Kedves Rugach! Ha Horák Nóra magával vitte a sírba az igazságot, vagyis hogy mi történt 2008. november 23-án hajnalban a kiskunlacházi erdősárban, akkor gyakorlatilag azt mondja, hogy P. J-t fel kell menteni. Ha ugyanis nem ismerjük és nem rakhatjuk össze az igazságot a meglévő tények (Nóra brutális halála, a tőle elrabolt holmik fellelése P. J. lakásán stb.stb) alapján, akkor P.J-t a maga véleménye szerint fel kell menteni.

Ezzel szemben én azt állítottam és most is azt állítom, hogy a megismert tények (még ha néhány részletkérdést nem ismerünk is, és nem is fogunk megismerni az ügyvédi fifika és a talán ügyetlen első rendőrségi kihallgatás miatt) bőségesen elegendők, hogy P-J-t életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéljék. Nagyon felemás helyzet volna, ha mindent a bíróságnak kellene bizonyítani. Nórát megerőszakolták, még akkor is tény ez, ha P.J. azt állítja, hogy Nóra egy büdös, részeg, ápoltalan bunkóval önként lefeküdt. Ha önként feküdt le vele, akkor miért és hogyan szenvedte el a súlyos sérüléseket? Ezt bizonyítsa be P.J. - hiszen egyértelmű, hogy ő volt vele utoljára, mint élővel. Ha Nóra élt volna, amikor P.J. kvázi végzett a kölcsönösen önkéntes aktussal, nyilván nem adta volna oda valamennyi értékét és táskáját. Erre az ellentmondásra nem a bíróságnak kell választ adni, hanem a tettet elkövetőnek. Az, hogy véletlen felmarkolta a táskát, benne az értékekkel, egyszerűen hülyeség. Hiszen Nóra nyilván nem vette le előzetesen vagy a kvázi aktus után a nyakláncát, hogy P. J. azt is legyen szíves magával vinni. P.J. a holt gyereket kifosztotta, és csak a holtat tudta kifosztani, azt a holtat, akit vagy holtában erőszakolt meg vagy az erőszak után fojtott meg.

Ennyi ismeret és bizonyság bőségesen elegendő a megalapozott és a legsúlyosabb ítélethez.

Tehát a lényeget ismerjük, akkor pedig ne fogalmazgassunk felmentő állításokat, amelyek nem az áldozat érdekeit, hanem egy mocskos, aljas gyilkost igazolnak.