A szelektív filhallású rendőrség részére gondosan előre bocsátom: Megvetem azokat a nem-romákat, bárkik is legyenek, akik aljas módon megöltek öt ártatlan roma-felnőttek (köztük egy nem-roma felnőttet, akiről azt hitték, hohy roma) és egy ötéves roma kisfiút. Ugyanígy megvetem azokat az aljas romákat, akik lényegesen több ártatlan nem-romát bestiális kegyetlenséggel megöltek, meglincseltek, kiraboltak, megaláztak (mégpedig rasszizmus nélkül, csak úgy, esetleg haszonszerzési vágytól indíttatva).

Mindezek után, némi gyötrődéssel felteszem a költői kérdést: hol vagy hogyan találta meg több gyilkossági helyszínén is a rendőrség a tettesek dns-ét? A molotov-koktél üvegén? Mivel körbefogta az eldobás, illetve a robbanás után a láng, nehezen. A töltényhüvelyeken? Hát nem tudom, hogyan és miképpen lehet dns maraványt rögzíteni a töltényhüvelyen, de ha isten akarja, akkor ez sem lehetetlen. Vagy kiköptek az illetők, és a helyszínen a rendőröknek feltünt a köpés, miközben Tatárszentgyörgyön kezdetben még az sem, hogy sörét-lyukak borították a falat, és a rendőrök véletlen tűzesetnek minősítették a ház leégését? Vagy hullott a tettesek haja, és a helyszínelő rendőrök rögtön belebotlottak a különböző tettes személyek különböző hajszálába?

Szóval érdekes ez.

Nagyon érdekes.

Mondjuk azt iszonyú nehezen el lehet képzelni, ha valaki nagyon megfeszül, hogy egyvalahol találtak valami dns-maraványt. De hogy több helyen, több tettesét, ehhez az én rendkívül csökött képzelőerőm kevés.

Én a rendőrségnek szurkolok, és az országnak. De úgy, hogy szeretném, ha felnőttnek néznének, és azt mondanák, kérem szépen, ilyen és ilyen dns mintát találtunk. Ennyit nyugodtan mondhatnának, különösen, ha az egyezik valamelyik tettes dns-ével, hiszen ez ellen már az illetők úgysem tehetnek semmit.

Én azért szeretném nagyon, ha lennének dns-minták, mert akkor ez az egész ügy korrekt lenne, lezárulna, megnyugodnának, akik ártatlan emberekként nyugtalankodnak, és az országot sem taposhatnák bele egyesek (nagy előszeretettel) az agyagba. De könyörgöm, akkor tekintsen bennünket normális, az igazság győzedelmének szurkoló magyar állampolgároknak a rendőrség. (Például Tarnabod esetében is, mert annak ugye kicsi, igen kicsi a valószínűsége, hogy ott is a cigány-gyilkosok akarták irtani a nem-cigány érintetteket. És lehet, hogy az állammal szembeni kártérítési igényt nem kellene elkapkodni, ha már a három fiatal felmentését a rendőrség elkapkodta).

Szóval van ez a nagyon mocskos, nagyon aljas ügy: a romák elleni sorozat-gyilkosság. Tekintsenek hát bennünekt felnőttnek, és mondják el néhány világos, jól megfogalmazott mondattal, hogy miről van szó. Ne állítsák egyszer, hogy van térkép, aztán meg, hogy nincs is térkép. Mert ugye ma már gondolhatjuk, hogy olyan nagy személyes felderítésre nem volt szükség, elegendő volt megnézni az adott faluról készült műholdas felvételt és máris készen állhatott az útiterv. De ahhoz iszonyatos nagy baromnak kell lenni, hogy valaki a tett után is őrizgeti a kiprintelt térképeket és azokon vastagon be van jelölve a cselekmény színhelye, mintha arra gondolna az illető, hogy semmilyen bizonyítékot nem kell eltüntetnie, sőt, kifejezetten elől kell hagynia a rendőrség számára.

Az ország érdeke, a cigányok és nem-cigányok érdeke, hogy ennek a szörnyűségnek legyen vége. Hogy hihessük is, hogy itt a vége. De akkor, hát igen, akkor kellene egy olyan rövid, világos, értelmes tájékoztatás, ahol nem az a fontos, hogy a mi rendőrségünk milyen nagyszerű és páratlan, hanem az, hogy ennek a mi rendőrségünknek a pontos, egyértelmű, ötpercenként nem változó véleményét, tájékoztatását megértsük és el is fogadjuk.