HTML

Asperján György

Asperján György író Blog oldala

Friss topikok

  • csaba1959: Két könyvéről tudok ami megjelent: Vészkijárat bejárat, és Vetkőzzünk meztelenre.1976-ban. (2021.10.23. 14:47) Wittner Mariska erényességéről
  • Sheriff_007: @mirnyák: Ez semmilyen igazságszolgáltatás... Másrészt hogy évülhet el 20 év alatt egy ilyen brutá... (2020.12.27. 14:01) RIPORT A NÉPSZABADSÁGBÓL
  • Sheriff_007: Érintettség nélkül és úgy, hogy a gyilkosság idején még rég nem éltem is tombol bennem a düh, hogy... (2020.10.15. 14:19) Labancz Anna 42 éve halott
  • istvankalman: Egy dologban biztos vagyok: A nyomozóhatóság - különös tekintettel az elkövetés időszakára !!! -, ... (2020.10.01. 01:22) Labancz Anna gyilkosa ma 65 éves
  • Szabó Tiborné Hajnalka: @asperjangyorgy: Ez nagyon igazságtalan! Hogy lehet, hogy nem a gyilkos kapja a büntetést, hanem ... (2019.11.30. 14:40) Reménykedés

Linkblog

Elfogyunk

2011.05.25. 21:31 asperjangyorgy

FairyFeller:

Egyre gyorsabban fogy a magyar: 10 százalékkal kevesebb születés, 4 százalékkal több halál

...
"Az előzetes adatok szerint 2011 első negyedévében 21 181 gyermek született, 10,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A halálozások száma 34 763 volt, ami 3,9 százalékos emelkedést jelent a 2010 január–márciusi időszakhoz képest. A természetes fogyás 13 582 fő volt, 3701-gyel több az egy évvel korábbinál. A nemzetközi vándorlás figyelembevételével becsült népességszám az időszak végén 9 millió 975 ezer fő volt – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb gyorsjelentésében...A születésszám összességében 10,2 százalékkal csökkent, ez 2407-tel kevesebb újszülöttet jelentett az előző év azonos időszakához képest. A halálozások száma az év mindhárom hónapjában magasabb volt az előző évinél, összességében 3,9 százalékkal emelkedett, ami a 2010. január–márciusihoz viszonyítva 1294-gyel több halálozásból adódott...Ennek ellenére 2011 első három hónapjában regisztrált 4051 házasságkötés még 42-vel, azaz 1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Ezer lakosra 8,6 élveszületés és 14,1 halálozás jutott. Az előbbi 1 ezrelékponttal alacsonyabb, az utóbbi pedig 0,5 ezrelékponttal magasabb volt, mint 2010 azonos időszakában. A házasságkötési arányszám 1,6 ezrelékes értéke megegyezett az előző évivel. A természetes fogyás mértéke a 2010. január–márciusi 4,0 ezrelékről 5,5 ezrelékre emelkedett. 2011 első három hónapjában ezer élveszületésre 5,1 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,9 ezrelékpontos emelkedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. A születésszám jelentős csökkenése és a halálozások emelkedő tendenciája következtében a természetes fogyás üteme növekedett, és a 2010. január–márciusi 9881-gyel szemben 2011 első három hónapjában már 13 582 főt tett ki. A nemzetközi vándorlás becsült értékeinek pozitív egyenlege folytán az ország lakossága ténylegesen valamivel kisebb mértékben, mintegy 11 000 fővel csökkent...a természetes fogyás az ország valamennyi régiójában növekedett az előző évihez képest, Közép-Magyarországon a legjelentősebb, Észak- Magyarországon pedig a legkisebb mértékben." (...)

