Gyámoltalan, koncepció nélküli, megosztott ellenzék, az életkörülményeknek kiszolgáltatott, elbutított, elnémított lakosság - vagyis a Fidesz mindent lenyomhat a torkunkon. Schmittet Orbán akarta, de a fidesz-tábor lenyelte. Most, amikor egy jellegzetes ostobaság kiderült az elnökről, ismét Orbán volt, aki lehetőséget adott a nemzet gyermekének, az emberek emberének, hogy az érdemtelenül megkapott elnökséget érdemeket szerezve megtartsa. És persze meg is fogja tartani, ha a külföld ebben nem akadályozza meg. Ha Magyarország partnerei "bunkó" módon érzékeltetik, hogy számukra Schmitt személye nem kívánatos, akkor talán még a Orbán is elgondolkodik, hogy változtasson a helyzeten valamit.
Úgy egyébként ennek a kisdoktorinak nem volna semmiféle jelentősége, hiszen Schmitt e nélkül és ezzel együtt vita és ellentmondás nélkül aláírt mindent, amit a fidesz tolt elé. Ezt a jövőben is megteszi, megteheti doktorival vagy a nélkül. A probléma "csupán" ennek a Schmitt számára teljesen felesleges címnek a megszerzésével van. És végül azzal, ahogyan ő maga a múlthoz viszonyul. De ezen az ellenzék, a gyenge, szétforgácsolódott ellenzék nem fog tudni változtatni. A lakosság pedig végképp nem, hiszen csak szervezett erő léphet fel a politikával szemben. Szervezett erő pedig nincs. Nem marad más, mint szépen lassan hozzászokni a gondolathoz - mármint annak, akit ez egyáltalán érdekel -, hogy az államelnökünk nem egyszerűen hamiskártyás, hanem ráadásul egy nagy bunkó. Majd telnek a napok, a hetek, és mivel nem történik semmi, átmegy ezen az immoralitáson is az idő. Különösebb hatással nem lesz az ország ügyére, csak bennünk. Morálisan mi leszünk így és ezáltal még annál is kevesebb, mint amennyi most vagyunk.
Jobb volna, ha másként lenne. De ez van, mert a lakosság hétharmadot adva magára szabadított egy olyan erőt, amely áterőszakolt törvényeivel arra a lakosságra támad, amely hatalomra juttatta. Sajnálom magamat, magunkat, de megérdemeljük. Megérdemeljük, mert az elzüllött mszp-től rossz, önpusztító irányba menekültünk. Talán majd néhány év, esetleg évtized alatt ráébredünk erre a hibára, de talán akkor már az is mindegy lesz.