HTML

Asperján György

Asperján György író Blog oldala

Friss topikok

  • csaba1959: Két könyvéről tudok ami megjelent: Vészkijárat bejárat, és Vetkőzzünk meztelenre.1976-ban. (2021.10.23. 14:47) Wittner Mariska erényességéről
  • Sheriff_007: @mirnyák: Ez semmilyen igazságszolgáltatás... Másrészt hogy évülhet el 20 év alatt egy ilyen brutá... (2020.12.27. 14:01) RIPORT A NÉPSZABADSÁGBÓL
  • Sheriff_007: Érintettség nélkül és úgy, hogy a gyilkosság idején még rég nem éltem is tombol bennem a düh, hogy... (2020.10.15. 14:19) Labancz Anna 42 éve halott
  • istvankalman: Egy dologban biztos vagyok: A nyomozóhatóság - különös tekintettel az elkövetés időszakára !!! -, ... (2020.10.01. 01:22) Labancz Anna gyilkosa ma 65 éves
  • Szabó Tiborné Hajnalka: @asperjangyorgy: Ez nagyon igazságtalan! Hogy lehet, hogy nem a gyilkos kapja a büntetést, hanem ... (2019.11.30. 14:40) Reménykedés

Linkblog

Ítélkezés tetszőlegesen

2011.04.09. 12:34 asperjangyorgy

Azt gondolom, hogy a magyar bírói kar jelentős részét vagy gyógykezelésre kellene küldeni, vagy továbbképzésre, ahol elmondanák nekik - bár nem hiszem, hogy felfognák -: miként kell értelmezni a btk-t.

Példa: a vadállat férjet, aki feleségét lelökte a pincelépcsőn, majd megskalpolta és megölte - életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. Szerintem nagyon helyesen. Igaz, a hölgy bizonyára nem volt már kamaszlány, tehát nem volt annyi életideje hátra, mint egy kamaszon megölt kislánynak. De ezzel együtt egy ilyen vádállati gyilkosnak többé nincs helye a normálisok világában.

És most említek egy problematikus ítéletet: a 14 éves Horák Nórát egy huszonhat éves mocskos állat éjszka, miközben a lány hazafelé sietett, elkapta, brutális, vadállatias módon megerőszakolta, utána brutális módon meggyilkolta, majd kirabolta, és az a nagyszerű és csodálatra és tiszteletre méltó bíró, aki P.J. gyilkost elítélte, összesen 19 évet sózott rá, mert enyhítő körülményeket talált. Sőt, az ítéletét azzal indokolta, hogy a bíróság jogszerűen ítélkezik és nem bosszúállásra törekszik.

Ha valaki egy 14 éves lányt megerőszakol, megfojt, a holttestet kirabolja, az - szerény véleményem szerint - szintén megérdemelte volna (a bosszúállás szándéka nélkül) az életfogytig tartó büntetést.

Nos, erre merészelem azt mondani, hogy a btk. csupán szórakoztató olvasmány egyes bíróknak és nem útmutató, hogy bizonyos tettért milyen büntetés járhat. A lágyszívű bíróknak, akik nagyvonalúan mellőzik az igazságot, talán inkább birkapásztorkodással kellene foglalkozni, mint az igazságszolgáltatás jól fizetett alkalmazottjának lenni.

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://asperjangyorgy.blog.hu/api/trackback/id/tr202811772

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

FairyFeller 2011.04.09. 14:36:46

Kedves György!