[ www.vg.hu/kozelet/tarsadalom/dramaian-fogy-a-magyar-itt-vannak-a-statisztikak-349659 ]

 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://asperjangyorgy.blog.hu/api/trackback/id/tr562932752

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

asperjangyorgy 2011.05.25. 21:37:52

AZ INDEX ÍRÁSA:
A magyaroknál nincsen boldogtalanabb nép a fejlett világban
Szily László
2011. május 25., szerda 19:00
Amit eddig csak sejthettünk, az most már tudományosan is igazolt tény: a magyarok rosszul érzik magukat. Nagyon rosszul. Az OECD 34 tagországa közül legalábbis a legrosszabbul, így mi vagyunk az okleveles savanyújóskák.

Mostantól új módon méri a világ legfejlettebb ipari országait összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjainak jólétét és elégedettségét. A "jobb életnek" elnevezett index egyik újdonsága, hogy nem egy fix számról van szó. A vonatkozó honlapon [1] az ember beállíthatja, hogy 11 - az oktatástól a környezet tisztaságáig terjedő - szempont közül neki személyesen melyik mennyire fontos, majd a rendszer ezekkel az értékekkel súlyozza a statisztikákból, illetve közvéleménykutatásokból kijövő adatokat.

Ecetes vagy kovászos?

Ahhoz képest, hogy az ember mennyi nyafogást kénytelen végighallgatni nálunk egy nap, szinte jó eredménynek tűnik, hogy a magyarok 23 százaléka elégedett az életével. De ha tudjuk, hogy az OECD országaiban az átlagos érték 59 százalék, és hogy ezzel a 23-mal búbánatos sereghajtók vagyunk, már nem annyira vidám a dolog.

Az óriás felmérés nemcsak erre, hanem egy rakás olyan dologra kérdezett rá, ami az ember életminőségét befolyásolja, konkrétan a lakáskörülményekre, a bevételekre, a munkaerőpiacra, a közösségi összetartásra, az oktatásra, a környezet állapotára, a kormányzás minőségére, az egészségügy helyzetére, a biztonságra, a munka és a magánélet egyensúlyára, illetve az élettel való elégedettségre. Az egyes kategóriákon belüli pontszámok egyrészt statisztikai elemzések alapján állnak össze, de a megkérdezetteknek emellett minden kategóriában értékelniük is kellett a saját országukat.

hirdetés

Az egyes országok eredményeit értelmesen csak kategóriánként lehet összehasonlítani, hiszen van, akinek a kellemes lakás vagy a környezet állapota mondjuk kevésbé fontos, az ütős egészségügy vagy a fejlett oktatás viszont első számú szempont. Mégis elárul valamit, hogy ha egyforma fontosnak tekintjük a 11 szempontot, akkor összetettben hátulról a hatodikak lettünk.

Nálunk még az is jobban örül, akire naponta lőnek

A legfontosabb és egyben legáltalánosabb kategória az élettel való elégedettség volt. A jelentésből kiderül, hogy itt kifejezetten általános értékelést vártak a válaszadóktól arról, hogy összességében mennyire elégedettek az életükkel.

Izraelben a nőknek is kötelező a katonaság, egymást érik a merényletek, nem ritka a háború, Irán állandóan atommal fenyeget, de a megkérdezettek 72 százaléka elégedettnek mondta magát. Norvégia ugyan rettentő gazdag, de mindig sötét és hideg van, tenyésznek az agyevő halálmetálosok, a lakosság 84 százaléka mégis elégedett az életével úgy általában.

Ehhez képest nálunk 23 százalék ilyen. A savanyújóskák top tízében Magyarország mögött Portugália búslakodik, de a fadóra könnyező, a világbirodalmat még mindig sirató, szőrös, apró emberek országától ez nem is annyira meglepő. A harmadik legelégedetlenebb Észtország, úgy látszik nehezen dolgozzák fel, hogy bezzegbaltiból a válság szánnivaló áldozatai lettek. A sorrend innentől Törökország, Lengyelország, Görögország, Japán, Korea, Szlovénia és Szlovákia. Vagyis az exkommunisták és a szlávok tényleg olyan sóhajtozósak, ahogy azt a közvélekedés is tartja, és a high tech környezet sem dobja fel eléggé a távol-keletieket.

