
És akkor felvetődik az a kérdés is, mégis hová szállíthatnák el, ahol tartós gyógykezelésben részesülhetne? Az erre a célra szolgáló intézetet évek óta bezárták...
És igen, igaza van abban hogy jobban kellett volna figyelnie - az orvosnak. Igen, egy szakembernek látnia kellett volna, ha nem csak az órabéréért húzza le a beteggel azt az egy órát, hogy itt lehet akár több is egy szokványos depressziónál. És ennek óvatosságra kellett volna intenie...És igen, ha másnak nem is, neki tudnia kellett volna hogy egy pszichés betegség milyen kiszámíthatatlan!
Sajnos manapság az hogy pszichiáterhez járunk, annyit jelent hogy egy fotelben ülve kényelmesen "elbeszélgetünk", szigorúan egy órácskát (ami semmiképpen nem elég egy páciens feltérképezéséhez -de sebaj, lesz majd következő alkalom, ahol a beteg újabb egy órát fizet ki cserébe mi megint "beszélgetünk" kicsit vele). Talán hiba, hogy csak ennyiről szól. Nem is hiba. Felelőtlenség!

Válasz erre

rugach 2010.03.19. 11:54:03

Megint "működtek" a mi kis cigányaink:(

kuruc.info/r/35/56848/

Válasz erre

Raindrop 2010.03.19. 13:07:21

@asperjangyorgy: Kedves György!
Ha már ezekről a különös és elgondolkodtató halálesetekről ovashatjuk a gondolatokat....Miért nem beszél senki Pordán Jánosról?
Teljesen véletlenül olvastam tavaly, hogy holttestét végül megtalálták a Tiszában. Bocsásson meg, ha a témán már túl van a blog, de nem láttam, keresőjük sem adta ki nevét ennek az életvidám, értelmes, kedves, 20 éves egyetemista fiatalembernek, aki egyszercsak eltűnt és utána testének alsó részét találták meg jóval később a folyóban. Hihetetlen és több, mint furcsa. Megérdemli, hogy még mindig emlékezzenek rá!

eltuntkereso.network.hu/kepek/mar_nem_keresik/pordan_janos

Egyszerűen nem hiszem el, hogy magától beleugrott volna a vízbe..Elképesztő, hogy mennyire nem foglalkozott a halálával sem a sajtó, és azt kell hogy mondjam, a rendőrség sem, megint csak lezárni karja ügyeit minél gyorsabban. Úgy érzem, egyre kevesebben hisznek "eredményeikben"...

Válasz erre

FairyFeller 2010.03.19. 13:16:58

Tisztázódik a kép a családtagok nyilatkozatai alapján. A feleség igenis komolyan vette! Elment vele az orvoshoz, törődött vele és a családjáról, így a férjéről is példamutatóan gondoskodó volt. Ezen idő szerint még csak múlt héten volt a térdműtétje... Jó ég! 3 napra rá a férje végez vele...
Valószínűleg ezért nem Virág készítette aznap a reggelit.
Mindazonáltal Virág nővérének elmondásából kitűnik, hogy nem a férfi, Kolos "viselte a nadrágot" a családban.
Virág szakmailag sikeresebb lehetett, családi és magánéletében tökéletes precizitást, időbeosztást és rendezett életet tanúsított, amíg a férj mentálisabban gyengébb lehetett.

Erre utalhat az a mondat, hogy: "Sógorom LEGFŐKÉPPEN OTTHON DOLGOZOTT, vállalkozó volt, de nem igazán lehetett problémája túlhajtottságból."

Valószínűnek tartom, hogy Virág kereste meg a több pénzt és hogy Kolosra inkább hárultak az otthoni feladatok (amelyeket nem biztos, hogy a legmegfelelőbben el tudott látni) - erre utalhat az a mondat: "...szinte mindent ő intézett a családban...múlt hét csütörtöki térdműtétje után is igyekezett haza már pénteken, hogy az ünnepeken otthon legyen a családjával, gondoskodhasson róluk."

Nekem úgy tűnik, hogy Kolos egyértelműen gyengébb jellem volt (vagyis a feleség "viselte a nadrágot"), el tudom képzelni, hogy ebből adódhatott a szorongása. Még azt is, hogy a különös tüneteivel, a betegségeinek a beképzelésével csupán mentséget keresett "elhagyatott" gyengeségére...
Lehetséges, hogy csupán önmagára akarta irányítani a figyelmet, vagy sajnáltatni akarta magát. De ez csak egy elképzelés a sok közül, minden esetre lehetséges.