P. József az elsőfokú ítélet szerinti börtönbüntetéséből (jelenleg a márianosztrai börtönben ül) levonják az előzetes letartóztatás idejét (~1,5 év), illetőleg jó magaviseletért annak további 20%-át. Így a 19-ből könnyen (és valószínűsíthetően) lehet -mostantól számítva- alig több, mint 13 év!
Eközben még lesz egy másodfokú tárgyalás is, amelyről majd idejében ismerhetünk meg esetleges fejleményeket. Még valószínűbb azonban, hogy a börtönben meg fogják ölni. Nekem ez az elméletem, amelynek leírását a szabad véleményemre alapozok.
Véleményem szerint a Horák Nóra ügyben (és más a széles közvélemény tudomására jutott politikai jelentőségű ügyekben, így pl. a West-Balkán ügyben is) az volt a politikai koncepció, hogy: az igazság márpedig nem derülhet ki. És ennek érdekében fabrikálták úgy a dolgokat, ahogy. Minden eszközt felhasználtak! Ez a véleményem. Ebbe még a bizonyítékhamisítás is belefért, véleményem szerint. A kételyeimet már számos alkalommal, tárgyilagos módon részleteztem és elkezdtem már egy -inkább informális, mint terjedelmes- összefoglaló megfogalmazását is. Magánügyi időbeosztásom végett egyelőre félbe kellett hagynom ezt az utolsó lényegi kommentemet a Horák Nóra ügy kapcsán, összeszedetten és hibátlanul tervezem befejezni és elküldeni az Ön blogjára. Az igazság nem derült, nem derülhetett ki. Úgy vélem.
Hogy miért nem kapott (egyelőre) P. József tényleges életfogytiglant. Egyes információk szerint alkut kötött a hatóságukkal. A 21 évesen, családi örökség révén vagyonhoz jutott, az évek során magányosan -és még közelebbi ismerősei előtt is lakásában elszigetelten- élő, kisiklott életű, erős dohányos, alkoholista, működő párkapcsolat kialakítására képtelen fűtésszerelő, aki rendszeresen járt prostituáltakhoz, aki ahelyett, hogy mosott volna magára, inkább olcsó, új ruházatot vásárolt, ez tehát az az illető, aki kiválóan alkalmas volt "a balhé" elvitelére.
A feltételezett alku szerint megegyezhetett a politikai hatóságokkal, hogy elviszi a balhét, cserébe új életet kezdhet, új vagyont, rengeteg pénzt is kap majd és viszonylag rövid büntetésre ítélik majd csak cserébe. A politikának és a felette álló erőknek kényelmetlen lett volna, ha a 2009-es és 2010-es különféle választások idején a magyar közvélemény jelentékeny részére kihatással lévő, nagy port kavart Horák Nóra ügy révén kétségtelenül egy a akkor aktuális által ki nem állhatott új politikai pártformáció húzna "politikai hasznot", mint ahogy a Jobbik minden tőle telhetőt megtett ennek, közvetve saját népszerűsége érdekében. Ennek az egyik fele egyelőre beigazolódni látszik.
Bebizonyosodott, hogy P. József egyáltalán nem félnótás, vagy alacsony intelligenciájú. Mindig kvázi "hibátlanul", "fegyelmezetten" nyilvánult meg a tárgyalásokon, a szavakon túl a metakommunikációra is figyelemmel volt. Például soha nem nézett Horák Nóra hozzátartozóinak a szemébe (ez azt az üzenetet közvetíti a közvélemény számára, hogy a bűn elkövetése után, gyávasága miatt nem mer szembesülni azok elítélő tekintetével) miközben zavarban, szemmel láthatóan csupán egyszer volt, amikor azon haverjai tanúskodtak ellene, akik akkor éjjel -állítólag Horák Nóra megtámadása előtt- vele voltak. Igaz, biztosítékként éppen az első tárgyalás előtt a hatóságiak (tehát nem a rabtársai!) még jól el is verték. Érdekes módon, nem élt ez ellen panasszal: "nem kívánt erről beszélni". Csupán mellékes, hogy ügyvéd jelenléte nélkül, illuminált állapotában végezték a kihallgatását, a közel 50 oldalas vallomását (amelyet később több alkalommal megváltoztatott - és amelyek egyikében több elkövetőről volt szó!) pedig a szájába rágták, végül megfenyegették arra az esetre, ha nem írja alá. Ha igaz.
A politikai koncepciójú fabrikációt 12 elit nyomozó hajtotta végre, élükön Niedermüller Zsolttal. Mindegyikük kitüntetést kapott a fél évig tartó, alig 50 métert megtevő, százmillió forintot meghaladó költségű, LEZÁRT (!) nyomozásért. Profi munka.
Hogy miért tartott fél évig. Csapi Balázs, a nyomozásban részt vevő egyik hatósági (amelyre Papp Péter, a PMRFK felső vezetője is hivatkozott) a közvéleményt és a politikai nyomást vádolta a lassú nyomozással, ügymenettel. Pedig eleinte azt mondták: "rengeteg a nyom". Csapi Balázs ezzel ellentmondóan azt állította: "viszonylag kevés volt a nyom", sőt: Nórán is csupán "csekély sérüléseket" találtak - ez utóbbi is P. József számára jelentettet enyhítő körülményt (ugyanis vallomása szerint ő csak befogta a száját, "nem szándékosan" fojtotta meg). Konkrétan azzal vádolták a kiskunlacházi lakosokat, hogy ők "mindenáron" a romákra akarták terelni a hatóság gyanúját. De úgy vélem, ez hazugság. A zsaruk pontosan tudták, hogy nem roma származású az elkövető. Egy névtelenül nyilatkozó rendőr szerint legalább 2x annyi volt a nyom, mint amennyi más hasonló esetekben jellemző. Rendelkezésre álltak az elkövető(k) lábnyomai, a testsúlyra való következtetések, cigarettacsikkek és a hatóságok állítása szerint az ondónyomokon kívül még P. József vörös színű fanszőrzetéből is hagyott maga után ismertető jegyet.
Később arra hivatkoztak, hogy nem tudták ebből eldönteni az illető származását. Véleményem szerint ez szemen szedett hazugság. A genetikai kutatások már évek óta lehetővé teszik, hogy DNS-vizsgálatból következtessenek a származásra. Aki nem hiszi, kérdezze meg mondjuk Czeizel Endrét, aki a magyarok származáskutatásáról beszélt annak idején a Klub Rádión és (éppen ezen a rádión!) még azt is megjegyezte több alkalommal, hogy a honfoglaló magyarok a genetikai kutatások szerint (más népek mellett) leginkább a perzsákkal álltak közelebbi genetikai rokonságban (ezt a perzsák is tudják).
Minderre csupán az érvek végett hivatkoztam. És még folytathatnám.
P. József 13 év múlva szabadulhat, újra kezdheti életét, sok pénzzel, ha minden igaz.
De az is lehet, hogy "politikai cinkosai" cserben hagyják, sőt, megöletik a börtönben.
Ha a kedves olvasó kételkedik az ilyen esetek valószínűségében, akkor ajánlom olvasson utána a romániai cigány, Marian C^lita történetének, aki annak idején egy romániai börtönben politikai megbízásra megölte a cellatársát. A közelmúltben úgy lett újfent "nevezetes" személy, hogy Skandináviában megölt és kirabolt egy légiutas kísérőt.
De ez a második tárgyalásig még nem fog bekövetkezni. P. József egy darabig még élni fog. Aztán ki tudja mi lesz akkor, illetve azután.
Majd megtudjuk. Azt kívánom, ne legyen igazam! Hogy amiket fentebb leírtam, nagy részben ne legyen közük a valósághoz!