Hiába nem olyan rosszak a napjaink

Boldogságfronton az általános értékelés mellett arra is rákérdeztek, hogy az illetőt egy átlagos napján negatív vagy pozitív élményből éri-e több. Ebben a kategóriában mindenhol jobb jegyeket adtak, mint az általánosban, az OECD-polgárok 72 százalékának inkább pozitív a napi jó-rossz egyenlege. A magyarok 65 százalékának is, ami szintén az egyik legrosszabb eredmény a teljes mezőnyben, de a lemaradás nem olyan markáns, mint az egész élet értékelésében. Ijesztően hangzik azért, hogy hiába érik nap mint nap inkább kellemes benyomások a magyarok kétharmadát, ha mérleget kell vonniuk, csak kevesebb, mint egynegyedük képes mosolyogni.

Pár érdekesebb statisztikai adat:

- a lakáskörülményeink elég borzasztóak. Míg az OECD országaiban egy lakosra átlagosan 1,6 szoba jut, nálunk egy. Beltéri angolvécéfronton tágabbra nyílik az olló, nálunk ugyanis a lakóhelyek 7,1 százalékában nincsen ilyen luxushelyiség, míg az OECD-átlag 2,8 százalék. Érdekes viszont, hogy nálunk a lakóépületek 95 százalékában a tulajdonosok laknak, szemben a 23 százalékos átlaggal.

- nem meglepő módon a 65 százalékos OECD-átlaggal szemben nálunk a munkaképes korúaknak csak 55 százaléka dolgozik.

- az egyik, aránylag életerős szektorunk még mindig az oktatás. A fiatalok és a teljes lakosság körében is több embernek van legalább középfokú végzettsége, mint az OECD-átlag, az olvasás utáni szövegértést vizsgáló PISA-teszten pedig 494 pontot értünk el 600-ból, ami átlagos teljesítmény.

- a legnagyobbat a levegő tisztaságában fejlődtünk: az egy köbméter levegőben lebegő finom por mennyisége 15,6 mikrogramm, ami sokkal jobb, mint az OECD 22 mikrogrammos átlaga. A tüdő legmélyéig eljutó szennyezésből nálunk feleannyi van, mint például az egyébként igen fejlett Hollandiában.

- kapaszkodjanak meg: kevés OECD-országban bíznak kevesebben a politikai intézményekben, mint nálunk, ahol a megkérdezettek 40 százaléka.

- ha már búslakodunk, legalább nem kell nagyon sokáig lógatnunk az orrunkat, ugyanis a 34 OECD ország közül nálunk csak Törökországban élnek rövidebb ideig az emberek. A 73,8 évünk 5,2-vel kevesebb az átlagnál. A megkérdezett magyarok mindössze 55 százaléka mondta azt, hogy jó az egészségi állapota, ami sokkal rosszabb a 69 százalékos átlagnál.

a.gy. megjegyzése: egy boldogtalan nép nem akar szaporodni, azzal újabb, szinte már hihetetlen gondokat, terheket magára vállalni. Egy boldogtalan nép nem tud magával mit kezdeni. És majd rohamosan fogyunk. Rohamosan egyészünk. Évente a duplája majd a triplájra lesz az újonnan születőknek az elhalálozók száma. De ennek megváltoztatásáért nem képes egyetlen kormány sem tenni, s talán már nem is lehet - elkéstünk, illetve lekéstünk a világról, vagyis a boldogságról.

