A vád szerint Kulcsár Attila csaknem 23 milliárdos sikkasztást követett el azzal, hogy ügyfelei, állami vállaltok és magáncégek pénzét forgatta jogosulatlanul.

A Fővárosi Bíróság 2008-ban hozta meg elsőfokú ítéletét, amelyben Kulcsár Attilát 8 év szabadságvesztésre és 230 milliós vagyonelkobzásra ítélte és elrendelte előzetes letartóztatását. További hat vádlott kapott még letöltendő szabadságvesztést és összesen több mint másfél milliárdos vagyonelkobzást.

Kerék Csabát, a Britton Kft. volt vezetőjét például 5 év börtönre ítélték, Bittvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelő volt vezérigazgatója és Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. egykori vezetője 3-3 évet kapott. Rejtő E. Tibort, a K & H egykori vezérigazgatóját pedig felmentették.

A fellebbezések után másodfokra került ügyben a vádhatóság és Kulcsár felderítetlenség miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárást indítványozott, tucatnyi más vádlott azonban ártatlanságát hangoztatta és felmentést kért.

A másodfokú tárgyalásokon Kulcsár arról beszélt: ügyfelei többsége tudta, hogy szabálytalan ügyletekben működik közre és ezért ellenszolgáltatást kért és kapott, védője pedig arra célzott, hogy a sikkasztás minősítése a brókercég érdeke volt, azért, hogy a biztosítás megtérítse a kárt. Ugyanakkor az elsőrendű vádlott társai, egykori ügyfelei szerint egyedül Kulcsár ügyészségen furcsa körülmények között tett vallomása szól ellenük.