FairyFeller 2011.04.09. 14:44:40

Javítom az egyik fenti mondatom, érvem: "A zsaruk pontosan tudták VOLNA [ez utóbbi szó maradt ki a mondatból, amely enélkül teljesen más értelmet nyert], hogy nem roma származású az elkövető."

asperjangyorgy 2011.04.09. 17:47:30

Kiakadtak a bírók a nyugdíjkorhatár leszállításától
MG - CIKK AZ INDEXBŐL
2011. április 9., szombat 17:12
Nem volt még rá példa, hogy lényegében a teljes magyar bírói kar levelet intézzen a jogalkotókhoz, most megtették: komolyan aggódnak a nyugdíjkorhatáruk leszállításának terve miatt. Ez szerintük lehetetlen helyzetbe hozná a bíróságokat, ezért lobbizni kezdtek az alkotmánytervezet ezirányú módosítása ellen.

Példa nélküli lépésként a teljes bírói elit levéllel fordult az országgyűlési képviselőkhöz, melyben "mélységes aggodalmukat" fejezik ki az április 4-én, az új alkotmány tervezetéhez az utolsó pillanatban beterjesztett módosítócsomag [1] egyik eleme miatt.

hirdetés

A Lázár János fideszes képviselő által beterjesztett javaslat [2] (pdf) szerint a jelenleg 70 éves korukig dolgozó bírókat csak az öregségi nyugdíjkorhatárig, jelenleg 62 éves korukig lehetne foglalkoztatni (az öregségi nyugdíjkorhatár 2021-ig fokozatosan 65 évre nő).

A Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, valamint az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökei, továbbá a Magyar Bírói Egyesület által jegyzett, a hatalmi ágak szokásos kommunikációjához mérten igen erélyes hangvételű levél szerint a módosítás elfogadása esetén jövő januárban 228, 2013 végéig pedig további 56 bírót nyugdíjaznának.

A levél szerint a szolgálati viszony megszűnése jelentős számban érinti a hierarchia csúcsán álló, magasan kvalifikált bírókat, akiknek a pótlása főként az alsóbb szintű bíróságokról, és csak nagyon nehezen megoldható. Az állásokat a kinevezésekre vonatkozó új szabályok miatt csak 6-8 hónap alatt lehet betölteni, a személyi változások miatt pedig rengeteg ügyet másra kéne osztani: a munkaerőhiány és a fennakadás komolyan lelassítaná az eljárásokat.

Bírói nyugdíjkorhatárok Európában
Ahol több adat szerepel, ott fokozatosan nő a korhatár, illetve a magasabb szintű bíróságokon dolgozók tovább maradhatnak. Olyan is van, ahol egy grémium engedélyezheti a továbbszolgálást.

Ausztria 65

Belgium 67-70

Bulgária 65

Ciprus 63-68

Csehország 70

Dánia 70

Egyesült Királyság 70-75

Észtország 68

Finnország 68

Franciaország: 65-68

Görögország: 67-65

Hollandia 70

Írország: 65-72

Lengyelország 65-70

Lettország:65-72

Litvánia 65

Luxemburg 68

Málta 61-65

Németország 65-67

Olaszország 65

Portugália 65-70

Románia 65-68

Spanyolország 70-75

Svédország 65-67

Szlovákia 62

Szlovénia 70

(Forrás: LB)
A nagyságrendet jól érzékelteti, hogy csak a Fővárosi Bíróságon és a Pest Megyei Bíróságon 14, míg országosan 30 ezer ügyet kéne másra szignálni. A "változások következményeként az átlagos bírói gyakorlati idő számottevően alacsonyabb lesz egy olyan bírói karban, amely európai viszonyban is fiatal" – áll a levélben.