FairyFeller 2011.05.26. 14:56:30

"Történelmi, generációk között nosztalgia érzület" - így nevezném azt, ha valaki a jelenleg a Kuruc Info címlapján található cikket ("Mindenki fogy, pusztul - kivéve a zsidókat: Izrael megelőzheti Iránt és Törökországot is") olvassa, úgy érezheti magát, mintha a '30-as évek egyik európai tengelyhatalmának országában (akár Horthy idején) élne - csupán az érdekesség kedvéért ajánlanám a blog tisztelt látogatóinak figyelmébe, ugyanis akkor, amikor mi magyarok, akár vészesen is aggódhatunk a baljós demográfiai folyamatok miatt, addig a minden eddiginél nagyobb "zsidó-veszéllyel" fenyegető szélsőjobb (felvásárlás, gyarmatország, végül demográfiai háttérbe szorulás - és az egyre nyíltabban pedzegetett kérdés: vajon hagyják majd a magyar politikát évszázadok óta külföldről befolyásoló imperialisták, hogy a történelmi magyar földet cigányok népesítsék be a 21. században...?) olyan közvélemény formálást végez, amelynek révén az emberben valóban olyan érzés támad, hogy a nemzetszocializmus feltámasztása nyíltan érdeke bizonyos politikai köröknek...
Mégis kinek? Az irániaknak, a törököknek, vagy a magyaroknak? Vagy mindenkinek?
Az alábbi cikkhez fogható, egészen hihetetlen és képtelenek tűnő állításokkal eddig még nem igen találkoztam, sem a Kuruc Infon, sem a Népszabadság hasábjain...

Kapcsos zárójelek között néhány megjegyzésem olvasható.

"A fejlett ipari országok közül Izraelben születik arányaiban a legtöbb gyermek"

...
Sok palesztin...jó ideje azt gondolja, ha a harctéren egyhamar nem is, de a demográfia terén Izrael előbb-utóbb vereséget fog szenvedni. Az általános felfogás ugyanis az, hogy több palesztin gyermek születik, mint ahány zsidó látja meg a napvilágot. Ami persze igaz is – azonban Izrael egyáltalán nem áll olyan rosszul a demográfiai versenyben, mint gondolnánk...A legfrissebb ENSZ-statisztikák és előrejelzések ugyanis arról tanúskodnak, hogy – ha a jelenlegi termékenységi mutatók alapvetően nem változnak – akkor a zsidó állam lakóinak száma lendületesen növekedni fog az elkövetkező évtizedekben. Miközben Európa népesedési katasztrófa előtt áll, és egyre kevesebb gyermek születik az arab [ FF: micsoda ????? ]államokban és Iránban [ FF: ?? ], valamint Törökországban [ FF: ?: ] is, Izrael lakóinak száma erőteljes [ FF: ???? ] növekedést mutat...táblázat...mutatja, miképpen változik néhány ország 15-24 éves polgárainak a száma...ha a jelenlegi termékenységi mutatók nem változnak, akkor a század végére Izraelben meghaladja a 25 milliót a 15 és 24 esztendős korosztály tagjainak a száma. Tudom, hihetetlen [ FF: tényleg az! ], de jelenleg például az iráni termékenységi ráta csupán 1,7, a törököké pedig 1,5, és mindkét államban egyre csökken a gyermekvállalási kedv. (A kurdok szaporodási rátája azonban jóval magasabb, eléri az 4,5-ös értéket.) Ezzel szemben egy izraeli nő hozzávetőleg három gyermeknek ad életet...Természetesen a zsidó államban arabok is élnek, és náluk is viszonylag magas a gyermekvállalási kedv. De a zsidók sem igazán maradnak el mögöttük: még a