FairyFeller:
Románia Trianon továbbfejlesztésén igyekszik - kontra magyar nemzeti nézeteltérések
...
"Éles vita folyik a kormányoldal és az ellenzék, valamint a koalíció háza táján a Románia közigazgatási felosztását célzó elképzelések kapcsán. Mint ismeretes, a nagyobbik koalíciós alakulat (PDL) Traian Basescu államfő régióátszervezési elképzelését pártolja, miszerint a jelenlegi nyolc fejlesztési régióból jönne létre ugyanannyi számú megye, ez a felosztás azonban a többségében magyarok lakta erdélyi megyék beolvadását eredményezné. További vitára ad alkalmat ugyanakkor, hogy a demokrata-liberálisok fontolgatják: felelősségvállalással terjesztik a parlament elé az ország új közigazgatási-területi térképéről szóló jogszabályt. Ioan Oltean, a PDL főtitkára pénteken arról beszélt, a nyolc régióval számoló törvényt a kormány már június végéig felelősségvállalással fogadtatná el, és bár erről végleges döntés egyelőre nem született a koalícióban, már tárgyalnak róla. A besztercei politikus szerint a nyolc régió székhelye Kolozsvár, Brassó, Temesvár, Craiova, Konstanca, Iasi, Ploiesti és Bukarest lenne.
Ioan Oltean szerint a Boc-kormány azt javasolja, hogy a jelenlegi 41 helyett csak nyolc, a mostani fejlesztési régiók határait követő megye létesüljön, mivel ezáltal sokkal jobb hatásfokkal lehet lehívni és hasznosítani az EU-alapokat. „Mi azt szeretnénk, ha a 2012-es helyhatósági választások már az új régiós felosztás szerint zajlanának. Amikor azt mondom, hogy »mi«, akkor a PDL-re és a jelenlegi kormányzati többségre gondolok” – fogalmazott Oltean. A PDL főtitkára annak ellenére nyilatkozott így, hogy az RMDSZ álláspontja nem egyezik a nagyobbik kormánypártéval az új közigazgatási felosztás kérdésében, ugyanis a szövetség tervezete szerint az országot fejlesztési és makrorégiókra osztanák fel. Így a jelenlegi nyolc helyett 16 fejlesztési régió jönne létre, valamint öt makrorégió. Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régiót alkotna, és Bihar, Szatmár, Szilágy, Kolozs, Máramaros, illetve Beszterce-Naszód megyével együtt alkotnák az ötös számú makrorégiót. Markó Béla kormányfő-helyettes Oltean nyilatkozatára reagálva leszögezte, a nyolcrégiós tervezet csak a PDL szándékait tükrözi, amelyet az RMDSZ nem támogat, és amíg erről nem történik megállapodás a koalícióban, fölösleges felelősségvállalásról beszélni. Az RMDSZ korábbi elnöke közölte, egyeztetett az ügyben Emil Boc miniszterelnökkel, a PDL elnökével, aki elmondta, Oltean nem a demokraták, hanem csak személyes elképzelését vázolta a régióátszervezés mikéntjéről és menetrendjéről. Markó egyébként úgy véli, a nyolc fejlesztési régió túl nagy méretű ahhoz, hogy hatékony lehessen, mivel eddig sem bizonyultak működőképesnek, határaik műviek, és nem sikerült megfelelő gazdasági fejlesztési stratégiákkal sem előállniuk. „Az RMDSZ azzal sem ért egyet, hogy a jelenleg többségében magyarok lakta vidékek beleolvadjanak egy rendkívül nagy, román többségű régióba” – szögezte le a politikus.
Dél-Tirol státusával példálóznak
Állásfoglalásban utasította el a PDL tervezetét a hét végén az RMDSZ Háromszéki területi szervezetének állandó tanácsa, amely szerint a demokraták elképzelése gyakorlatilag a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék beolvasztását jelentené. A testület úgy véli, Romániában szükség van a közigazgatási reformra, ezt azonban tárgyalásnak és széleskörű társadalmi konzultációnak kell megelőznie, az RMDSZ tervezete pedig a régiók történelmi, kulturális, társadalmi, szociális és gazdasági sajátosságait figyelembe véve javasolja az átszervezést. „Az egyetlen elfogadható változat, hogy Székelyföld Dél-Tirolhoz hasonlóan, speciális státussal rendelkező régiót alkosson, és a Partium és Szilágyság is egy entitás legyen” – szögezi le a háromszéki RMDSZ. Édler András Kovászna megyei parlamenti képviselő kerek-perec leszögezte: ha a PDL a nyolcrégiós közigazgatási törvénytervezetért vállalna felelősséget a parlamentben, akkor megszavazná az ellenzék bizalmatlansági indítványát.