A dokumentum külön megemlíti, hogy a bírói kart csak a szervezeten belülről lehet feltölteni, ezért az utánpótlás jelentősen csökkenteni fogja a bírósági titkárok létszámát. A karrierlétra bírói kinevezés előtti utolsó fokán álló titkárok egy 2010. nyári törvénymódosítás eredményeként a helyi bíró hatáskörében járhatnak el a szabálysértési és a nemperes ügyekben.

Ha hirtelen csökken a számuk, az "alapjaiban veszélyezteti néhány, a közelmúltban elfogadott törvény végrehajtását".

A Fejér megyei összbírói értekezleten pénteken, Székesfehérváron Baka András főbíró arról beszélt, hogy a bírók szerint akkor, amikor minden ország hihetetlen erőfeszítéseket tesz a nyugdíjkorhatár emelésére, "nehéz másképp értelmezni a nyolcéves vagy akár ötéves korhatárcsökkentést is, mint a bíróságok elleni támadásnak".

A bírói ág vezetése korábban is kifejezte aggodalmát, amiért az alaptörvény tervezetéből kimaradt a bíróságok önigazgatásáról szóló rész. Ez nyilvánvalóan annak a jele, hogy a kormány – az 1997 előtti állapothoz visszatérve, feltehetően az igazságügyi tárca alá besorolva – az irányítása alá vonná a bíróságokat.

A másik konfliktus [3] a semmisségi törvény kapcsán bontakozott ki, ami szintén nyílt ellenkezést váltott ki a bírói karban. Az európai trenddel szembe menő módosítási javaslat ebben az olvasatban megtorló jellegű intézkedésnek tűnik: a bírói nyugdíjkorhatár leszállítása a 19 megyei elnök közül 12-t, az öt táblabírósági elnök közül kettőt érintene. Baka András 2014-ben lesz 62 éves.

Az alkotmánytervezethez kapcsolódó módosító javaslatokról hétfőn döntenek a képviselők. A bírók nyugdíjkorhatárának leszállítása – a vármegyékről szóló mellett – az egyik legtöbbet vitatott módosítás.

A KDNP-s Rubovszky György az alkotmányügyi bizottság csütörtöki ülésén még azt jelezte, hogy a kisebbik kormánypárt számára elfogadhatatlan a bírói nyugdíjkorhatár csökkentése, így az csak a fideszes tagok támogatásával válhatott bizottsági módosító indítvánnyá. Szombaton viszont az MTI már úgy értesült, hogy a kereszténydemokraták mégis megszavazzák a javaslatot.

Az Index úgy tudja, hogy a bírósági vezetők eltökéltek, és ha a módosítás hétfőn az alaptörvény-tervezet egységes szövegének részévé válik, a péntekinél is szókimondóbb üzenettel fordulnak a jogalkotóhoz.
A.GY MEGJEGYZÉSE: NEHOGY AZT HIGGYE MÁR VALAKI, HOGY A BÍRÓI KART FÉLTIK. ASAJÁT MAGAS JÖVDELMÜKET, ÉS AZT, HOGY KORÁBBI NYUGDÍJBAVONULÁSUK MIATT CSÖKKEN A HORRIBILIS NYUGDÍJUK IS. PERSZE HOGY KAPASZKODNAK, MERT AZT, AMIT CSINÁLNAK - LÁSSUK BE, NAGYON ROSSZUL, FŐLEG A BÍRÓI KAR ÉLÉN: VAGYIS A ROSSZ ÍTÉLETEK GYÁRTÁSÁT!!! - AZT AKÁR SZÁZÉVES KORUKIG KÉPESEK VOLNÁNAK VÉGEZNI. HOGY TILTAKOZNAK EGY ÉSSZERŰ JAVASLAT ELLEN, AZ IS AZT MUTATJA, HOGY AZT HISZIK, SÉRTHETETLENEK, MINDEN EMBER, SŐT AZ EGÉSZ TÁRSADALOM FÖLÖTT ÁLLNAK. EZT BÁRKI KÉPZELHETI, ELVILEG, DE GYAKORLATILAG SENKI. HOGY A BÍRÓI VEZETŐI KART TROTTYAIT, KÖZTÜK AZ OIT OLYAN NEVES TAGJAIT, MINT PL. A MÓRRI ÜGYET, A KULCSÁR ATTILA ÜGYET ALAPOSAN ELCSESZŐ BÍRÓT ELKÜLDIK MEG NEM ÉRDEMELT NYUGDÍJVA, TALÁN MÉGIS VÁLTOZNA VALAMI. EDDIG ELSŐSORBAN ÉS KIZÁRÓLAG MIATTUK NEM, MERT NEKIK AZ ÖRÖK VÁLTOZATLANSÁG ÉS VBÁLTOZTATHATATLANSÁG AZ IGÉNYÜK. HALLÓ, ÉLŐSKÖDŐK, ÉBRESZTŐ. EGYSZER MINDEN VÉGETÉR, MÉG A PRIVILÉGIZÁLT ÁLLÁSOK IDŐSZAKA IS.