szekuláris zsidó nők is átlagban 2,6 gyermeknek adnak életet, az ortodox családokban 7-8 gyermek születik. Átlagban tehát három gyerek nő fel minden zsidó családban, ami nem kevesebbet jelent, mint hogy a fejlett ipari országok közül Izraelben születik arányaiban a legtöbb gyermek. Mi az oka a zsidók erőteljes gyermekvállalási kedvének? Mindenekelőtt az, hogy az izraeliek – mint a nyugati világbirodalom uralkodó népe – optimisták, és bíznak a jövőben. Miért is ne tennék? Izrael állam ma gazdasági téren fejlett, és katonai nagyhatalomnak számít, amely ráadásul – az izraeli lobbi révén – befolyása alatt tartja Amerikát és Európát. Amerika, Európa népei, valamint a muzulmán világban élők viszont sötéten látják a jövőjüket. A nyugati világban természetesen más oka is van az alacsony gyermekszámnak: a liberalizmus, melyet a zsidók oly lelkesen terjesztenek a világban, arra azonban vigyáznak, hogy a zsidó társadalom szövetét ez a pusztító eszme ne rombolja szét...Nézzünk meg most egy másik táblázatot, melyen hazánk is szerepel. Az ábrákról leolvasható tanulság rémisztő: mint látjuk, a XXI. század végére Magyarország lakossága hatmillió fő alá süllyed. Ami lényegében már nemzethalált jelent, ugyanis annak az alig hatmilliónak a többsége alighanem cigány lesz, fiatal magyarok pedig legfeljebb mutatóba akadnak majd. Sovány vigasz, hogy más európai nemzetek is követnek minket a pusztulásba vezető úton...táblázat Izrael és néhány kelet-európai ország lélekszámának alakulását mutatja 1950 és 2100 között...Az adatokból kiderül, hogy – a jelenlegi szaporodási arányok változatlansága esetén – századunk végén Izrael lakóinak átlagéletkora 33 év lesz, míg például Lengyelország polgáraié 57. Nagy meglepetés, hogy az előrejelzések szerint a muzulmán világban is elöregedés várható, és 2100-ra az átlagos életkor Törökországban és Iránban meghaladja a 40 évet, Európában pedig jóval 50 fölött lesz. A következő táblázat az átlagéletkor alakulását mutatja Európában, Izraelben, Törökországban és Iránban...Az iráni és a török politikusok természetesen észlelik a veszélyt. „Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, 2038 körül súlyos katasztrófa fog bekövetkezni” – jelentette ki Recep Tajip Erdogan török miniszterelnök még 2010 májusában. (Hogy miért éppen 2038-at érzi kritikus évnek Erdogan, az nem derült ki a beszédéből, de nagyjából addigra csökken oly mértékben Törökország lakossága, hogy már igencsak nehéz lesz a talpra állás.) Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfő pedig újra és újra figyelmezteti honfitársait: nemzethalál vár Perzsia népére, amennyiben a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat nem sikerül rövid időn belül megfordítani. Természetesen vannak optimistább felmérések is, melyekből az derül ki, hogy mi, magyarok 2100-ban akár nyolcmillióan is lehetünk, és Európa más népeinek kihalása sem lesz olyan gyors ütemű folyamat, mint amilyennek ma egyesek látják. De még a reménykeltőbb forgatókönyvek megvalósulása esetén is ijesztő belegondolni abba, milyen lesz Európa" (...)

