Kadhafi olyan országban uralkodik, ahol különböző törzsek (is) írják a történelmet. Egy ilyen országot összetartani nem könnyű. Kadhafi nem nagyon válogatott a módszerekben, hogy az általa megkívánt rend uralkodjék. Sokáig úgy tűnt, hogy ez Líbia belügye. Kadhafi olykor jó volt - hol ennek, hol annak, aztán ahogy változott a világ (pl. összeomlott a Szovjetúnió), Kadhafi is igyekezett alkalmazkodni. És jó lett azoknak is, akik addig becsmérlően szóltak róla. Az olajjal maga mögött és az olajjal, mint lehetőségekkel a zsebében, nagyon kedves partnere lett az USA-tól kezdve minden más EU-s ország vezetőjének. Alapvetően nem tett mást, mint más arab országok vezetői. Hogy egy példát mondjak: mint pl. a szaudi király. Ment a szekér szépen. Aztán jöttek a megmozdulások az arab világban, és Kadhafi nem volt eléggé taktikus, s kialakult az a belpolitikai helyzet, ami kialakult.
Mint korábban és jelenleg is annyi más országban, sok ember esett áldozatárul a forrongásnak. Tulajdonképpen az történt, hogy egy legális kormányzattal szembeszálltak - igazi célok nélkül - az elnyomottak és megnyomorítottak. (Ezt még sok más országban megtehetnék, de egyelőre nem teszik az emberek. Tűrnek és szenvednek).
A hatalom birtokosai, mint annyiszor a történelem folyamán, védekezni kezdtek (nálunk például alkotmány-fabrikálással). Minél durvábban és eredményesebben támadtak őket az elnyomottak (a zavaros törzsi viszonyokat is vegyük figyelembe), annál keményebben próbált a hatalom védekezni. Az emberek gyilkolták oda-vissza egymást. Mégpedig egy összesen hétmillió lakosú, hatalmas területű, de alapjában véve vidéki országban, amellyel a kutya se törődne, miként az áldozatokkal sem, ha a földje nem rejtene sok-sok olajat. Tegyük a szívünkre a kezünket: a jelentéktelen - de területileg hatalmas - országban folyó lázongás azért lett gyorsan nagyon fontos a most koalícióba tömörülteknek, mert úgy ítélték meg, hogy veszély fenyegeti az olajat és az ottani érdekeltségeiket. Hogy hány arab hány arabot öl meg - tudjuk jól, az csak hivatkozási alap.
Nos, ez a dolgok egyik oldala. A másik, hogy egy szuverén országban belpolitikai problémák alakultak ki, egy vidéki szuverén országban, és ez ellen az Egyesült Államoktól a legnagyobb EU-s államokig összefogtak, bombázni kezdték a területét, és hatalmas győzelemként ünneplik sikereiket.
Kadhafi nem hülye, csak a szükséges szerepet mindig eljátszotta. Sokáig ez tetszett is országa lakosságának. Most bizonyos példák alapján kezdett neki nem tetszeni. És azokat, akiknek ez nem tetszett, igyekezett a világ egyik fele megsegíteni, kerül, amibe kerül alapon. Kiderült: Líbia problémátlan gyakorlótér. Itt aztán következmények nélkül száguldozhatnak a légtérben a lopakodók és egyéb gépek és lőnek, amit érnek. Mégpedig veszteségek nélkül. Úgy tervezik, hogy néhány hét alatt szarrá bombázzák az egész országot. Megsegítve ígyen a lakosság hatalom ellen lázadó részét. Majd egyszer elül a harc zaja, és a hatalomra kerül valaki olyan, aki hűséggel hajlandó szolgálni az Egyesült Államokat és a koalíció érdekeit. Az olajbevétel nagy része elmegy majd az újjáépítésre - milliárdok -, és a lakosság eddig nyomorgó, elnyomott része továbbra is nyomorgó és elnyomott lesz. Majd az új, a koalíció és a NATO által támogatott vezetés gondoskodik róla, hogy mindenki befogja a száját. A törzsi vezetők persze majd megkapják, ami jár neki, a többieknek meg kuss lesz.
Így ment ez már a Római Birodalom idején is.
Így megy ezután is.
Akik most a levegőből diktálnak, majd a földre leereszkedve - a megsegítésért - diktálni fognak a győztes-veszteseknek. Kerek lesz a világ.
A nyugati civilizáció pedig ünnepelheti a maga sajátos, a legmodernebb vadászbombázókra alapított győzelmét (és demokráciáját, ahol is az uralkodó elit dönti el, mi demokratikus, mi nem), mégpedig szemforgató módon.
Sárközyt talán ismét megválasztják elnöknek, csak most majd más támogatja a választási küzdelmét Líbiából vagy más arab országból.
Mert mindig, de mindig az erősebb kutya él szexuális életet - ettől teljesen független az igazság, amely talán nincs is, csak beszélünk róla.