asperjangyorgy 2011.04.11. 20:05:52

A főbíró hiába kérlelte Orbánt
Index
2011. április 11., hétfő 15:26
A Legfelsőbb Bíróság elnöke még hétfő reggel is levélben kérte Orbán Viktort, ne engedje a bírák korai nyugdíjazásának alkotmányba emelését. A kormánytöbbség azonban kora délután megszavazta a javaslatot. Baka András szerint valószínűsíthető, hogy politikai támadás érte az igazságszolgáltatást.

Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke levélben kérte Orbán Vitkort, hogy ne kerüljön az alkotmányba a bírák nyugdíjazását előre hozó rész.

Baka hiába írt hétfőn Orbánnak, a levél hatástalan maradt. A bírákat 62 évesen kötelezően nyugdíjba küldő alkotmánymódosítási indítványt nem sokkal fél három előtt a kormánytöbbség megszavazta [1].

Az április 4-én, Lázár János által beterjesztett javaslattal szemben már tiltakozott [2] a közelmúltban a teljes magyar bírói elit. Az előző levelet többek között aláírták az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökei is.

hirdetés

Akkor elsősorban szakmai kifogásaik voltak: jelezték, hogy bajt okozna, ha a következő másfél évben az új alkotmány értelmében közel 300 bírót nyugdíjazni kellene. Folyamatban lévő ügyek tízezrei kerülnének új bíróhoz, ami jelentősen lassítaná az ítélkezést. Ráadásul nincs elég utánpótlás sem: az újonnan kinevezett bírák többsége a bírósági titkárok közül kerülnének ki, akiknek pótlása szintén nem volna megoldott. Jogbizonytalanság, lassúság lesz a kényszernyugdíjazás ára, figyelmeztettek a bírák.

Baka politikai támadást sejt

Baka András hétfő reggel még keményebb levélben szólította meg a miniszterelnököt. Arról írt, hogy nagyon úgy tűnik, a kormány politikai támadást indított a bírák ellen, és az előző rendszerben is már ítélkező bírákat akarja eltüntetni.

„Míg a korábbi időszak kormányzata nyíltan az ítélkezés jobboldali elfogultságát bírálta, az elmúlt mintegy két hónapban a jobboldali média egy része a volt diktatúra bíráiról beszél, és eltávolításukat egyre hangosabban követeli. Tekintettel arra, hogy az idősebb bírák eltávolítására vonatkozó és szakmai célokkal ellentétes javaslat ebbe a folyamatba is illeszthető, a független elemzés nem zárhatja ki a bírói kar ellen irányuló súlyos politikai támadást sem” – fogalmaz a bírói kar vezetője.

Baka szerint általában is elfogadhatatlan a politikai támadás a független igazságszolgáltatás ellen, de ezek a vélelmezett érvek nem is állják meg a helyüket.

Baka felhívta Orbán figyelmét, hogy az 1956-os megtorláskor aktív bírák közül már senki sem ítélkezik. A bírók 72 százaléka már a rendszerváltás után kapta meg kinevezését. „A bírói kar idősebb korosztályaiban valószínűleg ugyanannyi a különböző nézeteket vallók aránya, mint a társadalom más korcsoportjaiban és szinte biztosan ugyanannyi, mint más jogi pályák (ügyészek, köztisztviselők, közalkalmazottak, stb.) esetében. Diszkriminatív nyugdíjazásuk ezen az alapon is elfogadhatatlan” – írja Baka.

Baka szerint teljesen elfogadhatatlan, hogy az alkotmány egy szakmát a többitől élesen megkülönböztet. „A frakcióvezetői indítvány ellentétes a nyugdíjkorhatár emelésére való európai és hazai törekvésekkel, valamint a bírák magasabb nyugdíjkorhatárára vonatkozó nemzetközi gyakorlattal is. A kizárólag a bírákat érintő javaslat diszkriminatív és ellentétes a bírók függetlenségére, jogállására, elmozdíthatatlanságára vonatkozó legalapvetőbb nemzetközi szabályokkal és elvekkel” – írja.

A Lázár-féle módosítás indoklásából nem derül ki, hogy mi a kormánytöbbség célja ezzel. „A kapcsolódó módosító javaslat pontosítja a törvényjavaslat szövegét és a bírák kinevezésére alsó, illetve bírói jogviszonyban töltött felső korhatárt állapít meg” – ennyi áll csupán a hivatalos indoklásban.

