Az Index írása:
Kulcsár-ügy: az ügyészség börtönbe küldené Forró Tamást
A korábbi sajtóértesüléseknek megfelelően az ügyészség valóban nagy mértékben elégedetlen a Fővárosi Bíróság első fokú ítéletével.
Sódor István fővárosi fellebbviteli főügyész másodfokon nem korrigálható súlyos eljárásjogi hibák miatt felülbírálatra alkalmatlannak tartja a Kulcsár Attila és 23 társa ügyében hozott elsőfokú ítéletet, írja a csütörtöki Magyar Nemzet [1] az ügyészség 58 oldalas fellebbviteli indítványáról.
Sódor István szerint a vádlottak által elkövetett bűncselekmények minősítése sokszor hiányos, pontatlan és ellentmondásos, így a büntetésekről nem dönthetett érdemben az első fokon ítélkező Fővárosi Bíróság.
A főügyész szerint például a nyolc év letöltendő börtönre ítélt Kulcsár Attila büntetését súlyosbítani kellene, ráadásul az ő esetében felmerülhet, hogy nem is sikkasztást követett el, hanem csalást.
Az öt évre ítélt, másodrendű vádlott Kerék Csabát is lényegesen hosszabb szabadságvesztésre kellene ítélni. A másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Forró Tamás egykori újságíró, televíziós műsorvezető esetében is letöltendő szabadságvesztés lenne indokolt.A K&H Bank volt vezérigazgatójával, a nem jogerősen felmentett Rejtő E. Tiborral szembeni bizonyítási eljárásban a bíróság nem szerezte be a kellő mennyiségű bizonyítékot, alapvető fontosságú körülményekkel nem foglalkozott, és tényállást egyáltalán nem is állapított meg a bíróság, derül ki az ügyészségi papírokból.
Az első fokú ítélet részbeni hatályon kívül helyezését kérő ügyészségi indítványról, a védői fellebbezésekről a Fővárosi Ítélőtábla dönt majd.
A 2003-ban kipattant brókerbotrány kapcsán 2006 májusában kezdődött el a büntetőper, amelyben 2008 augusztusában a Fővárosi Bíróság első fokon, sikkasztás miatt nyolc év börtönre ítélte Kulcsár Attilát, további hat vádlottra szintén letöltendő, nyolcra felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki, két embert pedig felmentett.
A bíróság ítélete és az egész eljárás egyszerűen röhejes volt. Az emberek igazságérzetének megcsúfolása. A magyar bírósági munkának a röhejessé tétele (ha ez egyáltalán még lehetséges pl. a Kaiser-féle malőr után!!!) De ha ezt egy egyszerű magyar állampolgár mondja, akkor a magyar igazságszolgáltatás kérlelhetetlenül lesújt rá, akkor bezzeg éber és a feladata magaslatán áll a magyar bíróság.
Most, hogy az ügyészség ilyen kifogásokat emel, a bírósági szervezeten belül felülvizsgálják, hogy valóban elkövette-e az adott bíró az ügyészség által felsorolt hibákat? Ha elkövette történik-e felelősségre vonás? Utána néznek-e annak, hogy csupán felkészületlenségből követhetett el ilyen súlyos hibákat a bíró, vagy valami egészen más miatt, amit még leírni sem merek, mert holnap vagy már ma délután keresnének a kommandósok és sittre vágnának.
Meddig mehet még az a bírósági gyakorlat, amelynek jelen pillanatban szemtanúi, adott esetben elszenvedői vagyunk?
Válaszom: bármeddig!
Mert egyetlen hibás bírói döntésnek sincs jogkövetkezménye.
A bírók nem is emberek, hanem mindenféle jogi következmény alól felmentett különleges lények, akik bizonyos ügyekben feltűnően puhák, elnézők és óvatosan ítélkezők. Sejtjük, hogy miért. És azt is sejtjük, hogy mindennek miért nincs és nem lesz soha semmilyen következménye.
"Magával kötve, mint a kéve, sunyít vagy parancsot követ" - írta József Attila a Hazámban. Pedig a Horthy-idők igazságszolgáltatása több fényévvel volt valóságosan és a tényleges törvényeknek megfelelően működő, mint a mai. (Ezzel nem azt mondom, hogy jó volt, mert a bíróságok - magyar földön legalábbis - mindig az adott társadalmi rend kiszolgálói, megrendelésre dolgoznak, amikor éppen nem másra... )
De milyen legyen a bíróság munkája, ha a Btk és a Ptk egy tódozott-fódozott, használhatatlan törvénykönyv, és annak paragrafusait minden bíró a saját szája íze (és érdekei, sőt: érdekeltségei - ha vannak neki ilyenek, ugye, mert ez nekem csak a véleményem, bizony!!!) szerint értelmezheti és értelmezi is!!!