Az én családomban a nagyszüleimnél volt hasonló a helyzet. Nagyapám nem volt jó családapa (mint ember jó volt!!!, vagyis -objektíve- sem mondanám rossznak" - de a családjáról kevésbé VOLT KÉPES gondoskodni).
Abban az időben persze még mások voltak a hagyományok, a férfi szerep erőteljesebben volt meghatározott a társadalmi közegben, mint manapság. És ez őt is frusztrálta, hogy a nagyanyám "viselte a nadrágot", őt tisztelték a szomszédok, őt ismerték el, őt szerették jobban, amíg a nagyapám, János bácsi inkább szégyenkezhetett emiatt, volt hogy iszogatott, de ez nála a hiúsági problémából indult ki.

Olvastam egy kicsit az eset megrázó hatására a hypochondriáról. Azt írják, hogy az ilyen betegek időnként eljárnak az orcoshoz különböző képzelt panaszokkkal, amelyekre feleslegesen szednek gyógyszereket.

Elképzelhető, hogy "begyógyszerezte" magát...? Lehet, hogy gyógyszerek mellékhatására kezdődtek ki az idegei...?

Talán ezt is megtudjuk.

Válasz erre

FairyFeller 2010.03.19. 13:34:37

@Evo: Kedves Evo! Tudjuk, hogy az emberek nagyon gonoszak lehetnek egymással, nagyon sokat árthatnak egymásnak és hogy bizony vannak olyan emberek, egész embertömegek, akik kritikán aluli körülmények, közösségi viszonyok között élnek, a legcsekélyebb mértékben sem tisztelik, értékelik, becsülik, vagy törődnek egymással. Ezt most általánosságban írom, vannak olyan országok, ahol az emberi élet fele annyit sem számít, mint egy másikban...

Mit is várhatnánk egy ilyen közegben...? Ki vizsgálná, kit érdekelne hogy egy ilyen szörnyűség megtörtént?

Talán nem is csodálnánk, ha valaki bekattanna egy olyan környezetben, ahol folyamatosan bántják, megalázzák, vagy megsértik az illetőt (erről volt szó korábban, amikor PÉLDÁUL egyetemisták kezdenek lövöldözni, hogy végezzenek utált tanáraikkal, gyűlölt társaikkal). Ott meg volt a közösség felelőssége, de tudjuk, hogy van aki jobban, van aki kevésbé bírja a súrlódásokat más embertársaival. Különbözőek vagyunk. Mindannyiunk számára létezik olyan másik ember, aki "idegesíthet" minket. Néha nem könnyű.

De ebben az esetben teljesen másról van szó. A családi környezet majdhogynem a lehető legjobb. Ennek az esélye, hogy bekövetkezzen, egyáltalán nem volt valószínű, vagy elképzelhető.

Gondoljunk például analógiaként egy adott ország modern légvédelmi rendszerére, rakétavédelmi pajzsára, avagy bármilyen légi támadó objektum ellenében telepített elfogó rakétákra.

A legmodernebb rendszer legalább 85%-os hatékonyságú, avagy 10 ellenséges légi objektumból (legyen az repülőgép, vagy éppen ballisztikus rakéta) képes minimum 8-nak a semlegesítésére, elhárítására.
Egy ilyen ország biztonságban van, feltéve, ha nem több tucat ellenséges rakétával kellene egyidejűleg fellépnie (lásd Irán-Izrael esetén), vagyis normál körülmények esetén.

De vannak olyan légvédelmi rendszerek, amelyek elavultak, kevésbé hatékonyak (pl. Szíriának). Ha Izrael megtámadná (legutóbb 2007-ben), akkor nem valószínű, hogy meg tudná védeni a légterét.

Ezzel csupán arra célzok, hogy míg egyik esetben kicsi a valószínűsége, hogy bármilyen probléma (nem hogy ennyire brutális és fatális!!!), bekövetkezzen, addig a másikban egyáltalán nem elképzelhetetlen (tudjuk, hogy más környezetben mennyire jellemző az erőszak, akár a családon belül!!!)...

Akárhogy is, súlyos problémák ezek és azt hiszem közügynek tekinthetőek. Közös gondjaink.

Hogy bezárták az elmegyógyintézeteket? Újabb súlyos hibát követtek el ezzel közéleti személyeink!