A honatya azonban hozzátette: bízik abban, hogy sikerül kompromisszumra jutni a koalícióban a kérdésben. Máté András kolozsvári képviselő, az RMDSZ alsóházi frakciójának vezetője ugyanakkor leszögezte: csak akkor értene egyet a PDL tervezetével, ha abban a dél-tirolihoz hasonló területi autonómiával ruháznák fel a Székelyföldet. Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnök eközben a Krónikának elmondta: ő sem ért egyet a PDL elképzelésével, hiszen ez lényegében felszámolná a jelenlegi megyéket, a fejlesztési régiókat pedig egyetlen hatalmas megyévé alakítaná. Eközben a szövetség megtartaná a megyefelosztást, mindössze a fejlesztési régiók számát növelné, így hasonló fejlettségű, gazdasági-kulturális jellemzőkkel rendelkező, kisebb és életképesebb közigazgatási egységek jönnének létre. Csehi szerint a demokraták terve nyomán a kisebb térségek elveszítenék identitásukat, továbbá a nagy megyéken belül a fejlettebb régiók még dinamikusabb fejlődésnek indulnának a kevésbé fejlettek rovására. „Az egyes megyéknek más-más irányt kell követniük.
Szatmárnak például élnie kell az abból adódó lehetőségekkel, hogy határ menti megye, ha viszont a székhelye átkerülne Kolozsvárra, nem biztos, hogy kellő hangsúlyt fektetnének a határon átívelő kezdeményezésekre. Mindemellett igen megnehezítené az emberek dolgát, ha problémáikat Szatmárnémeti helyett Kolozsváron kellene intézniük” – állapította meg Csehi. Elutasítja a PDL elképzeléseit Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnöke is, aki szerint a jelenlegi, Brassó-központú, hat megyéből álló 7-es fejlesztési régió túl nagy és működésképtelen. Hangsúlyozta: több európai projekt megvalósítási kísérlete során bebizonyosodott, hogy a hat megye nem tud együttműködni. Az RMDSZ-es tisztségviselő szerint ehelyett jóval megfelelőbb lenne egy kisebb régió, amelyet Maros, Kovászna és Hargita megye alkotna, központja pedig Marosvásárhely lenne.
Basescu konzultál a pártokkal
Eközben a Székely Nemzeti Tanács szerint a román kormánynak az ország regionális felosztására vonatkozó elképzelése antidemokratikus, ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival, sérti a Székelyföld lakóinak akaratát és érdekeit, és egyértelműen a nemzetiségi arányok erőszakos megváltoztatását célozza. Izsák Balázs elnök közölte: a Székelyföld minden polgárának, a székely önkormányzatoknak a leghatározottabban tiltakozniuk kell, és fel kell készülniük akár az állampolgári engedetlenségre, utcai tüntetésekre is az új régiós felosztás ellen. Ezzel egy időben az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) a hét végén „rálicitált” a kormánypártokra, és bemutatta önálló régióátszervezési projektjét. A balliberális pártszövetség ugyancsak a jelenlegi nyolc fejlesztési régióból hozná létre az új közigazgatási egységeket, amelyeket a kormány által kinevezett prefektusok irányítanának.
Victor Ponta szociáldemokrata elnök közölte, 2012 és 2016 között régiótanácsok jönnének létre, amelynek elnökét közvetlenül választanák meg az ott élő választópolgárok, a régiós testületek pedig önálló költségvetéssel és végrehajtói hatáskörrel rendelkeznének. Az USL másik társelnöke, Crin Antonescu liberális pártelnök meglebegtette: ha a Boc-kormány a PDL által előterjesztett formában, lakossági konzultáció nélkül fogadja el az új közigazgatási határokat, az ellenzék utcára hívja a polgárokat, hogy így tiltakozzanak a tervezet ellen. Traian Basescu államfő egyébként június 21-ére konzultációra hívta a parlamenti pártokat Románia közigazgatási-területi átszervezése tárgyában."