Egy feltételezés szerint így akarja a Fidesz kikényszeríteni az elitváltást a bírói karban. Hiszen a bírói nyugdíjkorhatár leszállítása a 19 megyei elnök közül 12-t, az 5 táblabírósági elnök közül pedig 2-t érintene.

A.GY. MEGJEGYZÉSE: BAKA ANDRIS BÁCSI MEGJEGYZÉSE ELGONDOLKODTATÓ. AMIKOR A FIDESZ AZ EGÉSZ ORSZÁGOT MAGA ALÁ GYŰRI, ALKOTMÁNYBÍRÁSTÓL, AKKOR MIÉRT GONDOLTAN ÁLNAVIVAN BAKA ANDRIS BÁCSI, HOGY CSAK A SZÉLLEL BÉLELT IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS MARAD KI A SZÁJÍZ SZERINTI ÁTALAKÍTÁSBÓL? HA ILYEN NAIVA, AKKOR INKÁBB SZINPADON KELLENE SZEREPELNIE, NEM AZ OIT NEVŰ GITTEGYLET ÉLÉN. ÉS TOVÁBB MENVE: CSAK EGY IDIÓTA GONDOLJA, HOGY VALÓBAN ARRÓL VAN SZÓ, AMIRŐL BAKA ANDRIS BÁCSI BESZÉL, VAGYIS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLATATÁS TOVÁBBI REMEK MŰKÖDÉSÉRŐL, UGYANIS A BÍRÓSÁGOK, MINDEN SZINTEN, KRIMINÉLISAN MŰKÖDNEK, ÉS A MŰKÖDÉS JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN BAKA ANDRÁS AZ ÉGADTA VILÁGON SEMMIT NEM TETT. VAGYIS: ITT A BÍRÁK PÉNZÉNEK ÉS NYUGDÍJÁNAK VÉDELMÉRŐL VAN SZÓ. ÉS BAKA ANDRIS NE AGGÓDJÉK: A FIDESZ OLYAN ROSSZ ÉS CSAPNIVALÓ BÍRÁKAT, MINT AKIK VÉGRE NYUGDÍJBA TÁVOZNAK, ÖT PERC ALATT TALÁL A HELYÜKRE.
ÉS AKKOR BAKA ANDRÁS NEM ÉREZTE, HOGY A BÍRÓSÁGOK ELLEN POLITIKAI TÁMADÁS ZAJLIK, AMIKOR Ő CSUPÁN SÓLOM LACI BÁCSI SZÍVE DÉDELGETETT GYERMEKEKÉNT AZ AKKORI ELLENZÉK, FIDESZ TÁMOGATÁSÁVAL A FŐBÍRÓI SZÉKBE KERÜLT? DE BIZONY, AZ VOLT AZ IGAZI TÁMADÁS. HOGY MOST BÍRÓ ÉS BÁRKI MÁS A NYUGDÍJAZÁS TEKINTETÉBEN EGYFORMÁN ÍTÉLTETIK MAJD MEG, VAGYIS 62 ÉVESEN ÁT KELL ADNI A HELYET, EZ MITŐL ANNYIRA FELHÁBORÍTÓ. AZ IDŐSEBB BÍÓK MÁR MINDEN REZSIMET VÉGIGSZOLGÁLTAK ÉSX ÜBTRTE HOZTÁK AZ IGAZSÁGTÓL MESSZIRE ELKANYARODÓ ÍTÉLETEKET. EZT ÉN TAPASZTALATBÓL TUDOM. VÉGRE A BÍRÓK IS RÁÉBREDNEK: AKI ITT NEM NYAL, AZ MEGNÉZHETI MAGÁT SOLYMOSTÚL EGYÜTT. VISZLÁT TANÁNCSVEZETŐ, KIVÉNHEDT BÍRÓ URAK! ÉLJEN A MEG NEM ÉRDEMELT MAGAS NYUGDÍJ. ÉS TESSÉK ELFOGADNI, HOGY A BÍRÓ NEM ISTEN, HANEM HALANDÓ EMBER, AKINEK NEM ISTENI SUGALLAT, HANEM A BRTIK VAGY PTK SZERINT KELL ÍTÉLKEZNIE, MÉG AKKOR IS, HA EZEK ISMERETE NÉLKÜL SZÍVESEBBEN HALLGATNA AZ ISTENI SUGALLATRA.

