Ha a jelenlegi magyar belpolitikai helyzetben én vagy bármelyik magyar állampolgár, illetve ellenzékben lévő párt vezetője vagy tagja azt mondja, hogy az egyetlen igazán jó megoldás egy előrehozott választás, nem történik semmi. Elmondtuk a véleményünket, és közben az alkotmány előírásait, a hatályos törvényeket betartva történik, ami történik.
Ha ugyanebben a kérdésben a Magyar Köztársaság parlament által, mégpedig a jobboldali erő által választott elnöke mondja, hogy csak előrehozott választás segít a helyzet megoldásán, akkor nem a véleményét mondja, hanem feladja a minden irányban kötelező semleges magatartását, és leteszi a garast valamelyik politikai erő mellett. Ezzel pedig megszegi az alkotmányban neki biztosított lehetőséget és mozgásteret. Igaz, ezt korábban is megtette néhányszor, de most valami olyasmibe pofázott vele - sajnos, erre nincs jobb és találóbb kifejezés -, amihez semmiféle felhatalmazása nincs. Az ő véleménye ugyanis állásfoglalás. Olyan állásfoglalás, amely a magyar alkotmány szerint megsértése a köztársasági elnöki funkciónak. Vagyis a véleménye nem vélemény, hanem a belpolitikai folyamatok befolyásolása, illetve a demokratikusan hatalmon lévő párt korlátozása, egyben annak a szándéknak a korlátozása, hogy valamilyen módon rendezze az ország ügyét és a jogszerűen elkövetkező választáson - remélten - kedvezőbb helyzetben méresse meg magát.
Sólyom László önhatalmúlag nevezett meg bizonyos funkciókba személyeket. Legutóbb főbírónak jelölt valakit, egymásután kétszer is, akit - feltételezhetően a kormányzó erők - nem fogadtak el, vagyis elutasítottak. Erre Sólyom László most visszarúg, és bebizonyítja, hogy ki tud ő állni egyértelműen és kétségbevonhatatlanul az ellenzék, a jobboldali erő mellett, még akkor is, ha ezzel már sérti alkotmányos jogkörét. Ő, aki reggel nyolctól este 11-ig egyfolytában az alktomány szövegét olvassa, bizonyára tisztában van ezzel. De kár ennyire bevágnia az alkotmányt, hiszen azt a Fidesz úgyis alapjaiban módosítja majd, ha megszerzi a kétharmados többséget, és éppen Sólyom László lesz az első, aki alatt az alkotmány gyenge ágát elfűrészelik. Úgyhogy most vagy szolgálni akar, mentve a Sándor-palota kényelmét, és tojva a bemokráciára és a nemzet érdekére, vagy önnön végzetébe rohan. Okos ember ő, mármint a maga módján, jól tudja, hogy mindkét lehetőséggel saját kis nemzete alatt vágja a fát, mentve önmagát. Mert neki is, illetve neki, egész eddigi tevénysége, magatartása bizonyítja: önmaga a legfontosabb.
Egyébként idős kora ellenére gyorsan változik a véleménye ( a jobboldal megrovó véleményének befolyására). Még néhány napja azt mondta, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítvány teljesen törvényes. Mára kiderült, hogy nem is annyira, vagy lehet, hogy esetleg az, de árt a nemzet érdekének. Csak erre a rengeteg eszével magától nem jött rá. Ehhez előbb meg kellett hallgatnia a nála is okosabb fideszes mérvadók véleményét.
Annak viszont kifejezettenh örülök, hogy a mi Solyomunk megvédte a bíróságokat és az ügyészségeket. Csak éppen sem a bíróságok, sem az ügyészségek nem szorultak rá az ő gyámoltalan és hebehurgya védelmére. Ugyanis a magyar alkotmány szerint a bíróságok és az ügyészségek, a bírók és az ügyészek minden emberi mérce és minden hatalom felett állnak. Tevékenységük nem bírálható (miként a példa is mutatja), magatartásuk nem megkérdőjelezhető. Bármelyik tanácsvezető bíró tévedhet bármekkorát (lásd kedvenc példámat: a különben nem báránylelkületű Kaiser Ede életfogytiglanra ítélését egy olyan ügy miatt, amelyhez az égvilágon semmi köze nem volt), és a téves ítéletért nem jár dádá, nem jár felelősségrevonás, hanem ha valami, akkor az illető megistenülése, hiszen egyenesen a legfelsőbb bíróság kollégiumában vagy hol a francban kötött ki, a régi fizetése dupláját kapva. Vagyis egy bírónak kifejezetten előnyére válik, ha a munkáját hibásan, felelőtlenül végzi. Az élet minden más területén ilyen munkavégzésért két lábbal rúgnának fenékbe egy hatvan év feletti bölcset. A tökéletesen hibátlanul működő bírósági szervezetben ezért elismerés és kiemelt munkakör jár. Furcsa, nagyon furcsa - mondanám, ha nem Magyarországon élnénk, ahol minden a visszáján működik.
És az ügyészséget se nagyon lehet védeni, hiszen az adott ügyben a mi kiemelkedően dolgozó ügyészségünk állította össze a vádiratot, az az ügyészség, amely Kulcsár Attilával bratyizgatva beszélte meg, hogy végül is mi legyen a vallomása, és hálistennek, nem eredménytelenül, mert Kulcsár Attila nem bűnszövetségben követte el, amit elkövetett (szemben Zuschlag Janikával), hanem abszolut egyedül, és a kár, amit okozott, olyan mértékben elnézhető, hogy első fokon kapott három évet, amit majd korlátlan mértékben lehet csökkenteni, és megint minden szép és jó lesz.
Ha ezek után Sólyom az ilyen módon dolgozó ügyészséget is megvédi, akkor bizonyára tudja, hogy mit csinál. Tudjuk, azt nem javasolhatta, hogy vizsgálják ki az miniszterelnök állításának igazságát, mert a bíróságokat és az ügyészségeket nem lehet vizsgálni. Azok szentek és sérthetetlenek. Úgy egyébként pedig Sólyom László megfelelő hátországát képviselik. Nem véletlen, hogy mindenhova - a konzultációkat és így az esetleges kritikai észrevételeket mellőzve - a saját embereit ülteti.
Hát legyen előre hozott választás, ha a Fidesz annyira akarja.
Legyen minden a Fidesz, Sólyom László és az emberek, sőt: az EMBEREK akarata szerint. Hiszen utána nem az emberek fognak kormányozni, hanem azok, akik az emberekre hivatkozva azt csinálnak, amit akarnak. Mint ahogy a jelenleg kormányzók is ugyanezt a gyakorlatot követték és követik, csak nem emberek, hanem a választópolgárok akaratára hivatkoznak.
Mert csak hivatkozási alap vagyunk, semmi más!
