Ha személyiségi jogokról van szó, akkor bölcs és körültekintő bíróságunk nem általában, hanem kivétel nélkül bölcs döntéseket hoz. Lehet, hogy azért is, mert annyira jól sikerült a személyiségijog-csomag (nem véletlen, hogy az alkotmánybíróság keze is benne volt!). Most például azt a végzést hozta a mi bölcs bíróságunk, hogy a Blikk megsértette Bolcsik Zoltán, Veszprém megyei rendőr-főkapitány, valamint Zsombók György, a nemzeti nyomozó iroda (szándékosan írom kisbetűvel, mert kicsi, jelentéktelen, és nem a feladata magaslatán álló intézmény) igazgató-helyettesének személyiségi jogait. A Blikk ugyanis azt a hamis látszatot keltette velük kapcsolatban, mintha tudták volna, hogy nem Kaiser Ede és Hajdú László a móri mészárosok, mégis velük szemben folytatták a nyomzást.
Hát mit mondjak? Ez egy bornírt döntés, olyan döntés, amely általában jellemző a magyar bíróságok gyakorlatára. Ugyanis az a fő probléma, hogy ilyen rangú rendőrök nem tudták, nem voltak képesek felmérni, hogy nem az érintettek a tettesek. Egyszerűen meg akartak felelni, és nem tudtak vagy nem voltak hajlandók szembenézni a tényekkel, amelyek feketén-fehéren bizonyították, hogy igen bizony, nem Kaiser és Hajdú a tettes. És erre az ügyészség sem hívta fel az érintettek figyelmét, hanem teljes mellszélességgel támogattak egy abszolut hibás és vakvágányon haladó nyomozást és gyanúsítást. Az már csak hab lett a tortán, hogy soha semmiben nem tévedő és soha semmiért felelősségre nem vonható, el nem számoltatható bíróságunk a kiváló nyomozás és tettes-beazonosítás valamint az ügyészségi fejbólintás után Kaisert el is ítélte életfogytig tartó szabadságvesztésre, és Hajdúra is valami ilyesmi várt volna, ha közben a vakszerencse, az abszolut véletleln nem játszik a rendőrség kezére. Ott viszont az országos büntetésvégrehajtás vizsgázott jelesre, amikor fingjuk sem volt arról, hogy a tizenkétszeres állítólagos gyilkos (sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy Nagy László a gyilkos? - ő mást állított; és abszolut kizárható az állítása?) naplót ír, azután pedig ünnepélyesen felakasztja magát a felmosófára. Ha nem volna az ügy teljesen kétségbeejtő, akkor halálra röhögném rajta, és az egész szerencsétlenkedő, de azért tisztességgel megfizetett bagázson magam.
Ez így maga a tökély!
Ennél pontosabb és beszédesebb képet akkor sem lehetne rendőrségünkről, ügyészségünkről, bíróságunkról és a büntetésvégrehajtásban uralkodó állapotokról rajzolni, ha valaki eme törekvésében megfeszülne(olvastam, hogy éppen most felakasztotta magát a szegedi börtönben egy előzetesben lévő férfi - és persze az idegenkezűség kizárható).
Bizony-bizony eme ügy bírói vizsgálatakor nemcsak az érintettek szent és sérthetetlen személyiségi jogait kellett volna vizsgálni, hanem azt az apróságot is, hogy az illető urak egyáltalán miért vannak még a bűnüldözés szolgálatában, ha képtelenek voltak eldönteni, hogy a tetteseket fogták-e el, vagy a tetteseknek kinevezett személyeket, mert ezt kívánta tőlük a politikai vezetés, a szakmai renomé és a haza. Nyolc embert öltek meg Mórón, ezeknek az embereknek az emléke megkívánta volna, hogy azok, akik a tettesek kézrekerítésében eljárnak, a legnagyobb felelősséggel tegyék. Azzal tették? Azt gondolom, finoman fogalmazva, hogy nem. Sőt, kifejezetten felelőtlenül jártak el, amikor a mást mondó bizonyítékok ellenére is azt állították, hogy a tetteseket fogták el. Ezt a helyzetet ma már feketén-fehéren tudjuk. Ezek után az illető főrendőrőknek úgy megállapítani a személyiségi jogaik sérlemét, hogy közben a bíróság nem törődik azzal, hogy szakmai felkészületlenség miatt (félelmemben nyalintok egyet: tehát nem tudatosan!) félrevezették a magyar közvéleményt, az ügyészséget, a bíróságot, amikor nem-tettesekről azt állították, hogy tettesek, bizony ez nem kis teljesítmény a bíróság részéről. És nem kis szemhunyás a rendőri vezetés részéről, hogy az illető urak ilyen kapitális szakmai baklövés után továbbra is vezető szerepet játszanak a rendőrségi munkában. De spongyát rá, hiszen az ügyészségen sem vontak felelősségre senkit, sőt, a tévesen ítélő bíró az OIT-tagja lett és lényegében mennybe ment(persze csak földibe, de az sem semmi ilyen fatális ítélet után).
Nem tudom, de sejtem, hogy az érintettek jutalmat is kaptak kitünően végzett munkájukért (ha nem, elnézést a kormány nevében). A fiaskó ismerete után visszafizették a jutalom összegét? ( Ha mégsem kaptak jutalmat a kitünő munkáért, akkor ismét elnézést a kormány nevében, és javaslom, hogy soron kívül pótolják a mulasztást. Ezért nyalom így körbe a dolgokat, mert ezek az urak láthatóan nagyon kényesek a becsületükre, amely a személyiségi joguk része és én is könnyen a bíróság előtt találhatom magam - ismét!!).
Nem az ítélettel van bajom. Dehogyis! Csak azzal a Magyarországgal, ahol ilyesmik minden következmények nélkül megtörténhetnek. Ahol végül azok kapnak egyértelmű és kérdőjelek nélküli, kiegyensúlyozottnak értelmezhető igazságot, akik tulajdonképpen büntetést érdemeltek volna, mert képteleneknek bizonyultak arra, hogy felismerjék: nem az igazi tettesek kerültek a kezükbe, nem az igazi tetteseket juttatták börtönbe (az nem mentség, hogy a két úr, Kaiser és Hajdú börtönben eltöltendő bizonyos mennyiségű évet egyéb ügyeivel különben is kiérdemelt). Nem, nem ez történt, hanem abszolut igazságot kaptak, vagyis a bíróság olyan lovat lökött alájuk, amelyet azért nem szolgáltak meg. A látszat valóban hamisnak bizonyult, de az a látszat is, amit előidéztek egész szakmai munkájuk kapitális tévedésével, vagyis hogy az igazi tetteseket juttatják börtönbe. Ezért a megtévesztésért a magyar közvélemény kihez, milyen bírósághoz forduljon? Hol keresse a maga lelkiismeretének tisztaságát? Hiszen elhitte, mert elhitették vele, hogy a tettesek rács mögött vannak, és nyugodtan aludhat. Közben pedig valójában minden oka megvolt a mérhetetlen nyugtalanságra. És mi tagadás, az a tény, hogy két olyan ember lett gyanúsított, akiknek a móri mészárláshoz semmi közük nem volt, a móri áldozatok emberi méltóságának leköpésével ért fel. Őket ki, melyik - talán az égi? - bíróság kárpótolja?
Tisztelt Magyarország, milyen igazságszolgáltatás ez?