...
[kitekinto.hu/karpatmedence/2011/06/14/robbanhat_a_koalicio_a_regioatszervezes_miatt/ | w.kuruc.org/galeriaN/egyeb/mat.jpg ]
--
A jobbikos Szeged Csanád, EP-képviselő nyilatkozata
...
"Napjainkban a Fidesz-kormány újabb bizonyosságát adta annak, hogy ismételten tanácstalankodik a nemzeti sorskérdések ügyében, s ahelyett, hogy európai uniós elnökségünk minden tekintélyét latba vetve követelné a Kárpát-medencei magyarság jogfosztottságának felszámolását, cinkos hallgatásával, esetenként baráti hangvételű megnyilvánulásaival a jogfosztottság helyzetét erősíti - írja közleményében a Jobbik EP-képviselője, alább a folytatás. Ezt tette, amikor a szlovák nyelvtörvény büntetési tételeinek enyhítését a két ország kapcsolatának javulásaként értékelte, miközben egyetlen egy európai fórumon sem emelte fel szavát a magyarságot saját szülőföldjén diszkrimináló jogszabály ellen, s ezt teszi most is, amikor csendben végignézi, hogyan akarja a román hatalom beolvasztani az erdélyi magyarságot. Mondjuk ki őszintén, hogy ez a lépés nyílt hadüzenet az erdélyi magyarság és az európai alapértékek ellen, amely egyértelműen az erőszakos etnikai arányok megváltoztatására irányul. A Traian Basescu román államfő által kezdeményezett közigazgatási átszervezésnek ugyanis, mely Romániát és benne Erdélyt, a Partiumot, a Szilágyságot nyolc mamutmegyére akarja felosztani, teljesen nyilvánvalóan egy célja van. És ez, szemben a román kormány porhintésével, nem az uniós pénzek hatékonyabb lehívása, hanem a magyar többségű, illetve színtiszta magyar területek felhígítása, majd felszámolása az újonnan kialakítandó román dominanciájú megyékben.
Tekintettel arra, hogy ezzel a törekvéssel a román kormány durván megsérti az összmagyar érdekeket, a Fidesz-kormánynak, illetve a magyar diplomáciának a legmagasabb szinteken kellene kiállnia a tervezett közigazgatási reform megsemmisítésével párhuzamosan Székelyföld és Érmellék területi autonómiájáért. A kormány azonban, magukra hagyva magyarokat, székelyeket, szóra sem méltatja határon túli testvéreink segélykiáltását, ehelyett Hágában rendez uniós konferenciát a cigányság megsegítése érdekében.
Éppen ezért nagy tisztelettel arra kérem szereptévesztésben lévő miniszterelnökünket, hogy mivel az ő feladata elsősorban a magyar nemzet, és nem a cigányság képviselete, mihamarabb szólaljon meg a kérdésben, határozottan visszautasítva a román közigazgatási rendszer magyarellenes átalakítására irányuló törekvéseket. Mindeközben gondolkozzon el azon is, érdemes volt-e megszavazni Románia feltétel nélküli EU-csatlakozását, amely utólag is megállapítható, hogy a székelység elárulásával, cserbenhagyásával volt egyenértékű.
A magyarországi kormánnyal ellentétben a Jobbik fel fogja emelni a hangját nemzetközi szinten is a román kormány agressziójával szemben, az erdélyi magyarság védelmében."
...
[ www.szegedicsanad.hu/?p=529 ]
---
Orbán feltétel nélküli támogatásáról biztosította a szerbeket és megköszönte, hogy: ""korrekt módon bánnak a magyar kisebbséggel"
...
"Felajánlotta, Magyarország szükség esetén segít Szerbiának a csatlakozási folyamatban.
„Mi szolidárisak vagyunk Önökkel (...) ha Önök ezt eldöntötték, mi ebben támogatjuk Önöket” –mondta.
