"Az elmúlt évben, de az idei év első felében is egyre többször kíséreltek meg, illetve követtek el öngyilkosságot 24 év alatti fiatalok, illetve gyermekek" - írta hétfőn nyilvánosságra hozott jelentésében Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosa, aki szerint elsősorban szakemberhiány miatt nem megoldott a krízishelyzetben lévő vagy öngyilkosságot megkísérelő gyerekek pszichiátriai ellátása.

Az Országgyűlési Biztosok Hivatala (OBH) az [origo] érdeklődésére közölte: a vizsgálat kiindulási alapja a Magyar Nemzet egyik januári cikke volt. Az Öngyilkosok országa lettünk? című cikk Kalmár Sándor nyugalmazott pszichiáterre hivatkozva azt írja, azonnali változásokra van szükség az ellátórendszerben, mivel 2008-ban a 24 évnél fiatalabbak körében 98, 2009-ben pedig már 137 öngyilkosság történt.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa szerint a Kalmár által idézett számok pontosak, bár a cikkben nem szerepelt az öngyilkosságot elkövető fiatalok életkor szerinti megoszlása. A statisztika azt mutatja, hogy a 20 és 24 év közötti fiatal felnőttek körében ugrott meg 2009-ben az öngyilkosságok száma, összesen 87-en vetettek véget az életüknek. Ebben a korosztályban az öngyilkosság volt a vezető halálozási ok, az összes haláleset negyede emiatt történt, csak második helyen állnak a különböző balesetek.

Kiugró számok

A 2009-es, kiugróan magas adat azért feltűnő, mert az 1980-as évek végétől kezdve folyamatosan visszaszorult az öngyilkosság a fiatalok körében. Az öngyilkossággal több könyvben is foglalkozó pszichiáter, Zonda Tamás az [origo]-nak azt mondta: nem ismer 2009-nél frissebb adatokat, és szerinte nem szabad egy-egy évet kiragadni, hanem hosszabb időn keresztül kell vizsgálni a folyamatokat. "Ha egyből kettő lesz, az már száz százalékos növekedés" - mondta a pszichiáter, aki szerint korábban is előfordult, hogy időben egybeesett több öngyilkosság.

A KSH adatbázisában még nem elérhetők az életkor szerint rendezett 2010-es adatok, csak az összes öngyilkosság száma (tavaly 4911-en vetettek véget az életüknek). A legfrissebb, pontos statisztikai adatok a következő Statisztikai Évkönyv jövő heti megjelenéséig nem publikusak. Kalmár Sándor adatai szerint tavaly száz fiatal vetett véget az életének, vagyis 2009-ről 2010-re nem emelkedett az öngyilkosságok száma.

Befejezett öngyilkosságok a fiatalok körében. Forrás: KSH, a csillaggal jelzett adat Kalmár Sándor közlése

Problémás gyerekek

Egyértelműen emelkedett ugyanakkor az utóbbi években az ellátásra szoruló gyerekek száma - mondta egybehangzóan az [origo] által megkérdezett pszichiáter és pszichológus is. Riegler Ilona, a Heim Pál Gyermekkórház mentálhigiénés központjának osztályvezető főorvosa, illetve Baky Ildikó gyermekklinikai pszichológus is úgy tapasztalta, hogy az elmúlt években nőtt az esetek száma, és a problémák is súlyosabbak.

Az okok közül elsőként mindkét szakember a szülői hátteret, illetve annak hiányát említette. "A szülők túlterheltsége miatt a gyerekek magányosak, és túl sok időt töltenek a tévé vagy a számítógép előtt" - mondta Baky Judit, aki szerint a válások és a csonka családok nagy száma is megzavarja a gyerekek lelki egyensúlyát. Emiatt gyakoriak az érzelmi problémák, és egyre több gyerek viselkedik agresszíven.

Riegler Ilona saját praxisában, Budapesten nem tapasztalta az öngyilkosságok számának megugrását, de azt igen, hogy nő a pszichiátriai ellátásra szoruló gyerekek száma. Az okokat nagyon hasonlóan látja, mint a pszichológus: "a szülők szorongása áttevődik a gyerekekre is" - mondta a főorvos, aki szerint a magukra hagyott gyerekek körében egyre gyakoribb a bűnelkövetés és a droghasználat is.