asperjangyorgy 2011.04.15. 14:07:45

MEGSZAKAD A SZÍVEM A MAGUKAT FÜGGETLENNEK HVŐ FŐBÍRÓK KIEMELT FIZETÉSE ÉS ENNEK KÖVETKEZMÉNYEKÉNT KIEMELT NYUGDÍJA MIATT. MERT CSAK ERRŐL VAN SZÓ, EZÉRT UGRÁLNAK MOST A FŐBÍRÓ URAK, ÉS NEM AZ IGAZSÁGSZOLGÁLATÁS SZÍNVONALA MIATT. AZÉRT MÁR CSAK AMIATT SEM UGRÁLHATNÁNAK, MERT AZ ÉVTIZEDEK ÓTA A BÉKA SEGGE ALATT VAN, ÍGY SOKKAL ROSSZABB MÁR NEM LEHET, VISZONT A MAGUKAT KOMPROMITTÁLT ÖREG MIKULÁSOK ELHÚZNAK A SUNYIBA, ÉS RÁÉBREDNEK, HOGY ŐK SEM KÜLÖNBEK, HIÁBA DÉDÉELGETIK EZT AZ ILLÚZIÓT, MINT A TÖBBI MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR, AKIT 62 ÉVESEN ELHAJTANAK NYUGDÍJBA, AKÁR TETSZIK NEKI, AKÁR NEM, ÉS EGYETLEN TERÜLET SEM OMLIK ÖSSZE.
A STOP ÍRÁSA:
Példátlan tett: elítélte Orbánékat a Legfelsőbb Bíróság

alkotmány, bírók, nyugdíjkorhatár, nyílt levél

megosztom (facebook) megosztom (iwiw) nyomtat elküld

Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke
Fotó: MTI
Soha nem látott összeütközés Magyarországon: az igazságszolgáltatás nekitámadt a törvényhozásnak. Antidemokratikusnak és felelőtlennek, nevezik a főbírák az ellenük intézett Fidesz-KDNP-s támadást, amely mögött politikai szándékot sejtenek.

80Kapcsolódó cikkek
Még egy hét, és feltámad a keresztény Magyarország
Példátlan tiltakozás - Nekiment a Fidesz a bírói vezetőknek

Képtelenségnek tartjuk, hogy 21 évvel a rendszerváltás után egy, az Európai Unió soros elnöki tisztet betöltő országban újra a demokrácia minimum értékeiért kell küzdenünk. Soha nem hittük volna, hogy hazánkban közösen kell kiállnunk a jogállamiság és a demokrácia alapértékeinek védelmében azokkal szemben, akik közül többen részt vettek a diktatúra lebontásában, a demokratikus államszervezet kialakításában - ezt a sokadik látásra is hihetetlennek tűnő megállapítást a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökei tették csütörtöki ülésük után

A magyar bírókar vezető csalódottságuknak es értetlenségüknek adnak hangot, egyben felelőtlennek, átgondolatlannak és szakmailag megalapozatlannak nevezik a kormányzó partok döntését, amellyel az Alaptörvényben kívánják módosítani a bírák nyugdíjba vonulásának jelenleg hatályos szabályozósat.

A bírák Baka András LB és OIT elnökvezetésével, a teljes ülés után kiadott, ám szerdai keltezésű közleményükben emlékeztetnek arra, hogy ennek alapján megszűnik a lehetőség arra, hogy egy bíró, amennyiben egészsége, képességei engedik, 70 éves koráig ítélkezhessen, "noha ennek gyökerei a birói hatalomról szóló 1869:IV. törvénycikkhez nyúlnak vissza és számos európai ország jogrendszere ma is hasonló rendelkezést tartalmaz". Leszögezik, "az alkotmányozás utolsó napjaiban elfogadott módositó javaslatról, annak jogszerűségéről, következményeiről, politikai vita alig, szakmai vita pedig egyáltalán nem folyt.

"A kizárólag a bírákat érintő javaslat diszkriminatív és ellentétben áll a birák függetlenségére, jogállására, elmozdíthatatlanságára vonatkozó legalapvetőbb nemzetközi szabályokkal es elvekkel" - rögzíti a bírói kar vezetőinek álláspontját a dokumentum.

A módosító javaslat értelmében 2012. január 1-én nyolc évvel rövidül a nyugdíjkorhatár, amelynek következtében 228 hatvankettedik életevet betöltött bíró - közöttük 121 igazgatási és szakmai vezető - szolgálati viszonya szűnik meg minden átmenet nélkül. 2012. december 31-ig pedig további 46 bírónak ér véget a pályafutása. A bírói vezetők szerint a döntés miatt komoly fennakadások lesznek a bíróságok működésében.

A bírók érthetetlennek tartják, hogy miért volt érdemes a bírói nyugdíj ügye arra, hogy alkotmány rendelkezzen róla. Szerintük az egyetlen válasz erre: azért, hogy ne lehessen megtámadni az Alkotmánybíróságon.

"Ez az indokolatlan lépés politikai szándékot sejtet" - szögezik le. Feltételezésüket erősíti, hogy az alaptörvény egyúttal fölszámolja a bírói önigazgatást (nem rendelkezik az OIT-ről) is, jóllehet tavaly decemberben még annak megújítása mellett állt a Fidesz-KDNP is

A bírák utalnak arra, hogy az ezek elleni tiltakozás számukra egyetlen eszköze a nyilvánosság, azaz nem látnak lehetőséget arra, hogy a Európai Bizottsághoz vagy a Bírósághoz forduljanak.