„Mi nem a kerítésekben, hanem a jószomszédságban bízunk” – fogalmazott Orbán Viktor, és hangsúlyozta, „mi nem szeretnénk úgy tartozni az Európai Unióhoz, hogy szomszédaink nem oda tartoznak”...A magyar kormányfő a szerb miniszterelnökkel egyetértésben megállapította: ki kell használni a két ország gazdasági együttműködésében rejlő lehetőségeket. Mint fogalmazott, bár történtek pozitív dolgok az elmúlt időszakban, ez messze a potenciál mögött marad. Orbán Viktor azt mondta a sajtó előtt, megköszönte kollégájának, hogy Szerbiában „korrekt módon bánnak a magyar kisebbséggel”. Köszönetét fejezte azért is, hogy biztosítják a felálló nemzeti tanácsok számára a működési, intézményi kereteket. Egyúttal ígéretet tett: a Magyarországon élő szerb kisebbség parlamenti képviseletének kérdését az év végéig megoldják. Mirko Cvetkovic az MTI kérdése kapcsán kijelentette: Szerbia EU-csatlakozássával kapcsolatban egyelőre nem merült fel feltételként az, hogy miképpen viszonyuljon az egykori szerb tartományhoz, Koszovóhoz, mint mondta, az egyeztetések még nincsenek ilyen előrehaladott szakaszban. Úgy fogalmazott, a cél jobb feltételeket biztosítani a szomszédban élők számára. Azt is megjegyezte: ismert, hogy az EU-ban sem egységes az álláspont Koszovó ügyében, van, amelyik állam elismeri függetlenségét, van, amelyik nem...A szerb kormányfő kijelentette, hogy az Orbán Viktorral folytatott megbeszélések fő témája Szerbia európai integrációja volt; köszönetet mondott azért, hogy Magyarország ezt teljes mellszélességgel támogatja. Leszögezte, országa az év végéig szeretné elnyerni az EU hivatalos tagjelölti státusát. Kifejtette, hogy szót ejtettek a Duna-stratégiáról is, amely a remények szerint nagy mértékben hozzájárulhat mindkét ország gazdasági fellendüléséhez. A két miniszterelnök a sajtótájékoztató után bemutatta a Liszt Ferenc-emlékév alkalmából kibocsátott magyar-szerb emlékbélyeget; a zeneszerző 200 éve született. Az 50 dináros nemzetközi forgalomban használt bélyeget 46 ezer példányban bocsátják ki. Orbán Viktor a bélyeg bemutatásakor azt mondta, a magyar és a szerb nemzet is kultúrnépnek vallja magát, „fontosnak érezzük, hogy a saját kulturális fölfogásunk lenyomata megmaradjon, örülök, hogy most közösen hagytunk nyomot a világban”." (...)
[ orbanviktor.hu/cikk/magyarorszag_nem_avatkozik_bele_szerbia_koszovo-politikajaba ]
---
Feltételek nélkül: Magyarország támogatja Szerbia európai uniós csatlakozását
...
"Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő, a Szerbiáról szóló állásfoglalás árnyék-jelentéstevője üdvözölte a szerb hatóságok mai sikerét: „Hága fellélegezhet, hiszen a szerb hatóságok letartóztatták a délszláv háború legfőbb gyanúsítottját Ratko Mladicsot, akit az 1995-ös srebrenicai mészárlás felelősének tartanak. Mindez jól tükrözi Szerbia elkötelezettségét a megbékélés és a háborús múlt feldolgozása iránt, valamint megerősíti Szerbia hitelességét az EU-integráció folyamatában.” – áll Schöpflin György sajtóközleményében [ FF: aki persze meg sem említette a délvidéki magyarok autonómiához fűzödő jogait, a temerini fiúkat stb. ]
A tárcavezető a szerb kollégájával, Dragan Sutanovacs védelmi miniszterrel folytatott találkozó után hangsúlyozta: Magyarország megosztja Szerbiával integrációs tapasztalatait, és támogatja csatlakozását az Európai Unióhoz. Hende Csaba szerint a megbeszélés fontos témája volt a magyar soros EU-elnökség programja, a kétoldalú katonai kapcsolatok és az aktuális biztonságpolitikai kérdések. Dragan Sutanovacs hozzáfűzte: aláírták a 2011-es katonai együttműködési tervet, továbbá a katonai egészségügyi és a különleges alakulatok közötti kooperáció lehetőségeiről is beszéltek. A szerb miniszter emlékeztetett: tavaly együttműködési megállapodást írtak alá Magyarországgal, és a többi szomszédos országgal is szoros a kooperáció.