[ Jelenleg a Kuruc Info címoldalán: kuruc.info/r/6/79629/ ]

***

A leghajmeresztőbb állításokat benne hagytam a cikkben, csupán néhány szubjektív, aktuálpolitikai megjegyzést (pl. a palesztinokkal való szimpátia) nem mellékeltem. Így például szerepel benne annak a nem teljesen szubjektív elemzése, amely szerint a zsidó nép optimista (tehát érzelmileg nem olyan "takarékra tett", mint például a fentebb idézett felmérések szerinti magyarok) és ez nagyban kihat az -állítólagos megdöbbentő mértékű- gyermekvállalási hajlandóságára. Én mindig azt gondoltam, amelyet például a palesztinok is gondolnak a közel-keleti stratégia kapcsán, hogy a nyugathoz hasonlóan, bár a zsidóknál van az abszolút katonai és politikai fölény (és ez a török-kurd viszonyban is így van és így volt anno Dél-Afrika kapcsán is...), majd minden nemzetstratégiai tényezőben erősebbek a palesztinoknál, azt gondoltam tehát, hogy a népességszaporulatban a zsidók is elmaradnak. Ugyanúgy, ahogy a nyugati civilizációk is. És már ez az egy is vezethet vereséghez, Dél-Afrika "jól" példálózza ezt, ahol a világ "nemi erőszak fővárosa" található, ahol -első sorban (...)- a fehér nők és általában a fehér emberek megalázása bevett szokásnak számít, ahonnan menekülnek a fehérek.
Na persze nem lehet tudni, hogy lesz. Főleg nem 50-100 évre előre. Ha megjön az arabok esze, akkor talán nem fognak tovább szaporodni, a törökök és az irániak pedig eleddig egészséges demográfiai mutatókkal rendelkeztek. Nem lehet tudni, hogy lesz. Leginkább azonban Magyarországról látom aggasztónak a helyzetet. Itt eléggé szélsőséges tendenciák vannak, demográfiai értelemben. És ha valóban kitör egy újabb közel-keleti háború (remélem nem fog!), amely esetleg rosszul sül el Izrael számára, akkor bizonyára Magyarország lesz a legbefogadóbb (ez mindig is így volt, még a második világháború idején is!). Na persze jó volna szövetségre lépni egy ilyen sikeres néppel, a világ talán legsikeresebb (bár ennek megítélése igen relatív) népével, a zsidókkal és más ilyen népekkel is. Ha csak a töredéke is igaz a Kuruc Info állításainak, akkor én úgy látom, hogy jobb lesz a jövőben bizonyos keleti országokhoz közeledni a süllyedő Nyugat helyett (nem Oroszországhoz, amelynek egyébként szintén fogy a lakossága és Kínával még konfliktusba kerülhet...).

FairyFeller 2011.05.27. 10:46:33

Stresszben is vinnénk a prímet...?

Munkahelyi nyomás Magyarországon

...
"Világszerte hiányzik a munkahely iránti elkötelezettség a fiatal alkalmazottakból - ebből a szempontból Magyarországon a legrosszabb a helyzet. Legfőképpen a munkahelyi nyomást érzik - állapította meg a GfK felmérés, amelyet 29 országban több mint 30.000 alkalmazott körében végeztek el tavasszal. A kutatás megállapította, hogy a munkaerőpiac a kiábrándult 18-29 évesek, és az idősebb, valószínűleg inkább beletörődő társaik között polarizálódik...Habár a fiatal alkalmazottak 61 százaléka szerint vannak karrierlehetőségek számukra, sokan úgy gondolják, hogy ezt vagy egy másik munkaadónál, vagy pedig egy másik országban találják meg. Magyarországon ennél pesszimistábbak a fiatalok, mindössze 11 százalékuk érzi úgy, hogy nyitva állnak számukra a karrierlehetőségek. Bár a környező országokban a hazainál kedvezőbb a kép, még mindig nem éri el a nemzetközi átlagot. A cseh fiatalok 29, a lengyelek 48 százaléka látja munkaerőpiaci helyzetét pozitívnak. Nemzetközi szinten minden tíz fiatal alkalmazottból hat aktívan munkát keres, vagy fog a következő hat hónapban. Negyvenegy százalékuk hajlandó kivándorolni, hogy új munkahelyet találjon. Míg a fiatal munkát keresők száma itthon valamelyest elmarad a nemzetközi átlagtól, (a 18-29 évesek fele szeretne legalább fél éven belül munkahelyet váltani) arányaiban némileg többen lennének hajlandóak (45 százalék) külföldre vándorolni egy jobb munkalehetőség reményében. Csehországban csak minden ötödik, Lengyelországban pedig minden harmadik fiatal lenne kész külföldön munkát vállalni...A nemzetközi adatokkal összehasonlítva a magyar munkavállalók sokkal gyakrabban érzik stresszesnek a munkájukat. Ötvennégy százalékuk nyilatkozott úgy, hogy gyakran vagy mindig tapasztalja ezt, míg globális szinten a munkavállalóknak csak harminchat százaléka számolt be erről. Ennek ellenére a magyarok kevésbé érzik úgy, hogy a stressz hatással lenne az egészségükre (18 százalék), mint a globális munkavállalók (28 százalék)." (...)

[ inforadio.hu/hir/eletmod/hir-436371 ]
süti beállítások módosítása