Az "Ország és az Európai Unió nyilvánosságához" címet viselő dokumentumot a korábban Strasbourgban is bíráskodó Baka mellett az öt ítélőtábla vezetője és 14 megyei-fővárosi bírósági elnök (a Bács, a Békés, a Pest és a Vas) kivételével írta alá.

Példátlan tett: elítélte Orbánékat a Legfelsőbb Bíróság

alkotmány, bírók, nyugdíjkorhatár, nyílt levél

megosztom (facebook) megosztom (iwiw) nyomtat elküld

Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke
Fotó: MTI
Soha nem látott összeütközés Magyarországon: az igazságszolgáltatás nekitámadt a törvényhozásnak. Antidemokratikusnak és felelőtlennek, nevezik a főbírák az ellenük intézett Fidesz-KDNP-s támadást, amely mögött politikai szándékot sejtenek.

80Kapcsolódó cikkek
Még egy hét, és feltámad a keresztény Magyarország
Példátlan tiltakozás - Nekiment a Fidesz a bírói vezetőknek

Képtelenségnek tartjuk, hogy 21 évvel a rendszerváltás után egy, az Európai Unió soros elnöki tisztet betöltő országban újra a demokrácia minimum értékeiért kell küzdenünk. Soha nem hittük volna, hogy hazánkban közösen kell kiállnunk a jogállamiság és a demokrácia alapértékeinek védelmében azokkal szemben, akik közül többen részt vettek a diktatúra lebontásában, a demokratikus államszervezet kialakításában - ezt a sokadik látásra is hihetetlennek tűnő megállapítást a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökei tették csütörtöki ülésük után

A magyar bírókar vezető csalódottságuknak es értetlenségüknek adnak hangot, egyben felelőtlennek, átgondolatlannak és szakmailag megalapozatlannak nevezik a kormányzó partok döntését, amellyel az Alaptörvényben kívánják módosítani a bírák nyugdíjba vonulásának jelenleg hatályos szabályozósat.

A bírák Baka András LB és OIT elnökvezetésével, a teljes ülés után kiadott, ám szerdai keltezésű közleményükben emlékeztetnek arra, hogy ennek alapján megszűnik a lehetőség arra, hogy egy bíró, amennyiben egészsége, képességei engedik, 70 éves koráig ítélkezhessen, "noha ennek gyökerei a birói hatalomról szóló 1869:IV. törvénycikkhez nyúlnak vissza és számos európai ország jogrendszere ma is hasonló rendelkezést tartalmaz". Leszögezik, "az alkotmányozás utolsó napjaiban elfogadott módositó javaslatról, annak jogszerűségéről, következményeiről, politikai vita alig, szakmai vita pedig egyáltalán nem folyt.

"A kizárólag a bírákat érintő javaslat diszkriminatív és ellentétben áll a birák függetlenségére, jogállására, elmozdíthatatlanságára vonatkozó legalapvetőbb nemzetközi szabályokkal es elvekkel" - rögzíti a bírói kar vezetőinek álláspontját a dokumentum.

A módosító javaslat értelmében 2012. január 1-én nyolc évvel rövidül a nyugdíjkorhatár, amelynek következtében 228 hatvankettedik életevet betöltött bíró - közöttük 121 igazgatási és szakmai vezető - szolgálati viszonya szűnik meg minden átmenet nélkül. 2012. december 31-ig pedig további 46 bírónak ér véget a pályafutása. A bírói vezetők szerint a döntés miatt komoly fennakadások lesznek a bíróságok működésében.

A bírók érthetetlennek tartják, hogy miért volt érdemes a bírói nyugdíj ügye arra, hogy alkotmány rendelkezzen róla. Szerintük az egyetlen válasz erre: azért, hogy ne lehessen megtámadni az Alkotmánybíróságon.

"Ez az indokolatlan lépés politikai szándékot sejtet" - szögezik le. Feltételezésüket erősíti, hogy az alaptörvény egyúttal fölszámolja a bírói önigazgatást (nem rendelkezik az OIT-ről) is, jóllehet tavaly decemberben még annak megújítása mellett állt a Fidesz-KDNP is

A bírák utalnak arra, hogy az ezek elleni tiltakozás számukra egyetlen eszköze a nyilvánosság, azaz nem látnak lehetőséget arra, hogy a Európai Bizottsághoz vagy a Bírósághoz forduljanak.

Az "Ország és az Európai Unió nyilvánosságához" címet viselő dokumentumot a korábban Strasbourgban is bíráskodó Baka mellett az öt ítélőtábla vezetője és 14 megyei-fővárosi bírósági elnök (a Bács, a Békés, a Pest és a Vas) kivételével írta alá.
süti beállítások módosítása