Mindkét miniszter kiemelte, hogy a két ország katonái részt vesznek az ENSZ ciprusi békefenntartó missziójában. Hende Csaba hozzátette: emellett több közös hadgyakorlatot is végrehajtottak Szerbiában és Magyarországon. A szerb tárcavezető kifejtette: készen állnak békefenntartói tevékenységük kiszélesítésére. Csütörtökön Belgrádban az EU jóváhagyta, hogy Szerbia uniós békefenntartó missziókban vegyen részt – idézte fel." (...)
[ www.mno.hu/portal/printable?contentID=786925&sourceType=MNO ]
***
„A gonosz legnagyobb diadala az, hogy elhitette: nem létezik!”
Szegedi vajon csak "ráfesti az ördögöt a falra", vagy pedig valami tényleg nem stimmel a Fidesz abszolút mértékben, a gonoszságokat elnéző (mintha nem is létezne) politikájával...?
Szegedi felveti: a magyar elnökség alatt a történelmi területein élő magyarságot rendszeres, méltánytalan jogsértések érik, az EU-elnök Orbán elnézi mindezt, kvázi szemet huny felettük, nem beszél erről. Persze tudjuk, mi ennek az oka. A Fidesznek adott esetben fontosabb lehet a saját politika érdeke, mint az összmagyar érdek. Egy év alatt sokat zuhant a lakossági morális támogatottságuk (jobban is, mint azt sokan gondolták volna), ha így folytatják 2014-re kevesebb, mint felére csökkenhet a szavazótáboruk, azaz kb. a szavazatok 35%-a környékére, 1,3 millió Fidesz-KDNP szimpatizáns talán megmarad majd. Addig is, kerülni kell annak látszatát, hogy a Fidesz (is) alkalmatlan a magyar történelmi nemzeti érdekek képviseletére. Ennek leghatékonyabb eszköze a médián keresztül történő politikai manipuláció, a dolgok rózsaszínben való lefestése. Nyilván zavara -a szintén EP-képviselő- Schöpflin Györgyöt "és társait", amikor Szegedi Csanád erre a rózsaszínre (vagy sokkal inkább narancs színűre!) festett falra egy fenyegető ördögöt fest és valahogy hitelesebbek is tűnik ez a rajzlat a magyarság tapasztalataihoz mérten. Valóban úgy tűnik, Orbánnak fontosabbak a törvényen kívüliek, az atsziganoszok (kinézettől, származástől függetlenül), a jogsértők, mint -az elviekben legalább is szintén EU-állampolgár- magyarok. Sőt, én azon sem lepődnék meg igazán, ha például Schöpflinnek és a hozzá hasonló politikusoknak még az magyar izraeliek, azaz az Izraelben élő magyar zsidók is fontosabbak volnának, mint mondjuk a Délvidéken, Székelyföldön, vagy például a Kárpátalján élő őshonosnak tekinthető magyarok.
Annak idején Orbánék kivonultak a parlamenti ülésről, amikor úgy 20 évvel ezelőtt a Magyar Köztársaság megalakulását követő egyik alkalommal, Trianonra emlékezve egy perces néma gyászban állt meg a többi képviselő. Azóta persze történhetett valamiféle Pál-fordulás, Orbán évente tart beszédet például az erdélyi Tusnádfürdőn. Lehet. Jelenlegi megnyilvánulásaik alapján azonban sokkal inkább tűnik a nemzeti jelleg gyakorlása egyfajta politikai színjátéknak, amely a gonosz tagadása mellett, valójában annak további magyar-ellenes belopódzódását szolgálja, szemben a kiegyensúlyozatlan helyzetben lévő, jogsértett magyar pozíciók helyreállításának szándékával.