Válasz erre

asperjangyorgy 2010.03.19. 13:44:19

Kedeves FairyFeller! Nagyon érdekes és elgondolkodtató, amit ír. Igen, én is tudnék példát felidézni, és az is beszédes lenne, mégsem adna magyarázatot arra, hogy hirtelen miként szakadhat át minden gát egyszerre a lélekben. Hogyan, mitől képes egy ember a szeretteiben önmaga ellen fordulni? Miként, mitől képes arra, hogy baltát ragadva lesújtson imádott és tüneményes kicsi lánya fejére?... Valaminek készülnie kellett a lélekben... Annyi fékező erő van belénk építve, és csak akkor szakadhat az egész, ha előbb az egyik, aztán í tizedik, huszadik is átszakad... de ez idő, ennek megnyilvánulásai vannak...
Egyébként szeretném én is megfogalmazni: nem azért foglalkozunk mi itt ezzel a szörnyűséggel, mert perverzek vagyunk és szívesen vájkálunk más rettenetes tragédiájában, hanem azért, mert félünk saját magunkból, a lelkünk ólálkodó árnyaktól és szeretnék kibeszélni magunkból, és másokat is arra buzdítani, hogy szólaljanak meg, hogy gondolkodjanak el, hogy ne féljenek önmaguktól... azért mondjuk, amit mondunk, hogy NE FÉLJÜNK AZOKTÓL, AKIKET A LEGJOBBAN SZERETÜNK ÉS VÉGSŐSORON NE FÉLJÜNK ÖNMAGUNKTÓL. HOGY NE LEGYÜNK ÁRVÁK ÉS MAGÁNYOSAK, HA MAGUNKKAL EGYEDÜL MARADUNK. És ezért is fogjuk vissza a meg- vagy elítélő szavakat.. a döbbenet beszél belőlünk, az eligazodás vágya és az útkeresés reménye.

Válasz erre

Evo 2010.03.19. 17:21:52

@FairyFeller:
Egyetértek a gondolataival. Az eddigi kommentjeimmel arra szerettem volna utalni, hogy nem FELTÉTLENÜL kellenek sérelmek egy pszichés elboruláshoz. Nyilván mint tényező szerepet játszhat, de egy lelkileg elnyomott, önmagát kisebbnek érző ember SEM gyilkolja le a szeretteit...ehhez ilyen jellegű pszichés problémánál azért jóval többnek kell lennie. Gondoljon csak bele, mindannyiunkat értek már olyan attrocitások, ingerek melyek hatására egy egy rossz időszakunkban minden bizonnyal megfordult a fejünkben hogy történtesen -egy példával élve- kilépünk az ablakon a semmibe.
Ezt sem tettük meg, a családunk kiírtása pedig még ennél is messzebb van..
Emberek kapnak idegösszeomlást, vagdossák az ereiket - de ez pusztán önmaguk elpusztítására irányul és még egy ilyen szintű depresszió SEM elég ahhoz hogy az ember az édes kicsi gyermekeit baltával ölje meg... Ehhez ennél több kell, hajlam, akármi és nem feltétlenül kell semmilyen valós sérelem, ezek belobbantásához elegek a VÉLT sérelmek. És ahol már vélt sérelmek vannak, elszakadva a valóságtól az már túlmutat egy "szimpla " depresszión.
Elképzelhetőnek tartom hogy begyógyszerezte magát a fiatalember, nem is tudom lesz-e boncolás ami erre irányulna?
Érthetetlen az is, hogy miért ilyen brutális módját választotta az apa a gyilkosságnak...?
Vannak akik egy bekattanás következtében ilyet tesznek, de amiről én hallottam (bár biztos van másmilyen is) azokban az esetekben a szülő "humánosabb" módszert választott gyermekei megölésére...Milyen szörnyű ilyen helyzetben az a szóhasználat hogy humánosabb... :((
Én mindentől függetlenül nem hiszem hogy sikerülne kideríteni pontosan mi történt, aki vagy akik tudhatják és elmondhatnák - azok már nincsenek velünk. :(

Válasz erre

vero13 2010.04.24. 11:46:08

postaimre.euroweb4you.eu

Válasz erre

vero13 2010.04.24. 16:29:06

Kedves György!

Boldog Névnapot kívánok!

Válasz erre

asperjangyorgy 2010.04.24. 18:10:03

Kedves Vera (vero13)
Nagyon köszönöm a kókivánságát, kedves magától, hogy eszébe jutott.
Nagyon érdekes dolgokat ír a tényői tragédiáról. Én biztosan fogok rá válaszolni itt a blogban, mert mindaz, amit megír, nagyon elgondolkodtató és naponta újra és újra eszembe jut ez a rettenetes emberi, családi tragédia, a két kis angyalka, az a két tüneményes kislány, a szeép fiatalasszony, és ez a szerencsétlen apa, akiről nem tudom, nem merem elképzelni, hogy bármi köze lehetett ehhez az egészhez, hiszen ha ő volt a tettes, akkor, miként megírtam, folyamatosan rettegnünk kell - önmagunktól.

Válasz erre