Ma kora délután, miként már annyiszor az utóbbi években, megalázó, emberi értékeimet, erőfeszítéseimet kétségbe vonó élményben volt részem.
A budavári lejtő egyik utcáján gyalogoltam. Tőlem nem messze egy nagy, fekete BMW állt meg. Magas, szőke, hosszú hajú, feltűnően csinos lány szállt ki belőle tízcentis sarkú csizmában, tört fehér felöltőben, amely nyitva volt, és így láthattam titokzatos lila anyagból készült, elegáns kosztümjét, krémsárga krokodilbőr kis válltáskáját. Miközben becsapta a kocsi ajtaját, mobil telefon beszélt. Talán a barátnője hívhatta. Nevetett, aztuán élénken magyarázni kezdte, hogy most ért haza. Majd arról beszélt, hogy ma este nem ér rá, mert Pali felmegy hozzá, és Pali mindennél fontosabb. Javasolta, szaladjon fel hozzá másnap délelőtt, úgyis alszik kilencig, ha Pali ott marad nála.
Azután odaért az új, nemrég átadott épület bejárata elé. Amikor készült a ház, olvastam, hogy a lakások négyzetmétere 550 ezer forintba kerül, plusz a