A pszichiáter szerint a fiatal korban elkövetett öngyilkosságokban nagy szerepe van a mintakövetésnek, ami akár a tévéből is érkezhet. Az "igazán komolyan gondolt" öngyilkossági kísérleteknél viszont a depresszió lehet a fő kiváltó ok. Ez a betegség a pszichiáter szerint a kamaszokon már a felnőttekre jellemző jeleket mutatja, de a gyerekeknél másként jelentkezik: erre utalhat a gyerek magatartásában bekövetkezett bármilyen hirtelen változás, akár az, hogy egy rossz gyerek csendes lesz, akár fordítva.

Elhavazott szakemberek

Kalmár Sándor szerint a legtöbb tragédiát a fiatalok közt a megfelelő mentális nevelés hiánya, illetve a mentális zavarok fel nem ismerése okozza, ami részben a pedagógustársadalom krízisére is utal. A pszichiáter az [origo] érdeklődésére azt írta: az 1998-ban Kiskunhalason és Kecskeméten végzett vizsgálataik után már felhívták a figyelmet a fiatalkori depresszió veszélyeire, de ennek itthon nem volt visszhangja. Egyéb javaslataik mellett kiképeztek két gyermekpszichiátert is, de ma már egyikük sem dolgozik főállásban ebben a szakmában.

Szabó Máté jelentése szerint a legnagyobb probléma a szakemberhiány: a gyermekpszichiáter annak ellenére sem szerepel a hiányszakmák között, hogy kevés szakorvos van, és az átlagéletkoruk magas, sokan nyugdíj mellett praktizálnak, illetve sokan külföldre mentek. Rezidenseket ugyanakkor tavalytól csak akkor vehetnek fel az intézmények, ha fizetni is tudják őket, míg korábban az első két évet központilag állták.

Egyenetlen az intézmények területi eloszlása is, a Dunántúlon például nincs aktív gyermekpszichiátriai fekvőbeteg-ellátás. Ebben a térségben a gyermekpszichiátriai betegeket gyermekosztályon vagy a felnőtt pszichiátrián kezelik, és ez a helyzet Észak-Magyarországon is. Az ombudsman megállapította azt is, hogy nem valós adatokon alapul az intézmények ellátási kötelezettsége: az ÁNTSZ szerint például ellátási kötelezettsége van a Pécsi Tudományegyetemnek, de ott nincs szakorvos.

Baky Judit szerint nincsenek egyszerű helyzetben a nevelési tanácsadóknál dolgozó pszichológusok sem. A jogszabályok szerint ugyanis nagy mennyiségű vizsgálatot, tesztet kell végezniük a viselkedési és tanulási problémákkal küzdő gyerekek szűrésére, így alig marad idejük kezelésre, terápiára. A pszichológus szerint részben azért lett több a tanulási zavarokkal küzdő gyerek, mert az utóbbi időben jobban figyelnek erre a problémára.

Az öngyilkosok országa?

Magyarországon az 1950-es évektől jelentősen nőtt a befejezett öngyilkosságok száma, ami 1983-ban érte el a csúcsot, akkor 4911 ember vetett véget életének. Azóta lassú csökkenés tapasztalható, és néhány éve már 2500 alá csökkent az öngyilkosságok száma. Tavaly azonban a KSH adatai szerint ismét nőtt, 2492 ember végzett magával. Ezzel Magyarország még mindig a második Európában, csak Litvániában nagyobb az öngyilkosok aránya.

A statisztikák szerint átlagosan háromszor több férfi lesz öngyilkos, mint nő. Hússzorosára növeli az öngyilkosság kockázatát, ha valakinek a családjában már előfordult korábban öngyilkosság, a munkanélküliség pedig 2,5-3-szorosára növeli a kockázatot. A veszélyeztettek közé tartoznak a 15-25 év közötti, rendezetlen családi körülmények között élő fiatalok (különösen a fiúk), a 40-es, 50-es éveikben járó, gyakran alkoholista férfiak, illetve a 70 év fölötti, elsősorban egyedül élő idősek.

"Az öngyilkosok nagy része nem jár pszichiáterhez, de a halálesettel végződő öngyilkosságok 90 százalékában az elkövető pszichésen beteg, amit a hozzátartozóknak, ismerősöknek észlelniük kell. A legnagyobb veszélyt egyébként a nem kezelt depresszió jelenti" - mondta a Lélekben Otthon Alapítvány júliusi rendezvényén Riehmer Zoltán, a Semmelweis Egyetem pszichiáter professzora. Évente a lakosság átlagosan 7 százalékánál fordulnak elő depressziós epizódok, egy-egy időpontban pedig a magyarok 4 százaléka küzd súlyos depresszióval.