AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET

1083/2008. (VI. 11.) sz.

HATÁROZATA

Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és

televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított

jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (1145, Budapest, Róna u. 174.) műsorszolgáltatóval

szemben meghozta az alábbi határozatot.

A Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató 2007. december 11-én sugárzott Mokka

című műsorszám, Asperján Györggyel készített riportja kapcsán megsértette az Rttv. 5.§ (1)

bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján

felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére.

E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és

végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól

lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.

Indokolás

A Testület az Rttv. 41.§ (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból

vizsgálta a műsorszolgáltató által 2007. december 11-én sugárzott Mokka című műsorszám,

Asperján Györggyel készített riportját, melynek során a következőket tapasztalta:

1. A műsorszolgáltató TV2 csatornáján 2007. december 11-én közzétett Mokka című

műsorszám 07:41-kor kezdődő szegmensében Jakupcsek Gabriella Asperján György íróval

beszélgetett új regényéről. Az író Júdás aktáját alapul véve, a Bibliával, a keresztény kánonnal

ellentétes módon fogta fel Jézus történelmi szerepét, életét, tanításait. Asperján György a saját

- a könyvében leírt - véleményét hangoztatva több olyan kijelentést is tett, amelyek sérthették

a nézők vallási érzékenységét: megkérdőjelezte például Jézus isteni mivoltát, az

Újszövetségben leírtakat és a pápa kijelentéseit, autoritását. Elmondása szerint Jézusnak öt

gyermeke volt, Szűz Máriát megerőszakolták, a szinoptikusok által leírtak kitalációk.

A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.

évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok

gyakorlása érdekében 2008. március 30-án kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató

részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató a

következőket nyilatkozta:

A műsorszolgáltató szerint a "Mokka" című műsorszámban nem tett közzé vallási, vagy

hitbeli meggyőződést sértő képi, vagy hanghatásokat. A tárgybeli beszélgetés során Asperján

György író éppen megjelent könyvében írtakat ismertette. Az általa előadottak egy fikciós

regény elemei, amelyekhez hasonló fikciós elemek már több korábban közzétett regényben és

filmben is megtalálhatóak, több alkalommal közzétételre kerültek. A Műsorszolgáltató

álláspontja szerint a műsorszámban elhangzott írói vélemény nem haladta meg az európai

keresztény kultúrkörben elfogadott - vallási és hitbeli meggyőződéssel kapcsolatosan kialakult

- véleménynyilvánítási szabadság által megengedett határokat.

A közigazgatási eljárást a Testület 2008. március 30-án kelt nyilatkozattételére felhívó levelével indította el.

A kifogásolt riportban a riporter arról faggatta az írót, hogy a regényében foglalt, és a

Biblia tanításaival teljesen ellentmondó állításait honnan veszi, milyen tényanyagra épített

annak megírásakor.

Az író kifejtette, hogy művével egy történelmi helyzet kapcsán az igazság bemutatására

törekszik, amit eddig Jézus életéről szóló minden mű elhanyagolt. Szerinte ez egyáltalán nem

megfoghatatlan feladat, tekintve, hogy rengeteg tudományos, irodalmi, történelmi mű, kutatás

jelent meg, amelyek segítségével hitelesen bemutatható Jézus élete és történelmi kora.

A beszélgetés során a riporter kiemelte a regény azon állításait, amelyek ellentétesek a Biblia

tanításaival, így azt, mely szerint Jézusnak öt gyermeke volt. Majd a riporter rákérdezett arra

is, hogy az író szerint hogy lehet az, hogy a Biblia alapvető tanításait miért nem kérdőjelezte

meg eddig senki.Ő erre azt válaszolta, hogy a Felvilágosodásig tartó történelmi helyzet ezt nem tette lehetővé, hanem ezt követően kezdődött meg a Biblia újraértelmezése, így hivatkozott Spinozára, akit a zsidóság éppen ezért átkozott ki. Emellett megemlítette XVI. Benedek pápát, aki szintén a közelmúltban írt egy könyvet Jézusról, ami az író véleménye szerint sok "csacsiságot", tartalmaz, amelyekkel valójában a kereszténység alatt vágja a fát.

A riporter kifejezte azon véleményét, hogy az író ezen könyvével kivívja a keresztények

haragját, felháborodását.

Erre az író azt a választ adta, hogy az igazsággal viszont szembe kell nézni és el kell dönteni,

hogy a kereszténység reformálható vagy nem, szerinte ugyanis, ha minden jelenlegi

állapotában marad, akkor a kereszténység önmagától fog összeomlani.

A riporter felolvasott egy részt a szóban forgó könyvből, mely egyértelműen arra utalt, hogy

Jézus aktív szexuális életet élt, sőt felesége is volt, akitől öt gyermeke is született. Ekkor az

író kifejtette, hogy szerinte Jézus egy halandó ember volt, hétköznapi vágyakkal és

késztetésekkel Majd a riporter hivatkozott a regény azon állítására, mely szerint Szűz Máriát

megerőszakolták.

Az író véleménye szerint ez egyáltalán nem meglepő tény, ismerve a korabeli alsó-galileai,

názáreti történelmi viszonyokat, Szűz Máriát akár meg is erőszakolhatták.

A riporter ekkor feltette a kérdést, hogy az író ezen állítását, milyen tényekre, új kutatási

eredményekre alapozza?

