Tatárszentgyörgy Pest-megyében található.
Tatárszentgyörgy fájdalmasan közel van térben és időben Kiskunlacházához.
Tatárszentgyörgyön az éjszaka ismeretlen tettesek felgyújtottak egy faluszéli házat, amelyben öttagú roma-család lakott.
A 25 éves apa az égő házból az ölében menekítette öt éves kisfiát, akkor érte őket sörétes puskából az egy vagy több lövés.
Mindketten meghaltak.
Az anya nem sérült meg, a másik két gyermek a Heim Pál utcai kórházba került.
Nem tudni, kik a tettesek, de akárkik is, szőrnyű bűnt követtek el. Megbocsáthatatlant. Kiirtandót. A rendőrségnek, a Pest-megyei Rendőr-főkapitányságnak és az ügyet átveveő Nemzeti Nyomozó Irodának mindent, de mindent el kell, el kellene követnie, hogy a házfelgyújtók, az aljas gyilkosok kézre kerüljenek.
Mióta írjuk itt a blogban, hogy baj lesz a kiskunlacházi felderítetlen gyilkosság miatt?! Hiába könyörögtünk másokkal együtt, hogy lépjen határozottabban a rendőrség, mindenképpen próbálja kézrekeríteni a tetteseket. Kényelmesen, vagy lehet, hogy nem kényelmesen, de eredménytelenül nyomoztak. Éppen ma három hónapja, hogy megölték Horák Nórát.
És talán, esetleg nem véletlen, hogy éppen ezen a fájdalmas és sötét napon történt ez az újabb iszonyat. Mert az a gyanúm, hogy a két eset valamiképpen összefügg. És ha valóban összefügg, vagy gondolatban az emberek összefüggést teremtenek köztük, akkor még iszonyatos dolgokat kell majd megérnünk. Ettől akartuk óvni magunkat, a roma és nem roma lakosságot, az e hazában élő, ezt a földet joggal és jogokkal a hazájuknak valló embereket, amikor minduntalan felhívtuk a figyelmet a rendőrség, a nyomozók tehetetlenkedésére, taknyolására.
Most olyan helyzet jött létre, hogy bármire is gondolunk, összeszorulk a torkunk és a gyomrunk. Összeszorul, ha megtalálják Horák Nóra gyilkosait és kiderül (esetleg), hogy romák. Összeszorul, ha megtalálják a tatárszentgyörgyi fiatal apa és gyermeke gyilkosát, gyilkosait és kiderül (esetleg), hogy a gyilkos, a gyilkosok nem romák. Mert ezek is és azok is ennek a hazának a gyermekei, itt, az egyre rettenetesebb társadalmi, anyagi és politikai körülmények fogjai. És egymás torkának esnek, és értelmetlenül egymást, áldozattá válva az áldozatokat gyilkolják.
Rettenet és iszonyat, ami létrejött.
Iszonyat, ha most bárki, akár itt a blogban is, ítélkezni mer.
Igen, itt az idő és a pillanat, hogy roma és nem roma egymás kezét fogva az utcára vonuljon, és együtt tüntessen a mindinkább elharapozó szörnyűség ellen, amelynek ebben a pillanatban nem látjuk az igazi következményeit és kifejlődését. Hiszen tehertételnek itt van az iszonyatos és egyre zavarosabb veszprémi gyilkosság ügye is, ahol - mint kiderült - a gyilkosság helyszínén rendőrök is tartózkodtak inkognítóban.
Meg kell ezt az egészet állítani.
Meg kell állnunk.
Hangot kell adnunk a tiltakozásunknak, különben elpusztítunk mindent, ami ebben az országban még maradék érzelmi, erkölcsi, szolidaritási értékként létezik.
