Keselyőbérc:
Kedves FairyFeller!
Csak az nem látja, hogy mi folyik hazánkban, aki nem akarja, vagy szellemileg korlátolt! Nincsen olyan polgárőr, aki magától verekedést kezdeményezne többszörös túlerőben levő felfegyverkezett cigánybandával szemben. Még öngyilkos jelöltek sem szívesen választanák ezt az utat! A helyi romák élete megváltozott kissé, mióta a figyelemfelkeltő járőrözés tart. Fokozott rendőri jelenlét, polgárőrök járkálása, folyamatos tudósítások a faluból, ajándékutazás Csillebércre. Pedig a rendőrök, és polgárőrök valamennyiük biztonságát fokozták ezekben a napokban. Az egyetlen valós ok, amit ebben a helyzetben fel lehet említeni, az a félelem.
A romák egyszerűen valami miatt félnek az egyenruhásoktól. Hogy emögött a félelem miatt mi lakik, nem tudom biztosan. Végül is annyi mindentől félhet az ember. Én például félek a kígyóktól, és a nagy magasságot sem szeretem.
Mások félelmei egyéb dolgokon alapulnak. Esetemben nincs gond, ha nem látok kígyót. Gondolom, ugyanígy vannak a romák az egyenruhásokkal. Egyszerű megoldást kerestek, megpróbáltak néhányat agyonverni közülük, és hogy ez nem sikerült, az nem rajtuk múlott! Könnyen belátható, hogy nem a helyes utat választották, annál is inkább, mert ezidőtájt csak úgy hemzsegtek a rendőrök Gyöngyöspatán. Elérhető lett volna a törvényes segítség bárki ellen!
Az események tükrében tudhatjuk, hogy részükről nem a védekezés, hanem látványos támadás volt a cél! Valószínűleg a megelőző ellencsapás taktikát más országok politikájából merítették, nem törődve annak helytelen, és hamis ideológiájával.
Mellesleg nem tudom, hogy ki örülne egy nagy pofonnak, amit azért kap valakitől, mert a jövőben esetleg bántalmazhatná az illetőt. Én úgy tartom helyesnek, hogy a szankciók a tett elkövetése után következzenek. Pusztán vélelmek, és félelmek miatt nem kellene ítélkezni.
Eljutottunk odáig, hogy a valós társadalmi problémák rendezése helyett ruhaviseletekről hoznak törvényeket, és a bűnöző hordák ellen fellépő civil mozgalmakat tetteiktől függetlenül ellehetetlenítik! Ezek után a törvényalkotó ajánlásokat is tehetne, hogy milyen a közterületen viselendő ruházat, és elő is írhatná az engedélyezett ruhadarabok kötelező viselését.
Elég nevetséges volna, ha ez lenne a jövő útja, a divatszakma pedig rögtön le is áldozna. Amennyiben mégsem az öltözékkel van a baj, akkor talán nevén kellene nevezni a dolgot!
A lényeget nem is kell távol keresni, és nem is bonyolultak az összefüggések. Az egész mögött nem a rasszizmus, nemzeti szocializmus, fasizmus, netán proletár internacionalizmus bújik meg!
A fenti ideológiákat a megvádoltak nem vallják sajátjuknak, többségük elmondani sem tudná, mit is jelentenek ezek a bélyegek.
A társadalmi feszültség abból keletkezik, hogy míg többségünk éhbérért dolgozik, egyre romló feltételek között, addig sokan mások felrúgva minden normát, gátlástalanul élősködnek. Nem elég, hogy felélik a segélyeket, jövedelem-kiegészítésként egyre többször, és egyre agresszívebben támadják az értékteremtőket.
Főképp vidéken a helyzet lassan tarthatatlanná válik. Mindennaposak a betörések, rablások. Egyre gyakoribbá váltak az idősek elleni támadások, és már a gyerekek sincsenek biztonságban.
Erre az állapotra parlamenti képviselők is felhívták a figyelmet, és civil mozgalmak is
alakultak. Az emberek alapvető vágya a közbiztonság, és ezért tenni is hajlandóak. Senki sem örül, ha munka után kifosztott otthonába tér haza! A tolerancia, és a másság elfogadása nem az ellenünk gyakorolt terror eltűrését jelenti!
Nem a mássággal van a gond, hanem a törvénytelen cselekedetekkel. Minden ország szembesül ezekkel a gondokkal, és választ is kell rá keresnie.
Nálunk a bevett gyakorlat az ismert probléma elkenése volt. Mostanára viszont a politika körmére égett. A széles nyilvánosság miatt már nem söpörhető tovább a szőnyeg alá a cigányság részéről jelentkező problémakör. A megoldás mindannyiunk érdeke, de addig is védekeznünk kell bizonyos terror jellegű megnyilvánulásokkal szemben!