Az író szerint alapvető dolgok történtek, így megemlítette Júdás aktájának napfényre

kerülését, valamint azt, hogy alapvető változások történtek az emberek gondolkodásában is az

egész Jézus misztérium megítélése szempontjából.

A riporter ekkor hangot adott azon véleményének, mely szerint az író, Asperján György nincs

jóban az egész keresztény egyházzal.

Az író erre azt a választ adta, hogy Ö csak egy olyan regényt írt Jézusról, amely szerint Jézus

zsidóként született és akként is halt meg, és ha ez nem tetszik az egyháznak, akkor hagyja

abba a "fű" alatti piszkálódását.

A riporter feltette ezt követően azt a kérdést, hogy az író művét fikciónak, vagy a valóság

bemutatásának szánta.

Az író szerint Ö ezt valóságnak szánta, szemben a négy evangéliummal, amelyet a

diaszpórában élő zsidóság írt jóval Jézus halála után és teli vannak kitalálásokkal.

A riporter megkérdezte, hogy az író számít-e arra, hogy a könyvet támadni fogják, illetőleg az

egyház tiltakozni fog ellene.

Az író erre azt a választ adta, hogy erre nem számít mert Ö egy történelmi helyzetet, egy

valóságos ember életútját mutatta be, aki a zsidóságért, saját népéért aggódik és nem az

emberiséget akarja megváltani, mert ennek a fogalomnak Jézus számára nem is volt értelme.

Erre a riporter hangot adott azon véleményének, hogy az író ezen állításával alapjaiban

kérdőjelezte meg a kereszténységet.

Az író erre kifejtette, hogy álláspontja szerint a keresztény kultúra nem más, mint az

evangéliumok továbbfejlesztése, amelyek viszont kitaláción alapulnak, amelyet a

diaszpórában élő, Rómának megfelelni akaró írók írtak.

Ezt követően a műsorvezető elköszönt Asperján Györgytől és riport befejeződött.

A szóban forgó beszélgetés egy közelmúltban megjelent könyvről szólt, abban azonban

számos, a Bibliára, annak alapvető tanításaira vonatkozó, azokkal ellentétes, illetőleg azokat

cáfoló állítás, információ hangzott el. Emellett a kereszténységet, illetőleg a keresztény

egyház vezetőjét érintő több olyan kijelentés is hallható volt a riport során, melyek erősen

kritikai hangvételűek. Erre tekintettel megállapítható, hogy a műsorszolgáltató által közzétett

riport tartalmazott olyan elemeket, amelyek a hívő keresztény nézők vallási vagy hitbeli

meggyőződését sérthették, tehát annak kapcsán vélelmezhető, hogy sérült az Rttv. 5. § (1)

bekezdése, melynek értelmében a " A vallási vagy hitbeli meggyőződést sértő, az erőszakos

vagy más módon a nyugalom meg zavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása

előtt a közönségfigyelmét erre a körülményre fel kell hívni”..

Az Rttv. ezen szakasza nevesíti a nyugalom megzavarására alkalmas képi, vagy hanghatások

közül a vallási meggyőződést sértőeket. Annak megítélésénél, hogy egy verbális

megnyilvánulás, véleménynyilvánítás mennyiben sértheti bizonyos emberek, csoportok

vallási meggyőződését, nem az a kiindulási alap, hogy az megfelel-e a véleménynyilvánítás

által megengedett határoknak, hisz az egyéni érzékenységek nagyon eltérőek lehetnek. Az

Rttv. 5.§ (1) bekezdése ezt úgy kívánja figyelembe venni és védeni, hogy a

véleménynyilvánítás szabadsága, mint alapjog ne sérüljön, ezért nem azt mondja ki, hogy az

esetleg vallási vagy hitbeli érzületet sértő megnyilvánulások egyáltalán ne kerüljenek

közzétételre, hanem azt, hogy ezek bemutatása előtt a nézők figyelmét fel kell hívni erre a

körülményre, hogy szabadon eldönthessék, hogy egyéni érzékenységüknek az megfelel-e

vagy nem.

Ezek alapján tehát megállapítható, hogy a vitatott riport, mind képi, mind hangi elemei

alapján alkalmas volt arra, hogy az abban ábrázolt erőszak megzavarja a nézők nyugalmát, így

a műsorszolgáltató jelen esetben megsértette az Rttv. 5.§ (1) bekezdését.

A szankcionálás alapját az Rttv. 5.§ (1) bekezdése tekintetében az Rttv. 112. § (1) bekezdés a)

pontja jelenti, amelyek értelmében:

„112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási

szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület

felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére.

A Testület utoljára 589/2005. (III. 31.) számú határozatában szankcionálta a műsorszolgáltatót

az Rttv. 5.§ (1) bekezdésének a megsértése miatt. Ezt a törvénysértést még 2005. januárjában

követte el a műsorszolgáltató, amiért a Testület az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének d) pontja

alapján 500.000-Ft kötbér megfizetésére kötelezte.

Arra tekintettel, hogy ezen törvénysértés ritkán tapasztalható a műsorszolgáltató részéről,

ezért a Testület az Rttv.112.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót

a sérelmezett magatartás megszüntetésére, azaz arra, hogy a jövőben tartózkodjon a

jogsértéstől. Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel.

Az Rttv 136.§ (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye

nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2008. június 11.

Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében

                                                           Dr. Majtényi László elnök

Asperján György megjegyzése: ÍME, ITT TARTUNK 2008-BAN!